Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2023. szeptember 3. 04:34 Élet, Közélet

Mit tehetnek a napelemesek, ha nem akarják olcsón eladni a nyári feleslegáramukat?

Körülbelül 200 ezer olyan háztartás van jelenleg az országban, amely napok óta azon gondolkodik, hogyan tudná legalább részben csökkenteni azt az anyagi terhet, amelyet a napelemek elszámolási rendszerének 2024-es változtatása okoz. Az energiaügyi miniszter ugyanis azt közölte a háztartási napelem-tulajdonosokkal, hogy jövőre nem évente, hanem havonta kell majd elszámolniuk az áramszolgáltatókkal. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a nyáron feleslegben megtermelt áramért cserébe nem lehet majd ugyanazon az áron télen megvenni az időszakosan jelentkező többlet igényt, hiszen az egyenleget havonta fogják meghatározni és kiegyenlíteni.

A jelenlegi árakon számolva a nyári felesleget egy háztartás kilowattóránként körülbelül 5 forintért tudja eladni, télen viszont körülbelül 36 forintért kell megvennie a többlet szükségletét.

Nagyon fontos körülmény, hogy az érintett 200 ezer háztartás azért van most óriási bizonytalanságban, mert a miniszter nem mondott semmit arról, hogy az 5 és 36 forintos keretek megmaradnak-e jövőre, vagy ha változnak, akkor egyáltalán kire lesznek érvényesek a változtatások. Ezek rendkívül fontos részletek, annyira fontosak, hogy nem is lehet megérteni, ezek nélkül miért közölték előre a havi szaldóra való áttérést. Minden forint számít, hiszen adott esetben már kis változtatások is súlyos tízezrekkel tolják el az évente villanyszámlára kifizetett összeget.

A felzúdulás óriási, és a közösségi médiás napelemes fórumok többek között azzal is tele vannak, hogy mit lehetne kezdeni azzal a felesleges áram mennyiséggel, amely nyáron keletkezik – ha valaki nem akarja eladni 5 forintért, hogy aztán 36 ért vásároljon helyette télen. Lehetséges, hogy ezen a problémán teljesen feleslegesen turbózza magát a napelemes közösség, de mégis ez történik.

A dac

Sokaknál az első zsigeri reakció az, hogy ha havi elszámolás lesz, akkor nyáron a napelemekkel csak annyi áramot fognak megtermelni, amennyit összességében el is fogyasztanak, utána lekapcsolják az egészet, és így a havi szaldójuk nulla lesz. Ők azért tervezik ezt, mert úgy érzik, öt forint annyira kevés, hogy az eladott áramért kapott összeg elhanyagolható, és már csak dacból sem érdemes valamit eladni, ha nem lehet érte értelmezhető pénzt kapni.

Ezt a csoportot általában az is zavarja, hogy a milliós családi beruházással felszerelt napelem által termelt, majd 5 forintért eladott áramot az áramszolgáltató (jó esetben azonnal) el tudja adni annak, akinek az adott pillanatban éppen szüksége van rá, és bár az áramot a szolgáltató is 5 forintért adja tovább, a rátett 31 forintos rendszerhasználati díjat a hálózat üzemeltetője megkapja. A 36 forinton belül korábban az áram aránya jóval nagyobb, a rendszerhasználati díj aránya pedig jóval kisebb volt, ha most is így lenne, akkor vélhetően nem is lenne felzúdulás.

A napelemek dacos nyári lekapcsolása viszont ilyen körülmények között azt eredményezi, hogy ebből a forrásból a hálózat működtetője nem jut olyan áramhoz, amelyre a rendszerhasználati díjat rá tudja tenni.

A dacreakciónak azonban elég nagy szépséghibája, hogy télen a szükséges többlet áramot ettől függetlenülmeg kell majd venni 36, vagy a rezsicsökkentett kvótán kívül 70 forintért. Vagyis ez az összeg nem csökkenthető 31, illetve 65 forintra. A háztartás tehát többet fog fizetni télen, ha nyáron nem adja el a felesleges áramát, erről a pénzről le kell mondania, az egyéni számolgatásoktól függ, hogy végül ki hogyan dönt.

A lekapcsolás egyébként abból a szempontból is elég abszurd érzelmi reakció, hogy a napelem egy passzív szerkezet, amely az áramot mindenképpen megtermeli, amikor süt a nap. Ha pedig a felesleget nem táplálja be a háztartás a közműhálózatba (és akkumulátorban sem tárolja el), akkor a keletkező áram elveszik, sosem hasznosul, ami sem környezetvédelmi, sem technológiai szempontból nem tűnik jó iránynak.

Plusz fogyasztás

Az ötletek következő csoportja az, amikor nyárra plusz fogyasztást terveznek be az érintettek. Kézenfekvő ötlet a légkondicionáló beállítása (ha még nincs), hiszen annak pont akkor kell mennie, amikor a legmelegebb van, vagyis a nyári hónapokban ki tudja hozni a szaldót nullára, azaz nem kell eladni a felesleget öt forintért. Vérmesebb felhasználók egyenesen a medencefűtésre és hasonlókra tesznek javaslatot, sokan gyakorlatilag bárhova készek lennének ellőni a plusz áramot, csak ne kelljen olcsón odaadni.

Környezetvédelmi szempontból ez borzasztóan rossz irány, hiszen teljes mértékben ellene megy annak az alapelvnek, hogy a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia. Ezt egyébként a napelemesek döntő többsége is tudja, a sokk azonban jelenleg akkora, hogy a zöld célok háttérbe szorulnak.

Visszatérés a fosszilishez

Nem szorosan kapcsolódik ugyan a nyári felesleg problémájához, de mégis ide tartozik, hogy a kialakult helyzetben sok felhasználó azt tervezi, hogy ha nem építette le teljesen a gáz vagy egyéb rendszerét, akkor télen arra helyezi inkább a hangsúlyt, azaz beindítja a gázkazánt vagy a cserépkályhát. Ezzel is mérsékelni lehet az 5-36/70 forintos adásvételi hátrányt, hiszen télen nem kell annyi áramot vásárolni.

A gáz felé való visszafordulás azonban össztársadalmi szinten egyértelműen megint rossz irány.

Elektromos autó

Gyakori ötlet, hogy a nyári felesleget töltse a család egy elektromos autóba. A napközben keletkező felesleget a háztartás betáplálja a közműhálózatba, majd éjszaka kiveszi onnan az áramot, azaz feltölti vele az autót. A hónap végén az egyenleg nulla lesz.

Ha egy család naponta átlagosan például 25 kilométert (havonta 750 kilométert) autózik, arra elég lehet 5 kilowattóra energia, amit nyáron feleslegben már egy kisebb napelemes rendszer is bőven meg szokott termelni. Ha egy hónapra számolunk, akkor a család 5×30, azaz 150 kilowattóra felesleget használhat el erre a célra. Ha ezt eladná az áramcégnek, akkor 150×5, azaz 750 forintot kapna érte, ami jelenleg már alig több mint 1 liter benzin ára. Egy benzines autóban elégetve ez a pénz pár kilométerre elég, ha viszont elektromos a jármű, akkor egy hónapig is el lehet vele járni.

Ősz közepétől tavasz közepéig azonban nem szokott lenni olyan feleslegben megtermelt áram, amit az autóba lehetne tölteni, ha pedig a téli fél évben a hálózatról vett áramot használják, akkor biztosan kilépnek a rezsicsökkentett körből, vagyis 70 forintért fogják vásárolni az áramot. Maradva a példánknál: az autóba töltött havi 150 kWh áramot 150×70, azaz 10 500 forintért kell majd megvenni, ám a vele megtett 750 kilométer benzinnel még mindig 30 ezer forint felett lehet.

Egy éves összesített számolás nagyon eltérhet a megtett kilométerek és a várható benzinár függvényében, a teljes képhez pedig a benzines vs. elektromos autó összes költségét kell felmérni, ez pedig egyedi végeredményeket hoz. A példával csak arra mutattunk rá, hogy az üzemanyag költségben ugyan lehet spórolás, de az elektromos autó ma még jóval többe kerül, mint a hagyományos, így összességében az esetek jelentős részében vélhetően mégsem éri meg a váltás, de mindenképpen nagyobb egyszeri beruházási költséggel jár.

Akkumulátor

Technológiai szemszögből kézenfekvő ötlet a felesleges áramot akkumulátorokban eltárolni, de a legtöbb esetben ez az a lépés, amely soha meg nem térülővé teszi a beruházást. Nagyon drágák az eszközök, és körülbelül 10 év alatt le is amortizálódnak, arról nem beszélve, hogy a telepített napelemes rendszerek elsöprő többsége ma olyan inverterrel (áramátalakítóval és elosztóval) szerelt, amely nem képes kezelni, rendszerbe illeszteni az akkumulátorokat. Márpedig az inverter a napelemes rendszerek drága berendezése, a csere ezért megnöveli a költségeket, illetve egy szabályozási akadályba is ütközik. A hálózati betáplálás engedélyezése ugyanis nem a napelem panelekre, hanem az inverterre vonatkozik, és ha azt cserélni kell, akkor új szerződést kell kötni a szolgáltatóval. Új szerződéssel 2024-től azonban már havi szaldóba sem kerülhet a felhasználó, vagyis a még kedvezőtlenebb bruttó elszámolásba kerül át.

Szomszéd, van egy hosszabbítód?

Logikus lenne, ha a napelemes szükség esetén házalni tudna a felesleges árammal. Népszerű laikus felvetés, hogy adja el az áramot a szomszédjainak, valahol 5-36 forint között, és akkor mindkét fél jól jár. Ez a megoldás abban a formában, ahogy az mindenkinek eszébe jut (a szomszéd egy kábelen keresztül felhasználja az áramot, a forgalmat mérik, és a szomszéd majd kifizeti a megfelelő összeget) természetesen nem legális. Az energetika nagyon szigorúan szabályozott terület, árammal kereskedni engedélyek nélkül nem lehet.

2022. januárjától Magyarországon is létre lehet hozni úgynevezett energiaközösségeket, amely leegyszerűsítve körülbelül azt jelenti, hogy magán- és jogi személyek összeállhatnak, hogy közösen szerezzenek be, termeljenek meg, tároljanak és osszanak el egymás között energiát. Nem véletlen azonban, hogy ma még nem hemzsegnek az országban az ilyen közösségek.

A résztvevőknek nonprofit gazdasági szervezetet vagy szövetkezetet kell létrehozniuk, amely koordinálja a működést. Ez a megoldás a mai formában és viszonyok között jellemzően kisebb települések vagy településrészek önállósodására lehet alkalmas, ahol van valamilyen nagyobb termelőkapacitás és az energiát megpróbálják saját megoldással elraktározni-elosztani. Van már erre pár kezdeti kísérlet az országban (például Pomázon), és nem kizárt, hogy a havi szaldóba szorulás lökést adhat az ilyen törekvéseknek, de a megvalósítás korántsem annyira egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnhet.

Összességében így az látszik, hogy a menekülési útvonalak nagyon szűkek, de ennél aggasztóbb, hogy nem környezetvédelmi irányba mutatnak. Éppenséggel pont egy olyan réteget terelnek le a zöld irányról, akiknél az átlagosnál jóval nagyobb lehet a környezettudatos felfogás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet áram energia megújuló energia napelem szaldóelszámolás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2024. február 27. 04:34 Élet

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Hajdu Miklós
2024. február 18. 18:03 Élet, Vállalat

Az egykor legnépszerűbb autómárka lassan háttérbe szorul a magyar piacon

Elvesztette az Opel a kivételes népszerűségét a magyarországi újautó-piacon.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 2. 09:30 Tech

Az Apple elfordult attól az ágazattól, amivel egyre inkább összefonódik Magyarország

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések fontosabbnak tűnnek a járműiparnál.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.