Tartós lesz-e a fegyvernyugvás? Ez az a kérdés, ami jelenleg leginkább foglalkoztatja az Európai Unió illetékeseit. Az amerikai elnök és az Európai Bizottság első embere ugyanis az előzményekhez képest egy kifejezetten konstruktívnak tűnő egyeztetés után meglepően pozitív hangvitelű közös sajtótájékoztatót tartott tegnap a Fehér Ház Rózsakertjében.
Miközben korábban mind a két fél nyilatkozatai a vámháború további elmélyülésére utaltak, most Trump és Juncker arról beszéltek, hogy le kell bontani a kereskedelmi korlátokat a két gazdasági térség között. Sőt, konkrét megállapodások is születtek egyes termékek esetében, igaz, ezek inkább csak jelzésértékű gesztusok a felek részéről.
A világ két legnagyobb gazdasági hatalma között azt követően mérgesedett el a (kereskedelmi) viszony, hogy Donald Trump választási ígéreteit betartva elkezdte vámokkal védeni az amerikai feldolgozóipart. Első körben a mosógépek és a naperőművekhez szükséges panelek bevitelére vetett ki többletterhet, majd az acél és az alumíniumtermékek importját is ilyen eszközökkel próbálta korlátozni.
Bár a kezdetektől látszik, hogy Trump szemét leginkább a kínai import*Egészen pontosan a hatalmas kínai kereskedelmi többlet. csípi, (az ázsiai országból a már említetteken kívül is egy sor termék bevitelét nehezítette vámokkal az elmúlt hónapokban), pont az alumínium és acél kereskedelmének korlátozása az EU-t is érzékenyen érintette. A közösség ennek megfelelően hasonló lépéssel reagált, és több milliárd eurónyi amerikai termékre – mások mellett a motorkerékpárokra és a whiskyre – vetettek ki 25 százalékos vámot.
Donald Trump a válaszcsapást persze nem viselte túl jól. Egy nyilatkozatában az Egyesült Államok egyik fő ellenségének nevezte az EU-t, amelyet 25 százalékos, autókra kivetett vámmal fenyegetett meg. Emellett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott találkozója során sem igazán vette figyelembe az USA-val elvileg szövetséges Európai Unió érdekeit.
Ezekhez az előzményekhez képest a szerdai találkozó tényleg nagyon komoly előrelépés volt. Trump és Juncker az alábbiakban egyeztek meg:
- Egyeztetéseket kezdenek a kereskedelmet gátló különböző tarifák csökkentése érdekében
- A tárgyalás ideje alatt nem vetnek ki újabb vámokat, a már kivetetteket pedig igyekeznek felszámolni
- Megszüntetik a transzatlanti kereskedelmi korlátokat az autószektor kivételével a teljes iparban
- Közös munkacsoportot hoznak létre a Kereskedelmi Világszervezet megreformálása érdekében
- Megkönnyítik a vegyipari, gyógyszeripari és egyéb egészségügyi termékek külkereskedelmét
- Az EU növeli az amerikai szójabab és a folyékony földgáz importját
Jól látszik, hogy a bejelentett lépések épp ellentétes irányúak, mint amerre eddig mozogtak a felek. Valószínűleg épp ezért tartanak sokan attól, hogy a fegyverszünet nem lesz végleges, sőt lehet, hogy tartós sem. A nemzetközi lapoknak nyilatkozó uniós szakemberek fő kritikája az volt, hogy a bejelentett egyeztetésekhez semmilyen menetrendet vagy időkorlátot nem szabtak. Ez amellett, hogy önmagában bizonytalanságot jelent, megteremti a kiugrás lehetőségét is.
Márpedig – amint a Financial Times fogalmazott a cikkében – Trump elég gyakran csinál 180 fokos fordulatokat kereskedelmi tárgyalásai során. Ráadásul az EU sem sokkal könnyebben kiszámítható tárgyalópartner, mint az amerikai elnök, a tagországok külkereskedelmi érdekei ugyanis igencsak eltérnek. Emiatt pedig az unión belüli vitákon is elúszhat a megállapodás.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy a bejelentések épp az EU számára legfontosabb autóipari vámot nem érintették. A szakértők véleménye is erősen eltér arról, hogy ezzel mi lesz. Volt, aki úgy értelmezte a tegnap elhangzottakat, hogy Trump lemondott a 25 százalékos védővámról, hiszen a felek nem vetnek ki új terheket a tárgyalások ideje alatt, mások szerint viszont erről szó sincs, és az amerikai elnök épp ezzel csuklóztathatja majd az EU-t.
A konkrét termékeket érintő megállapodások adhatnak okot bizakodásra, ám ezek tényleg csak jelzésértékű intézkedéseknek tűnnek. A felek közötti szójabab-kereskedelem felpörgetése Trumpnak lehetett fontos, az amerikai elnöknek ugyanis a kínai válaszcsapások közül a szójababra kivetett vám okozta az elmúlt időszakban talán a legtöbb fejfájást.
A mostani megegyezés hatására csökkenhet rajta a nyomás, tényleges megoldást azonban ez biztosan nem fog jelenteni a problémára. Az amerikai szójababexportot ugyanis Kína dominálja, oda kerül a teljes kivitel több mint 60 százaléka, miközben Európa részesedése alig 10 százalék volt 2016-ban.
Hasonló a helyzet a cseppfolyós földgázzal (LNG) is, ami viszont inkább Európának fontos kérdés, Trump részéről pedig egyfajta szembehelyezkedés Vlagyimir Putyinnal. Az amerikai LNG-szállítmányok növekedése ugyanis egyértelműen orosz üzleti érdekeket sért, hiszen az uniót főleg a Gazprom látja el gázzal.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
