Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. október 27. 07:35 Élet, Vállalat

Holnaptól 80 forintos tojásokat tojnak boldogabb tyúkok, megveszed?

A Spar és a Tesco is bejelentette, hogy legkésőbb 2025-től nem akar olyan tojást árulni, amely ketreces tartásból származik, és nem lenne meglepő, ha a két nagy szereplő példáját hamarosan az összes meghatározó élelmiszerboltlánc követné. A lépés mögött elsősorban nemes arculati okok húzódnak meg, a kiskerláncok ezzel is mutatni szeretnék, hogy elkötelezett hívei az állatjóléti törekvéseknek.

Az utóbbi időben talán ez a legjobb példája annak, hogy a kereskedelem bizonyos szereplői megpróbálják rákényszeríteni az akaratukat egy termék teljes ellátási láncára. A nagy élelmiszerbolt-hálózatok jelentős tojásvásárlók, és ha egységesen lépnek fel, akkor a termelőknek nem lesz más választásuk, mint a technológia módosítása. Az egészben talán az a legérdekesebb, hogy nem a hatóságok tiltják be a ketreces tartást (nekik többnyire nincs problémájuk a módszerrel), hanem praktikusan maguk a piaci szereplők.

A felmérések valóban azt mutatják, hogy a vásárlók jelentős része (különösen Nyugat-Európában) ellenzi a csirkék ketreces tartását. Ennek elsősorban az az oka, hogy sok olyan kép kering a médiában, amely valóban kis ketrecekbe összezsúfolva ábrázol rengeteg baromfit. A valóságban az érvényben lévő szabályokat betartó telepek nem így néznek ki, de kétségtelen, hogy a tojók ketrecekben töltik az életüket.

A tudatos vásárló törekvése érthető. Egyrészt lelkiismereti okokból boldog csirkéket szeretne tudni a vásárlásai mögött, másrészt természetesebbnek és ezért egészségesebbnek is képzeli a régi, hagyományos tartásból származó tojásokat. Ebben az idealisztikus képben a csirkék vidáman és szabadon rohangálnak, jó nagy területen.

A vásárlók többsége azonban nincs tisztában a technológia részleteivel, amelyek árnyalják a képet. A valóságban nagyon nehéz reális képet kapni arról, hogy egy szabályokat betartó telepen valóban szenved-e az állat a ketrecben. Sokak számára nem egyértelmű az sem, hogy ez a kérdés tisztán a tojótyúkok sorsáról szól, a tojásról valószínűleg nem. Nem ismerünk ugyanis egyetlen olyan laborvizsgálatot sem, amellyel ki lehetne mutatni, hogy egy adott tojást tojó tyúkot milyen módszerrel tartottak. A tyúk depressziója a tojásban nem mérhető, csak a takarmány vagy a víz minősége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA boldogan tartott csirke húsát ennénk, de lehet, hogy nincs is olyanIdealistának és kissé naivnak tűnik az a törekvés, hogy a környezetvédelmi szempontból mellőzött sertést és marhát vidáman futkorászó csirkék húsával váltsuk ki.

A kelet-európai tudatos vásárlót ráadásul a vékony pénztárcája miatti árérzékenység is sújtja, és ennek következtében a 80 forintos bio- vagy ökológiai tartásból származó tojás helyett általában akkor is a 40-45 forintos ketreces tojást veszi meg, ha a tartás módját egyébként ellenzi. Ezzel a kettősséggel a régió piacain számolniuk kell a szereplőknek.

A kiskerláncok hat éven belül meghirdetett akciója ezért elég nagy teszt lesz a magyar vásárlóknak és a boltoknak is. Jelenleg nem ismerünk semmilyen megoldást, amellyel ki lehetne küszöbölni a durva áremelkedést, ha a tartók kidobják a ketreceiket. Egy tojó tartásának átlagos éves összköltsége ma 13,62 euró (4500 forint), szabad tartásban azonban 17,42 euró (5800 forint), biotartásban pedig 28,6 euróra ugrik (9500 forint).

Nincs mese, amíg a bio módon tartott tyúk nem tojik kétszer többet a ketrecben lévőnél, addig a költségek, és ennek következtében az árak sem lehetnek hasonlók.

Ha tényleg kikényszerítik a váltást a boltok, akkor körülbelül dupla áron kell majd kirakniuk a polcokra a tojásokat,

és senki nincs ma, aki meg tudná mondani, hogy a vásárlók erre hogyan reagálnak. Ízlelgessük kicsit a lehetőségét annak, hogy egyik napról a másikra (jelenlegi árakon számolva) 40-ről 80 forintra ugrik a tojás ára szinte minden nagyobb boltban, miközben a termelő és a kereskedő profitja is ugyanannyi marad (a csirkék boldogabb életébe vetett vásárlói remény azonban teljesül). Mi történhet ekkor?

Reális forgatókönyv lehet, hogy a vevők megpróbálnak máshol, olcsóbb tojást venni, de hamar rájönnek, hogy már alig van ilyen, mert minden termelő áttért az alternatív gazdálkodásra. A tojás iránti kereslet esik, amit a boltok még csak-csak kibírnak (más termékre költi a pénzét a vásárló), a termelők egy része viszont nem, ők csődbe mennek.

Pákozd Gergely, egy 70 ezer tojóhibridet ketreces módszerrel tartó vállalkozó azt mondta nekünk, hogy számításai szerint egyedenként 10-14 eurót kellene beruháznia, hogy ketrecesről alternatív tartásra váltson, vagyis ezt a durván 230-320 millió forintot kellene kigazdálkodnia valahogy. A 70 ezres állomány Magyarországon egyébként közepes méretnek felel meg, vannak ennél jóval nagyobb telepek is, de Pákozd Gergely azt mondja, a nehezen látható vásárlói reakciók miatt már neki is nagyon kockázatos lenne az átalakításba belevágni. A tojáspiacon ugyanis nagyon erős a verseny, és csekély a fajlagos haszon, így a telepeket könnyen tönkreteheti egy-egy elhibázott döntés.

A szabadtartás visszatérés egy ősi módszerhez, ezért nagyon romantikus és népszerű elképzelés, de a megvalósítása tömeges méretben rendkívül problematikus.

Horn Péter akadémikus, a Kaposvári Egyetem agrármérnöke a napokban egy előadásában azt mutatta be, hogy ha az 1961-ben elért, akkor megszokottnak számító növényi és állati hozamokkal kellene ma is mindent megtermelnünk, akkor a Föld területének 82 százalékát meg kellene művelni (mert időközben megnőtt a népesség és a fogyasztás is). Ez nyilvánvalóan lehetetlen, és ezért nem is lehet visszatérni már a hatvanas évek mezőgazdasági termelési módszereihez sem (ha nem akarunk emiatt éhezni).

Parasztasszonyok etetik a csirkéket a Béke termelőszövetkezet baromfiudvarán, 1961-ben, Csapodon. Fotó: MTI/Kölcsényi Zoltán

Ráadásul ahogy azt korábban mi is részletesen bemutattuk, az öko és a bio gazdálkodás sok tekintetben ellentétes egy másik nagy törekvésünkkel, a környezetvédelemmel. A tyúkok boldogságának árát nemcsak a pénztárnál fogjuk megérezni, hanem a környezetünkben is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerreTudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

A ketrecben tartott tyúkok takarmányának megtermeléséhez 5,7 négyzetméter kell, hogy egy kilogramm tojást tojjanak, a kifutós, biotartásban lévő tyúkok azonban többet mozognak, többet esznek, ezért nekik 7 négyzetméteren megtermelt takarmánymennyiségre van szükségük ugyanehhez a teljesítményhez. Ha csak egyetlen közepesen nagy magyar telepet nézünk, ahol 200 ezres az egyedszám, akkor a kifutós tartásra való átálláshoz 260 ezer négyzetméterrel kell megnövelni a takarmánynövények termesztési területét. A világ tojástermelése tavaly már 74 milliárd kiló volt, vagyis az átálláshoz 9,6 millió hektárral növelni kellene a tyúkok takarmánynövényeinek alapterületét.

A kifutós tartás ráadásul jóval több vizet igényel, és szén-dioxid-egyenértékben számolva több mint ötödével megnöveli a környezeti terhelést a ketrecekhez képest. Ahogy azt korábban más példákon mi is részletesen bemutattuk, a tudatos vásárló egyre inkább csapdába kerül, mert az organikus termékek előnyben részesítésével éppen a klímaváltozás elleni harcnak tesz keresztbe.

A világ tojástermelésének 90 százaléka ma ketreces tartásból származik, Magyarországon is hasonlóan nagy az arány. Az Európai Unió számai sokkal inkább tükrözik a vásárlói elvárásokat, a ketreces tartás aránya csak 50,4 százalék, de 28,5 százalékon áll a mélyalmos tartás (ami csak azt jelenti, hogy nincs ketrec, de a tojók össze vannak zárva egy nagy istállóban). A szabadon futkározó tyúkok aránya még az unióban is csak 21,1 százalék, pedig a nyugat-európai vásárlók hajlandóak többet fizetni a tőlük származó tojásokért.

A kelet-európai termelőknek alaposan fel van adva a lecke, hogy a boltláncok igényeit kielégítsék, és ne menjenek tönkre. A bio irányba tett törekvéseknek a régióban talán az a legnagyobb veszélye, hogy növelni fogja a hamisításra való hajlandóságot. Mivel a tartás módját csak a csomagoláskor rányomtatott kóddal jelzik, utólag már lehetetlen nyomon követni, ha egy termelő biokódot nyomtat a ketreces tojásra. Azokon a telepeken pedig, ahol mindkét módszert alkalmazzák, még a helyszínre kiszálló ellenőröknek is nehéz dolguk lesz, ha ezt az egyszerű csalást tetten akarják érni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDrága már annyira a tojás, hogy megérje otthon tyúkot tartani?Miután már hétszáz forintot kell fizetni a boltban egy doboz tojásért, lassan érdemes lehet elgondolkodni a finomabb alternatíván. A tyúktartás nem teljesen kockázatmentes vállalkozás, de még kicsiben is jó üzlet lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?Mennyire ártalmas a marhahús a klímának? Mi van a sajtokkal? Milyen tenyésztett halat enni ökológiai szempontból? Néhány tanács a klímát féltőknek.

Élet Vállalat csirke élelmiszer ketrec ketreces tartás kiskereskedelem Spar szabadtartás Tesco tojás tyúk Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2019. november 12. 15:12 Élet

Magyarország kis ország?

Megkérdeztük Dragomán Györgyöt, Somogyi Zoltánt és Ungváry Krisztiánt, hogy mi jut eszébe arról, hogy Magyarország kis ország. A következő napokban az ő írásaik jelennek meg.

Torontáli Zoltán
2019. november 10. 07:24 Élet

Hamarosan meglehet az anyag, amit 108 éve keresnek, és biztosan Nobel-díjat ér

Ha lenne olyan anyag, amelyben az áram szobahőmérsékleten is energiaveszteség nélkül halad, annak használata alaposan átírná az életünket. És lehet, hogy nemsokára lesz ilyen.

Váczi István
2019. november 8. 10:34 Élet

Kidobott élelmiszert vételeztek maguknak, alkotmánybírósági ügy lesz belőle

Kukabúvárkodásért ítéltek el két német fiatalt, de nem hagyják annyiban.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.