Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. március 10. 06:30 Tech, Világ

Hogyan lett olajbányászból világverő innovatív klímakutató nemzet a norvég?

Nem annyira látványos az alkalmazott kutatás, de ezzel lehet a helyi cégek hatékonyságát és versenyképességét leginkább növelni. Az 5,2 milliós lakosságú Norvégia érdekes példa lehet ezen a téren Magyarország számára is. Az ország eddig inkább olajgazdagságáról volt ismert, de jelentős mértékben fektettek a tudományba: a 2005-ös 1,56 százalékos GDP arányos k+f költésüket egyetlen évtized alatt 2,04 százalékra emelték. A cégek támogatása helyett az egyetemek és a vállalatok közös, valós megoldásokat célzó projektjeit támogatják.

Kristin Danielsen, a Norvég Kutatási Tanács nemzetközi igazgatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal konferenciáján járt Budapesten, és a norvég-magyar kutatási együttműködésről, a norvég alap esetleges kutatási támogatásairól egyezettet.

– Norvégiában a tudománynak és a kutatás-fejlesztésnek hagyományosan kisebb szerepe volt, mint a többi északi országban. Az elmúlt évtizedben azonban nagyot léptek előre, ma már megelőzik az EU átlagát a k+f-re fordított összegeket a GDP arányában, ezt a kormány vagy a cégek ösztönözték?

– Mindig is tudtuk, hogy a jól menő olajipar mellett szükségünk van a tudás alapú gazdaságra is. Az olajárak csökkenése jó motiváció a kutatások felpörgetésére, és azt is tudjuk, hogy egyszer elfogynak a szénhidrogén készleteink. Amikor felnőttem, még azzal számoltak, hogy az ezredfordulóra kimerülhetnek az olajkészletek, és lehet, hogy még tovább ki tudjuk tolni ezt az időszakot, de biztosan időben lépnünk kell, hogy az erőforrás alapú gazdaságon túl tudjunk lépni.

Az innováció a gazdaságunkban pont az olajiparból indult: ez egy viszonylag új gazdasági terület, csak a hetvenes években épült ki. Ebben az időszakban számos olaj- és gázipari kutatóhelyet alapítottak, amik szorosan együttműködtek a kitermelésben érdekelt cégekkel. A hetvenes évek óta Norvégiában a kutatások főként alkalmazottak, tehát cégekkel közösen végzik a kutatóhelyek, valós gazdasági problémák megoldására, és nem elméleti kérdésekkel foglalkoznak. Nem olyan érdekesek vagy népszerűek ezek, de óriási összegeket lehet megtakarítani, ha jobb és olcsóbb olajfúró tornyokat tudunk építeni, és aztán szerte a világban tudjuk ezt az új technológiát értékesíteni.

 

– Nem okoz problémát az alapkutatások hiánya, nem esnek így ki a nemzetközi körforgásóbl, pályázatokból?

– Az olajipar után egyre több területen honosodott meg ez a hozzáállás, ami egy kis ország esetében szerintük sokkal hatékonyabb. Való igaz, hogy a European Research Council pályázatain nehézségeink akadhatnak, mert nincsenek olyan kutatóegyetemeink, amik az alapkutatásokra koncentrálnának. De cserébe sokkal jobban teljesítünk az olyan tudományos projektekben, amik a társadalmi kihívásokat kívánják megoldani, és erre a Horizon 2020 programból elég sok támogatást tudunk elnyerni. A mi célunk, hogy minél több innováció jöjjön létre, minél több olyan céget alapítsanak, amelyek ezeket hasznosítják.

– Magyarországon rengeteg multinacionális cég van, de nem igazán nyitottak a valós innovációs együttműködésre. Hogyan lehet a cégeket rávenni, hogy együtt dolgozzanak a helyi egyetemekkel, kutatókkal?

– A támogatások és adókedvezmények mindig nagy motivációt jelentenek az együttműködések beindításában. Az olajipariban eredményes volt nálunk, hogy nem csak alkalmazott kutatásra adtunk támogatást, hanem egészen demó fázisig kellett elvinni a projekteket, így még könnyebb volt a piacosítás, sokkal nagyobb eséllyel jöttek létre piacképes termékek vagy szolgáltatások. Ebben nagyon szorosan együttműködik a kormányzat a nagy olajipari vállalatokkal.

A cégek pedig látják, hogy az innovációk segítségével hatékonyabbá tehetik a működésüket, így növelhetik a jövedelmezőségüket. A szervezetünknél, a Norvég Kutatási Tanácsnál az is fontos elv, hogy a k+f támogatásokért cserébe a cégeknek együtt kell működniük az egyetemekkel vagy a kutatóhelyekkel, csak úgy nem utalunk támogatást cégeknek. Az új innovációk piacra juttatásában kiemelt szerepük van a helyi nagyvállalatoknak, ezért nagyon fontos a szoros együttműködés, együtt gondolkodás.

Tengeri olajfúró tornyot építő hajók Aalesund partjainál. AFP PHOTO / NTB SCANPIX

– A nehezen mérhető és dokumentálható kutatási támogatások nem megfelelő felhasználása milyen kihívásokat okoz Norvégiában?

– A norvég társadalom talán legfőbb értéke a bizalom. A mi országunk elég kicsi, nem könnyű egyszerűen arrébb állni, ha valaki nem azt végzi el, amit ígért. Nagyon alacsony a csalások száma a kutatási támogatásoknál, szinte nem is léteznek Norvégiában. Az emberek ismerik egymást, közös a motivációnk arra, hogy megváltoztassuk, fejlesszük a társadalmunkat, tudjuk, hogy nem élhetünk örökké az olajból.

– Norvégia egyik legnagyobb kutatási beruházása a szén-dioxid földalatti tárolását megvalósítani szándékozó ECCSEL projekt. Itt a világ minden kutatója dolgozhat, mi lesz ebből Norvégia haszna?

– Bár nem vagyunk az EU tagja, több tudományos kezdeményezésben is részt veszünk, ennek keretében a kutatási infrastruktúránkat is megosztjuk a közösség kutatóival. Ez mindenkinek előnyös, ha a német kutatók jöhetnek hozzánk, a norvégok pedig bármely más országba mehetnek, az végső soron kiegyenlítődik, és mindenki több tudáshoz juthat, mintha elzárkóznánk. A trondheimi ECCSEL esetében pedig nekünk kedvező, ha minél több kutató jön hozzánk, hiszen hozzák magukkal a tudásukat, innovációjukat, minél sokszínűbb a kultúra, annál jobbak lehetünk.

Tavaly a phd diákok 37 százaléka külföldről jött Norvégiába. Erre nagyon büszkék vagyunk, azt jelenti, hogy nálunk jók a körülmények a kutatáshoz.

– A norvégok hagyományosan Svédországba, Dániába vagy az Egyesült Királyságba jártak egyetemre nagy számban, hogyan sikerült kibocsátó országból diákokat vonzó országgá válni?

– Jelentősen emeltük a felsőoktatás támogatását, nálunk ingyenes a felsőfokú képzés. A phd képzés pedig nem csak ingyenes, hanem egy átlagos fizetésnek megfelelő ösztöndíjat kapnak a doktoranduszok, ami vonzó lehet a külföldieknek is.

– Nem EU tagként miért éri meg Norvégiának az uniós kutatási szervezetek munkájában részt venni, és ezért még fizetni is?

– A tudományos életben elengedhetetlenül fontosak a nemzetközi kapcsolatok, ezért egyszerűen muszáj részt venni ezekben a szervezetekben. Nagyon jól tudunk együtt dolgozni, nekünk nagyon fontos a szoros kapcsolat a tudományos területen. Talán annyi problémánk van, hogy ösztönöznünk kell a norvég kutatókat, hogy pályázzanak az uniós pénzekre, mert nem túl motiváltak erre. Nagyon jók az otthoni finanszírozási lehetőségek és egyszerűbbek is, ezért inkább kerülik a brüsszeli kiírásokat.

– Az uniós projekteknél különösen bonyolultak és bürokratikusak a pályázatok, hogyan lehetne a tudományos finanszírozást egyszerűbben csinálni?

–  Amerikában már eltörölték több ügynökségnél is a pályázati kiírásokat és határidőket, bármikor be lehet nyújtani a projekt ötleteteket, és a minőségük alapján döntenek a támogatásukról, nem az éves büdzsé alapján. Ez igen érdekes, mi is vizsgáljuk, hogy be tudjuk-e vezetni. Szeretnénk a bürokrácia helyett arra koncentrálni, hogy kiválasszuk azokat a projekteket, amik minél nagyobb társadalmi változásokat tudnak elérni.

– Egy kicsi országnak érdemes szinte minden tudományterületet fenntartania, vagy érdemesebb néhány területre koncentrálnia?

– Hatékonyabb, ha a legjobb néhány tudományterületre koncentrál egy ország, csak nagyon nehéz az egyes lobbierőknek ellenállni. A kormányzatok nagyon sokáig pártatlanok voltak azzal kapcsolatban, hogy támogassunk-e kiemelten néhány iparágat. De ez mostanában változik, már csak azért is, mert változik a brüsszeli politika: szeretnék elérni, hogy európai szinten néhány kiemelt központ kapja meg a támogatások nagy részét, ezért erre nekünk is fel kell készülni.

– Innováció kapcsán megkerülhetetlen a startupok kérdése, ami körül nagy hype van Európában. Érdemes államilag vagy uniós szinten ezeket a cégeket támogatni?

– Ha megnézzük a legnagyobb technológiai cégeket, a Google-t vagy a Facebookot, egyikük sem kapott állami támogatást, ellenben a Tesla esetében nagyon jelentős volt a kormányzati támogatás. Kérdéses lehet az is, hogy érdemes-e Brüsszelből finanszírozni cégeket, amikor könnyebben el lehet dönteni helyi, országos szinten, hogy mely cégek támogatása lehet hatékony. A cégek támogatása helyett azonban jobb lehet, ha innovációs projekteket támogatunk. Ezeknél sem egy-egy vállalkozásnak érdemes a támogatást adni, hanem cégek, egyetemek és kutatóhelyek közti együttműködésre.

– Milyen szerepe lehet a kormányoknak a támogatásokon túl az innovációban?

– Piacok létrehozásában és fejlődésük beindításában fontos szerepük van a kormányzatoknak. A közbeszerzésekkel keresletet is tudnak teremteni a kormányok új technológiák iránt, amit sokszor alábecsülnek az innováció fejlesztése során. Ha például egy új kórházat építenek, az egy óriási innovációs projekt, ahol rengeteg új megoldást lehet kitalálni és megvalósítani. Jó megoldás lehet, amikor nem csak beszerzéseket írnak a kormányok, hanem innovációval kötik össze: megadják, hogy mire lesz szükségük, és adnak időt a megvalósítására. A kutatási tanácsnál azon dolgozunk, hogy az állami beszerzéseknél sokkal nagyobb teret kapjon az innováció.

Tech Világ innováció K+F norvégia Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Avatar
2020. március 29. 18:34 Tech

Az internet bírja, de így is duplázódott a vonalas telefonforgalom

Megtanulhatjuk a különbséget az ígért és a garantált sávszélesség között, de a gerinchálózat vagy a külföldi kapcsolat várhatóan nem lesz szűk keresztmetszet.

Andersen Dávid
2020. március 21. 15:32 Tech

Végre valamire jó lehet egy okoseszköz: lázmérőkkel követik a koronavírust

Az internetre kapcsolt lázmérők a járványügyi szakembereknél is pontosabban térképezhetik fel a Covid-19 terjedését.

Hajdu Miklós
2020. március 14. 12:29 Tech

Véget érhet a javíthatatlan és gyorsan elavuló telefonok kora

Tovább használhatjuk majd az elektronikus eszközöket, sőt, lehet, hogy meg sem kell vásárolnunk őket, ha valóra válnak az uniós tervek.

Fontos

Bucsky Péter
2020. március 29. 08:13 Közélet

Tízmilliárdos bukás fenyegeti a járvány miatt a budapesti közlekedést

Érdemi fővárosi közlekedésfejlesztés nem lesz a kormány támogatása nélkül, miközben a turisták eltűnése is jelentős érvágás - mondja a BKK vezérigazgatója.

Tóth István János Hajdu Miklós
2020. március 27. 19:44 Közélet

Két példa arra, hogy miért fontos a hálózatelemzés a koronavírus-járvány megfékezésében

Egyáltalán nem mindegy, hogy a kormányok kiknek biztosítanak elsősorban védőfelszerelést, a sokakkal személyesen érintkezők ugyanis szuperterjesztőkké válhatnak.

Kasnyik Márton
2020. március 27. 12:30 Élet

Teljes félreértés, hogy választani lehet a gazdaság megmentése és a járvány feltartóztatása között

Álomvilágban él, aki azt gondolja, hogy meg lehet menteni a gazdaságot, ha nem teszünk súlyos lépéseket a járvány megállításáért.