Brazíliában a cukor és a bioetanol termelését úgy kapcsolták össze, hogy amikor magasak a világpiaci árak, akkor több cukrot exportálnak. Amikor alacsonyak az árak, és kisebb a kivitel iránti igény, akkor több bioetanolt gyártanak és kevernek a benzin mellé. Így az üzemanyag-felhasználás nemcsak egy kisebb károsanyag-kibocsátású üzemanyagforrásra támaszkodik, hanem segít a mezőgazdasági termelők exportkitettségének csökkentésében is – mondta el Mizik Tamás a G7 podcast e heti adásában.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A bioetanol és a biodízel termelésének és felhasználásának gazdasági és környezeti hatásairól a Közgazdasági Szemlében megjelent cikkei kapcsán beszélgettünk a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének egyetemi docensével.
Bár a bioüzemanyagok felhasználása Európában a 2010-es években nőtt meg igazán, már az első benzines és dízelmotorok is ilyen üzemanyaggal működtek. Rudolf Diesel 1893-as motorját például földimogyoró-olaj hajtotta.
A kőolajalapú üzemanyag azért tudott gyorsan elterjedni, mert sokkal olcsóbb.
Még a hordónkénti 85 dolláros áron is nehéz versenyezni a bioetanolnak a benzinnel
– mondta el Mizik Tamás.
Ezért a bioetanol használatát leginkább a jogszabályok határozzák meg: Európa országaiban például minimális mértéket írnak elő arra vonatkozóan, hogy mennyit kell belekeverni az üzemanyagokba.
A dekarbonizációban azonban így is a bioüzemanyagok számítanak a leghatékonyabb megoldásnak. A kőolajalapú üzemanyaghoz képest 70-80 százalékos megtakarítás érhető el a bioüzemanyagok használatával az üveggázhatású gázok kibocsátásában – hangsúlyozta Mizik Tamás.
Az Európai Unió 27 tagállamából 15-ben E10-es üzemanyagot használnak, ami azt jelenti, hogy a kőolajalapú benzin mellé 10 százaléknyi bioetanolt kevernek. A többi országban ennek a felét, tehát E5-öt alkalmaznak.
Magyarországon 2020 óta már E10-et használunk, ennek köszönhetően
évi félmillió tonna kőolaj importját tudjuk Magyarországon bioüzemanyagokkal kiváltani.
Ez már csak azért is fontos, mert hazánk az energiahordozók 60 százalékát importálja, ami az egyik legmagasabb arány az EU-n belül.
Hazánk jelentős kukoricatermesztő, és ez az első generációs bioetanol előállításának fő forrása. A hazai éves négy-öt millió tonnás kukoricatermésből másfél- két millió tonnát lehet bioetanol-gyártásra hasznosítani. (Az idei aszályos év ebből a szempontból kivétel.)
A bioetanol előállításában jelentős fejlődés ment végbe, ma már Európában négy olyan integrált gyár is van, amiben a kukorica feldolgozása során arra törekednek, hogy minden alapanyagot teljesen fel tudjanak használni, hulladék nélkül. A négy legfejlettebb üzem közül az egyik a Pannonia Bioetanol dunaföldvári gyára, ahol évi 500 millió liter bioetanolt termelnek. Az ilyen üzemekben a bioteanol mellett az import szója kiváltására alkalmas, magas fehérjetartalmú száraz kukoricatörkölyt is készítenek, amit takarmányozásra használnak.
Magyarország adja az EU bioetanol-termelésének több mint tizedét, és az egy főre jutó termelésben világszinten a harmadik helyen állunk. Ezért is kiemelten fontos, hogy a klímaváltozásnak milyen hatása lesz a hazai kukoricatermésre. Az egyre gyakoribbá váló szárazságokra nemesítéssel és öntözéssel is fel kell készülni.
A technológiai fejlődés nyomán már újabb megoldások is megjelentek. Ezek közös jellemzője, hogy nem az emberi fogyasztásra és/vagy takarmányozásra is alkalmas növényeket használnának fel. Míg a hagyományos bioetanol-készítés a fermentálásra, a cukor előállításához hasonló folyamatra épül, a második generációs eljárásban a cellulózt hasznosítják, így ennél a papír- és faiparban keletkező hulladék az alapanyag. A harmadik generációs technológiát az algaalapú termelés jelenti – itt már földterületre sincsen szükség. Ez még csak kísérleti stádiumban van, és költségei nagyon magasak.
A biodízel előállítása már eleve sokkal fenntarthatóbb – részben használt sütőolajból állítják elő. Magyarországon erre is akad előremutató példa: a Mol százhalombattai finomítója mellett létesült üzemben helyben állítják elő a biodízelt, amit szállítás nélkül rögtön be is tudnak keverni.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre!
Podcast
„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” – mekkora a baj az európai autóiparban?
Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Fontos
Újra lehet napelemet telepíteni állami támogatással, akkumulátor nélkül?
A jövőre induló Vidéki Otthonfelújítási Programban benne van a napelem, elég furcsa módon mindenféle kötöttség nélkül.
A tengeri útvonal, amely Amerikának is egyre fontosabb
Az Egyesült Államok olajexportjának felfutásával egyre több szállítmány használja a Panama-csatorna mellett az Afrikát megkerülő útvonalat is.
Befektetési lehetőségeket is hozott a klímacsúcs
A vegyipar, a kritikus ásványi anyagok és fémek, az erdészet, a vízügyi megoldások és a regeneratív mezőgazdaság is nagyobb szerepet kaphat a jövőben.
