Hírlevél feliratkozás
Ujhelyi Géza
2023. szeptember 11. 16:10 Tech

A szaldó igazságtalan, más napelemes elszámolási rendszer kell helyette

(A szerző okleveles hőerőgépész, gyémántkoszorús mérnök. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A házi napelemek elszámolása körül kibontakozott vitához szeretnék hozzászólni. Előre kell bocsátanom, nincs házi napelemem, de mint aki a villamosenergia-iparágban töltötte életének 40 évét, talán elfogulatlanul mondhatom el véleményemet. Méghozzá a villamosenergia-rendszer üzemeltetője szempontjából nézve a kérdést.

Kezdettől fogva figyelem a napelemek térhódítását és azt az üzleti tevékenységet, amely a napelemek elterjesztésére jelentős erőfeszítéseket, reklámtevékenységet fejtett ki. Ennek része volt a szaldóelszámolás bevezetése is. Vagyis elszámolástechnikailag a napelemek által termelt nyári többlet villamosenergiát el lehetett tenni télire, amikor viszont a naperőművek nem vagy keveset termeltek, így csak a különbözetért kellett fizetni.

Köztudott, hogy a napelemek által termelt villamosenergia mennyisége a napsugárzás erősségétől függ, és jelentősen különbözik évszakonként. Télen a gyakran borús napokon alig termelnek, nyáron viszont gyakran megközelítik a névleges teljesítményüket. Az is köztudott, hogy egy villamosenergia-rendszerben a termelt és elfogyasztott villamosenergia teljesítményének minden pillanatban meg kell egyeznie. A rendszert üzemeltető ezt vagy a többi erőműegység fel- vagy leterhelésével, vagy az import változtatásával oldja meg.

Az importnál két eset lehetséges. Ha hiány jelentkezik, és tudunk importálni, legfeljebb csak a drágább importot kell megfizetni, ha viszont nem, és már saját forrásunk sincs, akkor korlátozni kell a fogyasztást. Többletnél, ha a rendszer igénye kisebb a termelésnél, akkor exportálni kell. Ennek problémája akkor jelentkezik, amikor másutt is hasonló többlettermelés mutatkozik. Ilyenkor fordulnak elő a negatív árak, vagyis hogy még fizetni is kell azért, hogy valaki átvegye a fölös termelést. Az elmúlt időben már erre is volt példa idehaza.

Egy villamosenergia-rendszer megszokott és normálisnak nevezhető üzemeltetése parancsolóan megkívánja olyan tartalékok beépítését, amelyekkel elkerülhetők a korlátozások. Erre a célra általában gyors indíthatóságú gázturbinás egységeket alkalmaznak. Ez viszont jelentős beruházási költséget és földgázlekötési díjat jelent. Következmény: megnövekedett termelési költség.

A sok kis napelem betáplálása miatt a meglévő vezetékhálózat (például vezetékek, transzformátorok, védelmi berendezések) ugyancsak bővítésre szorul, mert nem erre lett méretezve. Ez ugyancsak többlet beruházási költségeket hoz magával.

Az alapprobléma a napelem időjárás-, napszak- és évszakfüggése. A napelem – ha egyáltalán süt a nap – a reggeli óráktól késő délutánig termel. Az esti fogyasztási csúcs idején viszont már nem. Termelése lassan változik, maximumát a déli órákban éri el. Nyáron, a csúcs idején termelése általában meghaladja a fogyasztást, így fölös energia keletkezik. Télen viszont gyakran semmit vagy csak nagyon keveset termel.

A termelés és az igény közötti különbség kiegyenlítése napon belül még könnyebben (például otthoni akkumulátorral) megoldható, de a nyárról télre történő áthidaló tárolásra ma még csak elképzelések vannak (már vagy 30 éve). A szezonális tároláshoz alkalmas, megfizethető megoldás hiányában ma elsősorban rugalmas gázturbinás erőműveket alkalmaznak.

Akár a tároló egységek, akár a tartalék gázturbinás erőművek jönnek szóba az ellátásbiztonság érdekében, mindkét megoldás az időjárásfüggő termelő egységek elválaszthatatlan részének tekintendő – a jelentős többletköltségeikkel együtt. A villamosenergia-rendszerben csak így együtt életképesek.

Tehát egy napelemekkel rendelkező villamosenergia-rendszerben – az időjárásfüggő, szabályozhatatlan forrásoldal miatt – többletberuházásokra (hálózat, tartalékteljesítmény) van szükség. Ezeket a rendszerhasználati díjban számolják el.

A fentiek miatt nyilvánvaló, hogy a szaldórendszer igazságtalan.

Igazságtalan, mert nem veszi figyelembe a rendszerhasználati díjat, vagyis a napelemes rendszer alkalmazásához tartozó többletköltségeket. Márpedig ezeket valakinek ki kell fizetni, és ez általában a napelemes rendszer nélküli fogyasztó. Ezen költségek ismerete azért is nagyon fontos, mert ezek figyelembe vétele nélkül a villamosenergia-rendszer fejlesztése sem a valós költségek figyelembe vételével történik. Ennek iskolapéldája Németország, ahol a megújuló fejlesztéseket erőltetve sikerült mintegy két és félszeresére növelni a villamosenergia korábbi árát, mely ma a dániaival együtt Európa legmagasabb árát jelenti.

A szaldórendszert kezdettől fogva csak átmeneti kedvcsinálónak szánták, ez többé-kevésbé ismert volt, de sokan bíztak abban, hogy majd csak meghosszabbítják az alkalmazását. Nyilvánvaló volt, hogy az elterjesztésben, eladásban érdekeltek a szaldórendszer negatívumát igyekeztek elhallgatni, és elsősorban a viszonylag rövid megtérülési időre apellálni. Sajnos az is igaz, hogy a kormányzati szervek se nagyon igyekeztek erre a problémára előre figyelmeztetni. A korábbi telepítők érdekeinek figyelembe vételére ehelyett inkább egy rövidebb átmeneti időre vonatkozó kompromisszumos megoldást kellene találni.

Kétségtelen, hogy a napelemes források hozzájárulnak a hazai villamosenergia-termelési lehetőségek kihasználásához, de már nem tartható fenn a mértéktelen növekedésük. A háztartási méretű kiserőművek terjedésének korlátozása helyett viszont

szükség van igazságos, átlátható elszámolási rendszer bevezetésére, amely figyelembe veszi a létesítő, de a villamosenergia-rendszer költségeit, érdekeit is.

Ez lehet bruttó vagy más elszámolási rendszer is jól meghatározható és aktualizálható összegekkel, de ez biztosan nem az éves szaldórendszer.

Az energetikai szakemberek széles körének az a véleménye, hogy a nagyon összetett villamosenergia-rendszerbe történő bármilyen beavatkozást számításokkal alátámasztott műszaki-gazdasági-ökológiai hatásvizsgálatoknak kell megelőzniük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak meghátrált, de most már vissza is futott a kormány napelemes ügybenHavi szaldóról már rég nem beszélnek, sőt még két évet rápakoltak az éves szaldó alkalmazására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeghátrálhat a kormány a 200 ezer napelemes elől, maradhat az éves elszámolás és jöhet a nagy roham az év végi változtatásigHiába jelentették be egy hete a havi szaldó bevezetését, úgy tűnik, marad az éves elszámolás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech áramellátás árampiac áramtermelés elektromos áram napelem napenergia villamosenergia villamosenergia-rendszer Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Nagy Zsolt
2024. február 27. 13:14 Közélet, Tech

Új formában térne vissza az Uber Budapestre

Az Uber Taxi nevet már tavaly bejegyezték, az engedélykérelmük azonban még elbírálásra vár.

Torontáli Zoltán
2024. február 18. 04:34 Élet, Tech

Megvan a rés a pajzson, engedélyeztethető egy erkélynapelem Magyarországon

A telepítéshez egyórányi villanyszerelő munka kell, de más nem, így mostantól akár a társasházi lakóknak is könnyen lehet napelemük.

Nagy Zsolt
2024. február 12. 15:41 Tech, Vállalat

Besokalltak a szédületes tempóban taroló Temutól a magyar e-kereskedők

Átrendezi az e-kereskedelmi piacot a Temu, a kereskedők a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulnak segítségért.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 1. 12:38 Élet

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.