(A szerző energetikai gépészeti szakmérnök, a Tiszai Erőműben dolgozott tervező gépészmérnökként, erőművi szakemberként, majd az 1996-os privatizációig vezetőként. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A hazai villamosenergia-igényünk évente több mint 40 milliárd kilowattóra. Ezt a mennyiséget az év mind a 8760 órájában (sőt, minden másodpercében) az igényeknek megfelelően kell teljesíteni, folyamatosan ingadozó teljesítménnyel.

Az ábrán látható, hogy a kívánt mennyiség rendszeresen, napi ciklusokban ismétlődik, mintegy 3000 megawatt állandó teljesítménnyel (zsinórterhelés), és nagyjából ugyanekkora váltakozó teljesítménnyel, az utóbbi 0 és 3000 megawatt között ingadozva. A működés biztonsága megköveteli, hogy a teljesítménynek mindig meg kell felelnie a fogyasztási igényeknek, ugyanis a mindenkori fogyasztás és termelés közti legkisebb eltérés is az egész villamosenergia-rendszer összeomlását okozza.

A naperőművek véletlenszerűen, előre nehezen tervezhető módon működnek, teljesítményük 0 és névleges teljesítményük között ingadozik. A legnagyobb teljesítménnyel a déli csúcsigényben termelnek, a maximális fogyasztási csúcsidők között.

Az alábbi ábrán sárga színnel látható a napelemes termelés, amely gyakran felülmúlja az igényeket. Ennek következménye más áramtermelő források visszafogásának kényszere, esetleg a többlet eladási kényszere, akár negatív áron, amikor az áramért az eladó fizet az átvevőnek.

A magyar áramtermelés és export-import szeptemberben, forrás: Mavir

A naperőmű éves működését jól mutatja a következő ábra.

Egy átlagos háztartás villamosenergia-igénye körülbelül évi 2500-3000 kilowattóra, azaz napi 7-9 kilowattóra. Ennek kielégítésére elegendő 2,5-3,5 kilowattóra teljesítményű háztartási kiserőmű, egyszerűen fogalmazva napelem. Ezzel a megoldással azonban az a nagy gond, hogy a nyári (március-augusztusi) többletet át kellene vinni a téli hónapokra (október-februárra).

Az ábra alapja Aszódi Attila blogbejegyzéséből származik

Míg a 3 kilowatt teljesítményű kiserőmű megvalósítható mintegy 2,5 millió forintból, addig a mintegy 30 százaléknyi nyári többlettermelés (nagyjából 740 kilowattóra) akkumulálási költsége (20-40 ezer forint/kilowattóra) a téli hónapokra 15-30 millió forint. Ugyanis 740 kilowattóra mennyiséget kellene tárolni 740 darab egy kilowattóra kapacitású (darabonként 20-40 ezer forintba kerülő) akkumulátorban hat hónapon át, majd kisütni öt hónapon át. Tehát ez a megoldás gazdaságosság szempontjából eleve halva született.

Kimondottan a politika szándéka ennek a költségnek az átvállalása, ami az aktuális elszámolási gondok okozója.

(Korábban részletesen írtunk a lakossági napelemek elszámolási rendszerének kormány által tervezett megváltoztatásáról, az ezáltal okozott felzúdulásról és arról, hogy ezt követően a kormány végül teljes visszavonulót fújt. Ettől azonban még a hektikusan termelő napelemek áramának felvétele továbbra is kihívás a villamosenergia-rendszer számára technikailag és pénzügyileg, ennek összefüggéseiről részletesen is írt két szakértő szerzőnk, amire egy napelem-tulajdonos olvasónk válaszolt.)

Ennek alapján mit csinált egy tudatos polgár? Beépített nagyobb teljesítményt: már 6 kilowattos beépített teljesítmény csökkenti a téli hiányt, amely három hónapra zsugorodik. Az átlagfogyasztást meg nem termelő napok pedig csökkennek a kilenc aktív hónapban.

Egy 6,4 kilowattos háztartási napelem termelése havonta (kilowattórában)

Ebből a teljesítményből már jut a nyári klímára is, egy kevés pedig az átmeneti időszak fűtésére is split klímákkal, ami csökkenti a földgázfelhasználást akár az előző év 64 százalékára. Ezzel csökken a földgáz káros klímahatása is. Ennek fejében a nyári megújuló villamosenergia termelése körülbelül 2500 kilowattórával nő. Ebből a mennyiségből kellene az államnak pótolni a téli hiányt.

Sajnos a gazdaságosság szempontjából is megkérdőjelezhető többlettermelés átvételi ára még súlyosabban bünteti a tudatos polgárt:

• rábeszéli 4,5 millió forint költségű beruházásra,
• a nyári 2500 kilowattóra többlettermelést az állam nem téríti meg piaci áron.

Vannak még tudatosabb polgárok is: 10-12 kilowattóra beépített teljesítmény esetében már alig marad pótlásra szoruló téli hiány. Persze az ő túlzott tudatosságukat még nagyobb mértékben terheli az állam, miközben teljes önellátást naperőművek önmagukban soha nem fognak szavatolni.

Van viszont erre is mód, az úgynevezett virtuális erőmű formájában. Az eljárás kézenfekvő: minden háztartást ellátni akkumulátorral (ebben az esetben 13 kilowattóra tárolási kapacitással), megfelelő szoftver alkalmazásával (ahogyan azt például a Tesla csinálja Kaliforniában). Ez annyit jelent, hogy a 13 kilowattóra mennyiséget mindössze egy napra kellene tárolni 13 darab egy kilowattóra kapacitású (ahogy fentebb is szerepelt, darabonként 20-40 ezer forintba kerülő) akkumulátorban.

Az akkumulátor tölthető saját háztartási erőművel vagy olcsó (éjszakai, mélyvölgyi) árammal. Az akkumulátorokban tárolt többletenergia csúcsidőben, csúcsárak alapján meghatározott áron eladható a hálózat üzemeltetőjének. Figyelembe véve a hazai árakat (minimumár 12 forint/kilowattóra, maximális importár akár 120 forint/kilowattóra), a rendszer alkalmas lehet a hazai import egy részének kiváltására.

A virtuális erőmű képes besegíteni a frekvencia szabályozásába és a megújulók többletének tárolásába is, ami fedezheti a rendszer beruházási költségét.

Az egymás közti eltéréseket zárt rendszeren belül lehet kompenzálni.

A háztartási kiserőművek a téli hónapok kivételével tervezhető mennyiségben képesek valódi erőmű módjára működni. A hiányos téli hónapokban a termelés és a tulajdonos által befolyásolt fogyasztás közti teljesítményt (ami kevesebb, mint az átlagfogyasztás 50 százaléka) éjszakai árammal egyenlítenék ki.

Ez az megoldás egyebek mellett Románia érdeklődését is felkeltette. A szomszédos országban Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter irányításával egy 600 millió eurós programmal tervezik támogatni a lakossági napelemtelepítést, és ennek része lehet tárolókapacitások létesítése is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDzsungellé vált a napelemes szabályozás, nehezebb lesz az érdekvédelemSzappanopera-szerű fordulatok után egyre inkább átláthatatlan lesz az egyszerűnek indult szabályozás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem helyes potyautasnak hívni a napelemeseketA beruházók egy államilag szabályozott rendszerbe fektettek be jogszabályok és a jogalkotó nyilatkozatai alapján, és nem felelőtlenül hoztak egy rossz döntést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPotyautast csinál a napelemesekből az éves szaldó, amely nem fenntartható sem társadalmilag, sem környezetilegAz áramtermelésben is résztvevő fogyasztók tudatossága elengedhetetlen ahhoz, hogy a háztartási méretű kiserőművek méltó helyükre kerüljenek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szaldó igazságtalan, más napelemes elszámolási rendszer kell helyetteA napelemes források hozzájárulnak a hazai villamosenergia-termelési lehetőségek kihasználásához, de már nem tartható fenn a mértéktelen növekedésük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak meghátrált, de most már vissza is futott a kormány napelemes ügybenHavi szaldóról már rég nem beszélnek, sőt még két évet rápakoltak az éves szaldó alkalmazására.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Tech áram áramellátás áramtermelés megújuló energia napelem napenergia szaldó szaldóelszámolás Olvasson tovább a kategóriában