(A szerző a HOLD Alapkezelő elemzője, az Alapblog szerzője.)
Állítólag Ferdinand Porsche mondta, hogy „árfolyamfedezés nélkül nagyjából ugyanannyit kerestem volna az évtizedek során, csak közben háromszor csődbe mentem volna”. Porsche nem koronavírusos időkben élt. Azok a légitársaságok, amelyek bölcsen előre megvásárolták a kerozint, hogy előre kalkulálhassák a költségeiket, most buknak a fedezésen, és közben nem nyernek az olcsó (nemhogy olcsó, negatív árú!) kerozinnal, mert nem repülnek. Azok a magyar exportőrök, akik okosan előre eladták az euróbevételüket, most buknak a fedezeti ügyleten, és közben egy fillért nem profitálnak a forintban megugró exportbevételükből, mert export az nincs…
Pár napja a Wizz Air bejelentette, hogy elbocsátja dolgozóinak egyötödét. A közvélemény számára talán elsőre kevésbé szembetűnő pontként, de ugyanebben a bejelentésben szintén szerepelt egy 70-80 millió eurós egyszeri veszteségről való tájékoztatás, amit a vállalat márciustól májusig tartó fedezeti ügyletein (hedge ügyletein) szenved el. Ez egyébként a vírus előtt várt profit negyede, a cég értékének 2-3 százaléka, abszolút nem jelentéktelen szám.
Bár a veszteség okát nem részletezik, gyanítható, hogy a vállalat előre lefedezett üzemanyag-vásárlásain keletkezik majd ez a kár. A Wizz Air ugyanis az éves kimutatásai alapján a várt üzemanyag-fogyasztás felét folyamatosan előre vásárolja meg egy évre, így kalkulálhatóbb költségszerkezettel nézhet szembe, egy esetleges hirtelen üzemanyagár-emelkedés nem okoz akkora fájdalmat. Ez viszont a jelen helyzetben azt jelenti, hogy a vállalat tavaly és az év elején még 50-60 dolláros olajár mellett vásárolt előre, a mai (egy hónap múlvai) 20-as olajárral szemben.
Ez persze a vállalat szempontjából racionális döntésnek minősülhetett, ki gondolta volna, hogy egyszer csak így felfordul a világ, és benne az olajár ekkorát fog esni? Ezt senki nem látta persze, így a légitársaságok nagy része most ugyanezzel a stratégiával hasonló veszteségeket fog elszenvedni. Amit látunk, az tipikus válságjelenség:
a visszaesésben az inputárak leesnek, az előre lefedezett áron való vásárlásokon pedig nagy bukó keletkezik.
Ugyanezen párhuzam mentén, Magyarországon valószínűleg az euró visszafedezéseken buknak most az exportőr vállalataink nem keveset. A vállalatok, hogy fedezzék a devizakitettségből fakadó kockázataikat, a jövőbeli eurós árbevételük egy részét sokszor előre leváltják forintra. Csakhogy ez az euróeladás valószínűleg 320-335 forint között történhetett a tavalyi árfolyamokat nézve, most viszont 350 forintot lehetne kapni az euróért.
Egy válságban a perifériaországok devizái sokszor gyorsan gyengülnek, ahogy most is látjuk a kelet-közép-európai régióban, például a lengyel zloty vagy román lej esetében is. Ilyenkor pedig az egyébként logikusnak tűnő fedezéseken a régiós exportőr vállalatok nagy kárt tudnak szenvedni – nem mintha a válságból eredő károk ne lennének egyébként is súlyosak. És ilyenkor derül ki, hogy a kockázatcsökkentő fedezés valójában kockázatot is tud növelni.
Van persze olyan szektor is, ami jól jár a fedezésekkel a koronavírus okozta nehéz gazdasági helyzetben. Ilyenek például azok az olajkitermelők, akik a jövőben megtermelt olajukat jórészt tavalyi árakon adták el előre. A mélytengeri olajfúrók esetében most például élet-halál kérdése, hogy milyen fedezési stratégiát választottak a vírust megelőzően, a csődtől menthet meg sokakat az, ha mondjuk a termelésük feléért 60 dollárt kapnak hordónként 20 dollár helyett.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
