Bangladesbe készül a Wizz Air, amely már az ötödik legnagyobb európai légitársaság
Hamarosan Bangladesbe indíthat járatot a Wizz Air, az ehhez szükséges engedélyről akár egy hét múlva megállapodhatnak – írta a Dhaka Tribune bangladesi lap.
Előzmények: a magyar gyökerű légitársaság gyorsan terjeszkedik a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában. Budapestről repül Kazahsztánba és Szaúd-Arábiába, az abu-dzabi központból pedig a Maldív-szigetekre, Ománba vagy Üzbegisztánba is.
A Wizz pár hete jelentette be, hogy amint elkezdenek megérkezni a hosszabb utakra képes repülői 2024-től, közvetlen járatokat indítana Európából Indiába. A pakisztáni engedélyek megszerzésén is dolgoznak.
Miért fontos ez? A három dél-ázsiai ország óriási piacot jelent a Wizz Airnek, mivel a térségben közel 2 milliárd ember él. India és Európa között azonban mindössze évi 2,3 milliós az utasforgalom, ami a ferihegyi forgalom ötöde.
Tágabb kontextus: míg nyugat-európai fapadosok inkább a transzatlanti utakkal próbálkoznak, a Wizz Air a Közel-Keleten, Közép- és Dél-Ázsiában lát potenciált, részben a sok vendégmunkás miatt.
A terjeszkedésben fontos szerepe van a Wizz Air adu-dzabi bázisának, mivel sok dél-ázsiai dolgozik a Közel-Keleten. A bázis létszámát a következő egy évben kétszeresére növelik.
A közvetlenül Európába érkező jövőbeli dél-ázsiai járatok Váradi József vezérigazgató szerint segítenének az európai munkaerőhiányon, a szélesedő középosztály pedig a turizmusnak adhatna löketet.
Számokban: ahogy a fenti grafikonon is látszódik, a Wizz Air kapacitásban már az ötödik legnagyobb európai légitársaság, megelőzve a British Airwayst vagy az Air France-t, és a top 10 közül a leggyorsabban növekszik.
A legtöbbet késő légitársaság ugyanakkor szintén a Wizz Air volt az elmúlt két évben, legalábbis az Egyesült Királyságban. Váradi szerint azonban tanultak a hibákól és sok fejlesztést hajtottak végre.
Mi következik? A Wizz Airnek jelenleg 180 gépe van, és további 360-at rendelt meg. A cég 2030-ra 500 gépet szeretne üzemben tartani.
Szerbia felől folyamatosan ömlik Magyarországra az – esetenként átcímkézett - orosz gáz, amin tízmilliárdokat lehet keresni. Az egyik nagy nyertes az állami MVM lehet.
Románia a lista másik vége felé is képviselteti magát, ami az ország fejlődésének belső egyenlőtlenségeit mutatja. A magyar régiók közül több is egész jól áll.
Nagy Józsefnek ítélte a G7 jelenlegi és volt újságíróiból álló zsűri az idén megalapított Szentkirályi Balázs-díjat. A 24.hu újságírója az elismerést a vérplazmabiznisz hátterét feldolgozó riportjáért kapta.