Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. április 22. 10:06 Vállalat

Szegény vállalatokat az ág is húzza

(A szerző a HOLD Alapkezelő elemzője, az Alapblog szerzője.)

Állítólag Ferdinand Porsche mondta, hogy „árfolyamfedezés nélkül nagyjából ugyanannyit kerestem volna az évtizedek során, csak közben háromszor csődbe mentem volna”. Porsche nem koronavírusos időkben élt. Azok a légitársaságok, amelyek bölcsen előre megvásárolták a kerozint, hogy előre kalkulálhassák a költségeiket, most buknak a fedezésen, és közben nem nyernek az olcsó (nemhogy olcsó, negatív árú!) kerozinnal, mert nem repülnek. Azok a magyar exportőrök, akik okosan előre eladták az euróbevételüket, most buknak a fedezeti ügyleten, és közben egy fillért nem profitálnak a forintban megugró exportbevételükből, mert export az nincs…

Pár napja a Wizz Air bejelentette, hogy elbocsátja dolgozóinak egyötödét. A közvélemény számára talán elsőre kevésbé szembetűnő pontként, de ugyanebben a bejelentésben szintén szerepelt egy 70-80 millió eurós egyszeri veszteségről való tájékoztatás, amit a vállalat márciustól májusig tartó fedezeti ügyletein (hedge ügyletein) szenved el. Ez egyébként a vírus előtt várt profit negyede, a cég értékének 2-3 százaléka, abszolút nem jelentéktelen szám.

Bár a veszteség okát nem részletezik, gyanítható, hogy a vállalat előre lefedezett üzemanyag-vásárlásain keletkezik majd ez a kár. A Wizz Air ugyanis az éves kimutatásai alapján a várt üzemanyag-fogyasztás felét folyamatosan előre vásárolja meg egy évre, így kalkulálhatóbb költségszerkezettel nézhet szembe, egy esetleges hirtelen üzemanyagár-emelkedés nem okoz akkora fájdalmat. Ez viszont a jelen helyzetben azt jelenti, hogy a vállalat tavaly és az év elején még 50-60 dolláros olajár mellett vásárolt előre, a mai (egy hónap múlvai) 20-as olajárral szemben.

Ez persze a vállalat szempontjából racionális döntésnek minősülhetett, ki gondolta volna, hogy egyszer csak így felfordul a világ, és benne az olajár ekkorát fog esni? Ezt senki nem látta persze, így a légitársaságok nagy része most ugyanezzel a stratégiával hasonló veszteségeket fog elszenvedni. Amit látunk, az tipikus válságjelenség:

a visszaesésben az inputárak leesnek, az előre lefedezett áron való vásárlásokon pedig nagy bukó keletkezik.

Ugyanezen párhuzam mentén, Magyarországon valószínűleg az euró visszafedezéseken buknak most az exportőr vállalataink nem keveset. A vállalatok, hogy fedezzék a devizakitettségből fakadó kockázataikat, a jövőbeli eurós árbevételük egy részét sokszor előre leváltják forintra. Csakhogy ez az euróeladás valószínűleg 320-335 forint között történhetett a tavalyi árfolyamokat nézve, most viszont 350 forintot lehetne kapni az euróért.

Egy válságban a perifériaországok devizái sokszor gyorsan gyengülnek, ahogy most is látjuk a kelet-közép-európai régióban, például a lengyel zloty vagy román lej esetében is. Ilyenkor pedig az egyébként logikusnak tűnő fedezéseken a régiós exportőr vállalatok nagy kárt tudnak szenvedni – nem mintha a válságból eredő károk ne lennének egyébként is súlyosak. És ilyenkor derül ki, hogy a kockázatcsökkentő fedezés valójában kockázatot is tud növelni.

Van persze olyan szektor is, ami jól jár a fedezésekkel a koronavírus okozta nehéz gazdasági helyzetben. Ilyenek például azok az olajkitermelők, akik a jövőben megtermelt olajukat jórészt tavalyi árakon adták el előre. A mélytengeri olajfúrók esetében most például élet-halál kérdése, hogy milyen fedezési stratégiát választottak a vírust megelőzően, a csődtől menthet meg sokakat az, ha mondjuk a termelésük feléért 60 dollárt kapnak hordónként 20 dollár helyett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzívroham az amerikai kőolajpiaconMínusz 40 dollárért adták az amerikai kőolaj hordóját, vagyis ennyit fizettek a vevőnek. Mikor fognak nekünk fizetni a benzinkúton?

Vállalat euróárfolyam fedezés forintárfolyam koronavírus olajár wizz Air Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2020. október 23. 12:16 Adat, Vállalat

A külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari cégeink harmadannyi dolgozóval érnek el akkora profitot, mint a magyarok

A hazai élelmiszeriparban a méret meghatározó, a rengeteg kis magyar cég mellett kevés nagy külföldi van, de ezek jóval hatékonyabbak, és az exportképességük is sokkal jobb.

Torontáli Zoltán
2020. október 22. 14:55 Vállalat

A Procter&Gamble elkezdi kivezetni a samponos műanyag flakonokat

Helyette jön a sokkal kevesebb anyagból készült tasak, és az újrahasznosítható alumínium adagoló kombója.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.