Trump a vámokkal épp adott még egy gyomrost a megroggyant magyar autóiparnak
Életbe lépett az Egyesült Államokban a kanadai és mexikói árukra, így az ott gyártott autókra is vonatkozó 25 százalékos vámtétel, a kínai importra pedig 20 százalékos terhet vetettek ki – írta a Reuters.
Miért fontos ez? Az amerikai piacra eddig Mexikóban gyártott európai autók hirtelen megdrágulnak, ami visszavetheti a keresletet és/vagy csökkentheti a gyártók profitját, ez pedig hatással lehet a magyar gazdaságra is.
Számokban: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett részletes adatai szerint a magyar GDP mindössze 0,6 százalékkal nőtt tavaly, és az értéket többek között az húzta le, hogy a talán legfontosabb ipari ágazat, a járműgyártás volumene 9 százalékkal esett vissza. Az akkugyártás decemberben éves szinten 51 százalékos zuhanásban volt.
Felülnézet: közvetlenül a mexikói termékekre kivetett vámok nem befolyásolják a magyar termelést, de ahogy például Virovácz Péter, az ING elemzője mondja, ha emiatt eltűnik a cégek profitjának egy része, akkor háttérbe szorulhat a magyar leányvállalatok fejlesztése is.
A magyar autógyárak közül leginkább az Audi szenvedheti meg a történteket, hiszen a Volkswagen csoportnak jelentős mexikói termelése van, onnan látja el az Egyesült Államokat. A Mercedes és a BMW sokkal kevésbé érintett.
Rövid távon a német gyártóknak árat kell emelniük az Egyesült Államokban, meg kell próbálniuk az amerikai vevőkre hárítani a terhet. Minél nagyobb értékű egy autó, ez annál könnyebb lehet, a vastagabb pénztárcájú vevők jobban kifizetik a magasabb árakat. Ám ha ez nem lesz ennyire zökkenőmenets, akkor a profit arányának kell csökkennie.
Igazán nagy bajba például a jellemzően az olcsóbb szegmensben versenyző Stellantis csoport kerülhet.
Alulnézet: mivel a magyarországi gyártás jóval olcsóbb, mint a németországi, drasztikus leépítésektől valószínűleg nem nálunk kell tartani, a potenciális fejlesztéseket azonban jó időre stoppolhatja, ha a német konszerneknek máshova kell koncentrálni a befektetéseiket.
A középtávú megoldás ugyanis az lehet, ha például a Volkswagen beviszi a gyártást az Egyesült Államokba, de ebben az esetben erre rengeteg forrást kell fordítani.
Tágabb kontextus: bár Magyarország helyzetét javítja, hogy nálunk jellemzően a drágább német autók készülnek, amelyek értékesítése válságállóbb, de a GDP-adatok is arra utalnak, hogy először kell szembenéznünk akkora globális visszaeséssel, amelyben már a prémium autók értékesítése sem stabil.
A német autóipart ugyanis messze nem csak az amerikai vám érinti kedvezőtlenül, hanem általánosságban az elektromos hajtásra való átállás költsége, lassúsága és utóbbi időben a megakadása, emellett az olcsó kínai konkurencia megerősödése, és az egyre szigorúbb európai környezetvédelmi normáknak való megfelelési kényszer. Nem véletlen, hogy Trump vámjainak előestéjén az Európai Unió utóbbit jelentősen lazította.
Mi várható? A Trump-hatásnak vélhetően még messze nincs vége, hiszen továbbra is a levegőben lóg, hogy az Egyesült Államok minden Európában gyártott autóra magas vámot vet ki, és erre az unió ellenintézkedésekkel válaszolhat. Ez is csak közvetve érinti Magyarországot, de a német iparnak való nagy kitettség miatt komoly hatása is lehet.
A kilencvenes évek liberális békekoncepcióját egyre inkább felváltják a stratégiai béketárgyalások, ahol nem a konfliktus rendezése, hanem a haszonszerzés a cél.