Heteken belül hozzájuthatnak pénzükhöz a Wizz Air pórul járt utasai

Ahogy a napokban írtuk, az Egyesült Királyságban a Wizz Air tartozik a legtöbbel az utasoknak a törölt és sokat késő járatok miatt, de idehaza is sokakat érint ez a probléma, különösen a tavaly nyári légi közlekedési káosz nyomán. A társaság vezérigazgatója egy mai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ezeken a problémákon reményei szerint a következő hetekben már túl lesz a légitársaság.

Váradi József, valamint a Wizz Air elnöke, Robert Carey egy új repülőgép budapesti bázisra telepítését jelentette be, amelynek köszönhetően új járatok indulnak a magyar fővárosból, több másik pedig sűrűbben fog közlekedni. A sajtótájékoztató elején még csak az utóbbi volt jelen, a vezérigazgató repülőgépe ugyanis késett – Robert Carey gyorsan el is mondta, hogy Váradi József most nem a Wizz Airrel, hanem a Lufthansával repült.

Az új repülő a légitársaság 15. magyarországi bázissal működő gépe lesz – az októberi menetrendváltáskor áll munkába –, Budapesten pedig a 14., a fennmaradó egy Debrecenből üzemel. Ez idén összesen 5,5 millió székes kapacitást ad ki, amellyel a társaság piacvezető Magyarországon. Cserébe Budapest súlya is jelentős a Wizz Air hálózatán belül, 8-10 százalék körüli, és a társaság harmadik legnagyobb bázisa lesz a 14. gép érkezésével – mondta Robert Carey a G7 kérdésére válaszolva.

Persze a hálózat is egyre terebélyesedik, a légitársaság közel ezer útvonalat kínál több mint 50 országba, a repülőgépei számát pedig a következő egy évben a jelenlegi 178-ről 200 fölé növeli. Igaz, ebből három az ukrajnai háború kezdete óta az egyik kijevi repülőtéren ragadt, és a korábban Lvivben maradt egy repülővel szemben továbbra sem lehet tudni, mikor hagyhatná el biztonságban a háborúban álló országot. Azt nem árulta el az elnök, hogy a kijevi repülők inaktivitásából fakadó veszteséget az azokat lízingelő Wizz Air vagy a gépek tulajdonosa viseli.

A Wizz Air tavaly Máltán is leányvállalatot alapított, ezzel jogilag már négy légitársaságból áll a csoport: a magyar és a máltai mellett brit és egyesült arab emírségekbeli társaságokból. Amikor arra kérdeztem rá, hogy van-e adózási vagy hatósági oka annak, hogy sok gép magyar helyet így máltai lajstromjelet kap, Robert Carey azt mondta, a növekedés természetes velejárója a diverzifikáció, a kockázatok csökkentése abból a szempontból is, hogy milyen joghatóság alatt vannak a repülőgépek, ez jellemző a hasonló méretű versenytársaikra is. Magyarországon és Máltán is 75 repülőgép lesz regisztrálva – tette hozzá.

Miután megérkezett, Váradi József egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy tavaly nyáron lényegében összeomlott a Wizz Air működése, és az elhúzódó kártérítési ügyek még mindig ennek tudhatók be. Szerinte ennek azonban a következő hetekben már a végére járnak, ami a szövegkörnyezet alapján azt jelentheti, hogy

akinek a követelését nem vitatják, megkapja a szóban forgó összeget.

(A BBC cikke alapján a magyar sajtó is beszámolt egy brit férfi esetéről, aki csak azt követően jutott hozzá a pénzéhez, hogy a nyertes pere után végrehajtót küldött a cégre.)

A vezérigazgató szerint az ágazat külső körülményeiben (földi kiszolgálás, légi irányítás) ez a nyár se lesz könnyebb, mint a tavalyi, ők azonban az utóbbiból okulva olyan intézkedéseket hoztak, amelyekkel elkerülhető lesz az újabb összeomlás. Talán a legfontosabb, hogy a korábbinál sokkal kevésbé van kicentizve a pilóták és légiutas-kísérők munkaideje, így kevésbé fenyeget az a veszély, hogy a késések miatt kifutnak a szabályok által lehetővé tett maximumból, és a napi utolsó járat személyzet nélkül marad, így törölni kell. A Wizz Air irodai személyzetének létszámát megduplázták (150-ről 300-ra), és a készenléti szolgálatot is megerősítették, hogy jobban tudjanak reagálni a rendkívüli helyzetekben.

Mindez persze sok pénzbe kerül, de a vezérigazgató szerint más intézkedésekkel igyekeznek fenntartani a hatékonyságot, ami elengedhetetlen a nyereséges működéshez. A londoni tőzsdén jegyzett Wizz Air részvényeivel a cikk írásakor 28 font feletti árfolyamon kereskednek, miközben a Concorde magyar elemzőjének egyéves célárfolyama csak 20,5 font, azaz a befektetési cég szerint jelenleg masszívan túlértékelt a Wizz Air. A G7 erre vonatkozó kérdésére Váradi József azt mondta, a Concorde egyike azon elemzőknek, amelyek sosem értették a Wizz Airt, és most sem érti. Szerinte az említett, egyre növekvő földrajzi diverzifikációjának köszönhetően védettebbé váltak a geopolitikai kockázatokkal szemben, és a 350 repülőgépes megrendelésállomány is óriási stratégiai előny az ágazatban, ahol sok évet kell várnia annak, aki most rendel új gépeket.

A vezérigazgató alaptalannak minősítette azokat az évek óta visszatérő feltételezéseket, hogy a Lufthansa felvásárolná a Wizz Airt, már csak azért is, mert a legnagyobb részvényese, az Indigo Partners nem akar kiszállni. Az igazgatóság, részvényesek 120 fontos célárfolyam elérését tűztek ki a menedzsment számára, nem fognak a mostani árfolyamon kiszállni – jegyezte meg.

Amikor arról kérdeztem, hogy befolyásolja-e a társaság magyarországi terveit a Budapest Airport állami megvásárlási szándéka („És itt nem állunk meg, már lobog a szélben a szélzsák” – fogalmazott évértékelő beszédében, az állami vásárlásokkal kapcsolatban Orbán Viktor, Korda György sorával utalva a reptérre), Váradi József azt mondta: mióta a Wizz Air 2004 óta létezik és repül Budapestről, már legalább négyszer változott a repülőtér tulajdonosa, így ő ezzel különösebben nem foglalkozik.

Nem az a kérdés, hogy ki a tulajdonos, hanem hogy milyen fejlesztéseket hajt végre és hogyan üzemel. Szerintem ezen a fronton rendben vagyunk, rendben voltunk más tulajdonosokkal is. Nyilván én is hallottam ezekről a tervekről, de ezek a tervek szerintem már jó ideje lebegnek a levegőben. Ha majd lesz változás, nyilván viszonyulni fogunk ehhez

– tette hozzá a Wizz Air alapító-vezérigazgatója.