A Covid-vakcinák kifejlesztése és terjesztése a modern egészségügy egyik legnagyobb vívmányaként vonulhat be a történelemkönyvekbe. Míg a világ a korábban nem tapasztalt méretű és villámgyors terjedésű járvánnyal küzdött, a vakcina gyors legyártása és forgalomba hozása nem csak segített elkerülni rengeteg halálesetet, de új frontot nyitott a gyógyításban is.  Az idei évben négy olyan nagy kísérlet is zajlik, amit árgus szemmel figyelnek a szakmában (természetesen ettől több is fut, csak a Moderna harminc fölötti projektet visz, amik között olyan betegségek vannak, mint a HIV). Ezek az influenza, a herpesz és a melanóma (bőrrák) területére koncentrálnak – a célpontok tehát főként a fertőző betegségek, a jelenleg folyamatban lévő kutatások 70 százalékát teszik ki.

Ehhez képest a rákkutatás még egyelőre csak egy kis szeletét teszi ki, de például a melanóma-kutatás fontos pillér lehet abban, hogy új ráktípusokra is induljanak kísérletek. Az azonban már most is látszik, hogy a technológiában látnak fantáziát a cégek: 2023-ban a tervezett vakcinakutatásoknak a 85 százalékát már a piaci szereplők szponzorálták, ami látványos ugrás a 2021-es 34 százalékhoz képest.  

Influenza

Egy új, influenza elleni vakcina kifejlesztésében fej-fej mellett versenyez a Moderna és a Pfizer is, a Moderna 6 ezer résztvevő bevonásával, a Pfizer 36 ezer fővel. Bár kevésbé tűnhet fontosnak, mint mondjuk a bőrrák ellenszerének megtalálása, a szezonális influenza azonban sokkal több áldozatot szed egy évben, mint a bőrrák. Ugyanakkor az influenza elleni védőoltás fejlesztése sem egyszerű feladat.

A jelenlegi rendszer úgy működik, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 144 ország népegészségügyi hivatalától begyűjti az adatokat az éppen aktuálisan jelenlévő influenzavírusokról. Az adatok alapján a WHO ajánlásokat küld ki a gyógyszergyáraknak, még azelőtt, hogy az influenzaszezon kezdetét venné. Ez általában kora tavasszal történik, innentől kezdve nagyjából 6 hónap az adott vírusvariánsra történő vakcina kifejlesztése. Magyarországon jellemzően december-január az influenza csúcsidőszaka, ha a KSH által gyűjtött, heti bontású halálozási adatokat egy grafikonra tesszük, szépen kirajzolódnak az utóbbi évek nagy influenzajárványai. 

Az mRNS vakcina kifejlesztéséhez egyébként elég csak a vírus genetikai kódját ismerni, nem kell legyengíteni / elölni azt.  Ebben az esetben pedig a gyártási folyamat felgyorsul, és a szezon előtt idejében forgalomba lehet állítani az oltást. A Moderna egyelőre lépéselőnyben van, az eredmények alapján a hagyományos vakcinánál hatékonyabbnak bizonyult a termékük az Influenza A és B variánsára is (a gyakoribb előfordulása az A-nak van, de a B az utóbbi időben nagyobb arányban okoz halált gyermekek esetén). A Pfizer a kutatás harmadik szakaszában az A variánsra hatékony, azonban a B-re már kevésbé működő vakcinát fejlesztett, így még van tennivalójuk – ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy elsőre a Moderna vakcinája ugyanezt produkálta.  

Melanóma

A Roche és a BioNTech közös kutatása az előrehaladott állapotú melanóma területén már a kettes fázisban jár, méghozzá igen ígéretes eredményekkel (a teljes kutatás 2029-ben zárul).

Melanóma a bőr pigmenttermelő sejtjeinek kontrollálatlan szaporodásakor alakul ki, a bőrrákok közül ez a legveszedelmesebb típus. A melanómával diagnosztizált betegek száma az utóbbi években egyre magasabb, az Egyesült Államokban már az egyik leggyakrabban előforduló rákbetegségek egyike. A mortalitási rátája igen magas, 100 ezer betegből 8 ezer belehal, az 5 éves túlélési ráta hármas stádiumú betegség esetén 60,3 százalék, négyes stádium esetén 16,2 százalék. A kutatás eddigi állapotában úgy találták, hogy az mRNS vakcina kombinálva az eddig csak önmagában alkalmazott KEYTRUDA nevű immun-ellenőrzőpont- gátló gyógyszerrel ( a KEYTRUDA melanómás illetve egyéb rákos betegségek esetén is használatos szer) 44 százalékban csökkenti a hármas és négyes stádiumú, műtéten már átesett melanómás betegekben a rák kiújulásának esélyét. Amennyiben ez a kísérlet sikerrel zárul, ez lesz az első olyan mRNS rákvakcina, ami kombináltan egy immun- ellenőrzőpont-gátlóval jelentős mértékben csökkenti a rák visszatérésének esélyét. 

HSV-2 

A WHO adatai szerint a világon mintegy 500 millió embert érint a HSV-2 (Herpes Simplex Virus) fertőzés, mely a nemi szerveken fájdalmas elváltozásokat okoz, növeli az agyhártyagyulladás kockázatát, a HIV-vel való megfertőződés kockázatát, és komoly érzelmi megpróbáltatást okoz a betegnek. A vírust elég egyszer elkapni, utána egész életen át hordozó lesz, mely aztán időszakosan fellángolhat, újból tüneteket okozva. Jelenleg nincs olyan védőoltás, mely megakadályozná a fertőzéssel együtt járó fájdalmas léziókat, csupán tüneti kezelés elérhető. A BioNTech tavaly decemberben indította a klinikai kutatásokat, egyelőre friss adatot nem publikáltak. 

Az mRNS-technológia sikerét jól mutatja az is, hogy míg korábban ezek a klinikai kutatások leginkább állami szerepvállalással tudtak megvalósulni, most már a magánszféra is látja benne a fantáziát.  “Az mRNS-technológia új, sikeres, és úgy tűnik, hogy nagy áttörést hozhat” – mondta Dr. Harvey Friedman, a University of Pennsylvania kutatója. 

A cikk megjelenését a Hungaropharma Zrt. támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech egészségügy orvostudomány vakcina Olvasson tovább a kategóriában