Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2023. augusztus 28. 17:40 Közélet

Csak akkor maradna értelme a napelemnek Magyarországon, ha a rezsicsökkentést feladnánk

Lantos Csaba energiaügyi miniszter bejelentette, hogy 2024-től Magyarországon mindenki számára megszűnik az a régóta érvényben lévő, és ezért általánosnak tekintett elszámolási rendszer, amit éves szaldónak neveznek (részletesebb leírás a csillagra kattintva olvasható)*Évente egyszer megnézik, hogy egy háztartás mennyi áramot táplált be a közműhálózatba, és mennyit vett ki onnan. A két érték különbsége az elszámolás alapja. Ha a betáplált energia több, akkor a háztartásnak ezt kifizetik, ha a vétel több, akkor a háztartás ezt kifizeti. Ezzel a módszerrel a nyári többlet termelés és a téli többlet igény egy az egyben szembeállítható, és az is elérhető, hogy nulla legyen a villanyszámla.. Helyette két új megoldás jön: a havi szaldó és a bruttó elszámolás.

Annak ellenére, hogy ezen most sokan felháborodtak, a miniszter bejelentésében nincs semmi új, a Magyar Közlönyben már 2022. november 18-án benne volt a jogszabályváltozás. Ebből a december közepén megjelent Telex cikkből pedig például az is kiderült, hogy a hatóság pontosan hogyan értelmezi a szöveget: mindenkinél havi szaldó következik a telepítéstől számított 10 évig, aki jelenleg éves szaldóban van, az új belépők pedig bruttó elszámolásba kerülnek.

Drága vezetékek, olcsó áram

Persze attól függetlenül, hogy a terv nem új, sokakat érzékenyen érinthet: az új szabályozás még akkor is több tíz, esetleg százezer forintos terhet róhat egy-egy háztartásra, ha az az év egészében épp annyi villamosenergiát termel, mint amennyit elfogyaszt. Mindezt az magyarázza, hogy a szolgáltató sokkal kevesebbet fizet az átvett áramért, mint amennyiért adja azt a napelemes háztartásnak.

Ahhoz, hogy ennek az okát megértsük, érdemes kicsit elmélyedni a villanyszámlánkban. Mivel a villanyszámlán szereplő összesített lakossági áramdíj (a tavalyi átlagfogyasztás emeléstől eltekintve) lassan tíz éve változatlan, sokan nem is vették észre, de a tarifa különböző összetevői többször is változtak. A módosítások ráadásul a közelmúltban kifejezetten radikálisak voltak.

A háztartások ugyanis a villanyszámla kiegyenlítésekor nem kizárólag az áramért fizetnek, hanem azért is, hogy a villamosenergiát eljuttassák hozzájuk. Ez utóbbi az úgynevezett rendszerhasználati díj, amit végső soron a villamosvezetékeket birtokló és fenntartó cégek kapnak meg. A rezsicsökkentéssel rögzített tarifa így (némileg leegyszerűsítve) mindig is két részből állt: a villamosenergiának az árából és a rendszerhasználati díjból. A szabályozó hatóság pedig – részben a piaci változásokra reagálva – időről időre csoportosított át az egyik tételhez a másik terhére: tehát csökkentette a rendszerhasználati díjat, hogy ugyanennyivel növelhesse az áramárat, vagy fordítva.

Az irány a két éve kezdődő energiaválság előtt is inkább az volt, hogy a rendszerhasználati díj lassan emelkedett, miközben a villamosenergiaár csökkent. A folyamatot azonban nagyon látványosnak nem nevezhettük: a két tétel a villanyszámlán szereplő tarifának szinte végig a felét-felét adta.

Tavaly azonban a rezsiemeléssel egyidőben ez megváltozott: a hatóság hirtelen hatalmasat emelt a rendszerhasználati díjon, és ezzel párhuzamosan jelentősen csökkentette a lakossági áramárat. Így míg a 2022 előtti években a háztartások 12-15 forintot fizettek magáért az áramért, jelenleg mindössze durván ötöt*A konkrét árak díjkategóriánként és területenként is eltérőek lehetnek. A leginkább releváns az úgynevezett A1 kategória, ennek árai mozognak elosztási területtől függően 4,4 és 5,3 forint között.. Ezzel szemben a rendszerhasználati díj a korábbi 13-16 forintról 23 fölé nőtt.

A változtatás – ahogy erről korábban írtunk – egyáltalán nem volt indokolatlan. Az elmúlt években ugyanis csak a napelemek terjedése miatt százmilliárdokat kellett volna költeni a villamosenergia-hálózat fejlesztésére. Ez azonban nem történt meg, jelentős részben

a rezsicsökkentés érdekében mesterségesen alacsonyan tartott rendszerhasználati díjak miatt.

Itt tehát időszerű volt egy jelentősebb emelés, hogy a magyar villamosenergia-rendszer működőképes maradjon. A rögzített teljes tarifa miatt azonban ezt csak úgy lehetett megvalósítani, ha az áramárat ugyanennyivel lecsavarták, ennek lett az eredménye a teljesen irreális 5 forint körüli ár. Csak összehasonlításképpen: a heti átlagos tőzsdei villamosenergia-ár a nagyjából egy évvel ezelőtti csúcson, ennek közel ötvenszerese volt, de még az olcsó paksi áram előállítási költsége is a bő duplája a lakosság által fizetett összegnek.

A jelenlegi elszámolásoknál pedig ezen a lakossági áron veszi át a háztartási napelemek által termelt áramot is a szolgáltató. A gyakorlattal lehet vitatkozni, de még egy állami cégtől sem elvárható, hogy drágábban vásároljon vissza valamit, mint amennyiért ugyanazt eladja. Így amíg marad a rezsicsökkentés, jó eséllyel a piacinál sokkal alacsonyabb áron fogják átvenni a lakossági napelemek többlettermelését.

Télről nyárra nem, tizedikéről huszadikára igen

Mindezek fényében nézzünk meg egy példát a havi szaldó okozta változásokra, ha a jelenlegi elszámolási árakat 2024-től nem változtatják meg:

  • Júliusban a ház tetején lévő napelemek összesen megtermelnek 1100 kilowattóra áramot, de ebből 100 kilowattórát közvetlenül el is használ a háztartás.
  • A maradék 1000 kilowattórát nem tudja azonnal elhasználni (felesleg), ezért feltölti a közműhálózatba.
  • 50 kilowattóra áramot viszont pont akkor kell használnia, amikor nem süt a nap (többletigény), ezért ezt a mennyiséget a közműhálózatból tölti le.
  • A hónap végén a felesleg és a többletigény különbözete az elszámolás alapja, vagyis a háztartás 1000-50, azaz 950 kilowattóra nettó feltöltött árammal zár.
  • Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy decemberben pont fordított a helyzet, vagyis 50 kilowattóra lesz a felesleg, és 1000 kilowattóra a többletigény (ezzel akár fűthetnek is valamilyen formában). Decemberben tehát ismét 950 kilowattóra a különbözet, csak ellenkező előjellel.

Ha éves szaldóban lenne a példaháztartásunk, akkor a 950 felesleg épp kiváltaná a 950 többletet, vagyis az éves fordulónapon nulla lenne a július és december közötti egyenleg. Hasonló a helyzet, ha az év további hónap-párjait nézzük, például az augusztust vetjük össze a januárral, vagy a szeptembert a februárral, a logika ugyanaz marad, a háztartás így nulla forintot fizetne villanyszámlaként. Rögtön látszik, hogy ebben a rendszerben a rezsicsökkentett éves áramkvóta mennyiségnek nincs szerepe.

Havi szaldóelszámolásnál azonban a júliusi 950 kilowattórát az áramcég (nagyjából) 5 forint/kilowattóra áron megveszi, a decemberi 950 kilowattórát viszont 36 forint/kilowattóraért adja el, mert utóbbiba bele kell számolni a rendszerhasználati díjat is. A háztartás így anyagi értelemben már nem tudja a nyári felesleggel kiváltani a téli többletigényét, és nulla forint helyett 950×31*Azért 31, mert az egyik hónapban 36 forintért veszi, a másikban 5-ért adja ugyanazt a mennyiséget., azaz 29450 forintot fizet ki, ebben a hónap párosításban. Hasonló a helyzet a többi hónap-párban is, azaz

végső soron a mostani éves szintű nullázás helyett az év legalább felében díjfizetés felé tolódik el az egyensúly.

A fogyasztó szempontjából ez drasztikus változás, amit pusztán az új elszámolás bevezetése okoz. Ez az, amit pillanatnyilag biztosan tudunk, de nagyon lényeges körülmény, hogy számos fontos részlet továbbra sem ismert.

Nem tisztázott, hogy a rezsicsökkentett kvóta hogyan viszonyul majd ehhez a havi elszámolási rendszerhez, és mikor válik az átlagfogyasztásig érvényes 36 forint helyett az átlag feletti felhasználásra vonatkozó 70 forinttá az eladási ár. Ennek olyan bonyolult következményei lehetnek, amibe pillanatnyilag a sok ismeretlen miatt nem is érdemes belemenni.

Még fontosabb, hogy a fenti számolás csak a jelenlegi átvételi és eladási árakkal igaz, ám azt szintén nem tudjuk, hogy tényleg ezekkel fognak-e számolni 2024-től. Ez ugyanis egyáltalán nem evidencia. Ahogy a fenti példából látszik a havi szaldóban a háztartás által fizetett összeg tulajdonképpen a felesleg és a többletigény különbsége megszorozva a rendszerhasználati díjjal (amit eddig az éves szaldóban, megspórolhatott a fogyasztó). Amennyiben azonban eladási ár, az átvételi ár vagy a rendszerhasználati díj változik – amint ez az elmúlt években többször történt – vagy a napelemesek esetleg más elbírálás alá esnek majd, az alapvetően írhatja át a fenti számolást. Ám erről négy hónappal a bevezetés előtt még semmit nem kommunikált a kormány.

Tizedikéről huszadikára sem

Ezek után nézzük meg, hogy mi történik a példaháztartásunkkal, ha csak jövőre telepíti a napelemet (vagy lejár a telepítés utáni tíz év), és bruttó elszámolásba kerül. Ekkor a felesleget és a többletigényt nem lehet havi szinten sem szembeállítani egymással.

  • A háztartás júliusban 1000 kilowattórát fog eladni 5 forintért (5000 forint bevétel), és 50 kilowattórát fog vásárolni 36 forintért (1800 forint kiadás), vagyis 3200 forint nettó bevétele lesz.
  • Decemberben viszont 50 kilowattórát fog eladni 5 forintért (250 forint), és 1000 kilowattórát fog vásárolni 36 forintért (36000 forint), azaz 35750 forintos villanyszámlája lesz.
  • A július-december szembeállítása így 33 550 forint (35750-3200) lesz, míg havi szaldóval 29 450 forint volt.

Amennyiben tehát maradnak a jelenlegi elszámolási árak, akkor a havi szaldó csak kis mértékben lesz kedvezőbb, mint a bruttó elszámolás, az éves szaldónál pedig mindkettő egyaránt sokkal kedvezőtlenebb a fogyasztó szemszögéből.

Egyértelmű, hogy egy csapásra megszűnik Magyarországon a napelemes piacnak az a kezdettől fogva tett vonzó ígérete, hogy a villanyszámlát le lehet nullázni vele.

Sőt, az a remény is megszűnik, hogy mindez legalább a telepítés utáni első 10 évre érvényes marad. Ha pedig nem nyúlnak bele a számokba, és nem teszik a jelenleginél kedvezőbbé az elszámolást akkor a napelemes rendszerek telepítése anyagi szempontból lényegében értelmetlenné válik.

Erre két tipikus példa:

  • Eddig akár egy gázzal fűtő háztartásnak is megérhette a napelem, hiszen éves szaldóval a havi pár ezer forintos villanyszámláját lenullázhatta, havi szaldóval és/vagy bruttóval viszont sokkal kisebb lesz az megtakarítás, és a befektetés soha nem térül meg.
  • Akik eddig abban gondolkodtak, hogy a gáz helyett villany felé terelik a fogyasztásukat (például hőszivattyúkkal fűtenek), most olyan rossz megtérüléssel számolhatnak, hogy anyagi értelemben jobban járhatnak, ha maradnak a gáznál.

Ezért ebben a felállásban megállhat az elmúlt éveknek az a trendje, hogy a háztartások gáztól való függősége csökken, és a lakossági zöld energia termelése nő.

A nyugat-európai országok többségében egyébként sosem volt jellemző a szaldóelszámolás. A háztartási napelemek terjedését általában úgy ösztönözték, hogy az átvételi árat támogatták. Ki lehetne találni olyan rendszert, ahol a háztartási napelemek piaci szereplőként működve piaci áron termelnek, ehhez azonban a teljes árszabályozásba bele kellene nyúlni, azaz a lépés lényegében a rezsicsökkentés feladását jelentené. Erre pedig egészen biztosan nincs politikai szándék, de jó eséllyel még többségi társadalmi igény sem.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bruttó elszámolás napelem napenergia szaldóelszámolás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.