(A szerző okleveles hőerőgépész, gyémántkoszorús mérnök. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
A házi napelemek elszámolása körül kibontakozott vitához szeretnék hozzászólni. Előre kell bocsátanom, nincs házi napelemem, de mint aki a villamosenergia-iparágban töltötte életének 40 évét, talán elfogulatlanul mondhatom el véleményemet. Méghozzá a villamosenergia-rendszer üzemeltetője szempontjából nézve a kérdést.
Kezdettől fogva figyelem a napelemek térhódítását és azt az üzleti tevékenységet, amely a napelemek elterjesztésére jelentős erőfeszítéseket, reklámtevékenységet fejtett ki. Ennek része volt a szaldóelszámolás bevezetése is. Vagyis elszámolástechnikailag a napelemek által termelt nyári többlet villamosenergiát el lehetett tenni télire, amikor viszont a naperőművek nem vagy keveset termeltek, így csak a különbözetért kellett fizetni.
Köztudott, hogy a napelemek által termelt villamosenergia mennyisége a napsugárzás erősségétől függ, és jelentősen különbözik évszakonként. Télen a gyakran borús napokon alig termelnek, nyáron viszont gyakran megközelítik a névleges teljesítményüket. Az is köztudott, hogy egy villamosenergia-rendszerben a termelt és elfogyasztott villamosenergia teljesítményének minden pillanatban meg kell egyeznie. A rendszert üzemeltető ezt vagy a többi erőműegység fel- vagy leterhelésével, vagy az import változtatásával oldja meg.
Az importnál két eset lehetséges. Ha hiány jelentkezik, és tudunk importálni, legfeljebb csak a drágább importot kell megfizetni, ha viszont nem, és már saját forrásunk sincs, akkor korlátozni kell a fogyasztást. Többletnél, ha a rendszer igénye kisebb a termelésnél, akkor exportálni kell. Ennek problémája akkor jelentkezik, amikor másutt is hasonló többlettermelés mutatkozik. Ilyenkor fordulnak elő a negatív árak, vagyis hogy még fizetni is kell azért, hogy valaki átvegye a fölös termelést. Az elmúlt időben már erre is volt példa idehaza.
Egy villamosenergia-rendszer megszokott és normálisnak nevezhető üzemeltetése parancsolóan megkívánja olyan tartalékok beépítését, amelyekkel elkerülhetők a korlátozások. Erre a célra általában gyors indíthatóságú gázturbinás egységeket alkalmaznak. Ez viszont jelentős beruházási költséget és földgázlekötési díjat jelent. Következmény: megnövekedett termelési költség.
A sok kis napelem betáplálása miatt a meglévő vezetékhálózat (például vezetékek, transzformátorok, védelmi berendezések) ugyancsak bővítésre szorul, mert nem erre lett méretezve. Ez ugyancsak többlet beruházási költségeket hoz magával.
Az alapprobléma a napelem időjárás-, napszak- és évszakfüggése. A napelem – ha egyáltalán süt a nap – a reggeli óráktól késő délutánig termel. Az esti fogyasztási csúcs idején viszont már nem. Termelése lassan változik, maximumát a déli órákban éri el. Nyáron, a csúcs idején termelése általában meghaladja a fogyasztást, így fölös energia keletkezik. Télen viszont gyakran semmit vagy csak nagyon keveset termel.
A termelés és az igény közötti különbség kiegyenlítése napon belül még könnyebben (például otthoni akkumulátorral) megoldható, de a nyárról télre történő áthidaló tárolásra ma még csak elképzelések vannak (már vagy 30 éve). A szezonális tároláshoz alkalmas, megfizethető megoldás hiányában ma elsősorban rugalmas gázturbinás erőműveket alkalmaznak.
Akár a tároló egységek, akár a tartalék gázturbinás erőművek jönnek szóba az ellátásbiztonság érdekében, mindkét megoldás az időjárásfüggő termelő egységek elválaszthatatlan részének tekintendő – a jelentős többletköltségeikkel együtt. A villamosenergia-rendszerben csak így együtt életképesek.
Tehát egy napelemekkel rendelkező villamosenergia-rendszerben – az időjárásfüggő, szabályozhatatlan forrásoldal miatt – többletberuházásokra (hálózat, tartalékteljesítmény) van szükség. Ezeket a rendszerhasználati díjban számolják el.
A fentiek miatt nyilvánvaló, hogy a szaldórendszer igazságtalan.
Igazságtalan, mert nem veszi figyelembe a rendszerhasználati díjat, vagyis a napelemes rendszer alkalmazásához tartozó többletköltségeket. Márpedig ezeket valakinek ki kell fizetni, és ez általában a napelemes rendszer nélküli fogyasztó. Ezen költségek ismerete azért is nagyon fontos, mert ezek figyelembe vétele nélkül a villamosenergia-rendszer fejlesztése sem a valós költségek figyelembe vételével történik. Ennek iskolapéldája Németország, ahol a megújuló fejlesztéseket erőltetve sikerült mintegy két és félszeresére növelni a villamosenergia korábbi árát, mely ma a dániaival együtt Európa legmagasabb árát jelenti.
A szaldórendszert kezdettől fogva csak átmeneti kedvcsinálónak szánták, ez többé-kevésbé ismert volt, de sokan bíztak abban, hogy majd csak meghosszabbítják az alkalmazását. Nyilvánvaló volt, hogy az elterjesztésben, eladásban érdekeltek a szaldórendszer negatívumát igyekeztek elhallgatni, és elsősorban a viszonylag rövid megtérülési időre apellálni. Sajnos az is igaz, hogy a kormányzati szervek se nagyon igyekeztek erre a problémára előre figyelmeztetni. A korábbi telepítők érdekeinek figyelembe vételére ehelyett inkább egy rövidebb átmeneti időre vonatkozó kompromisszumos megoldást kellene találni.
Kétségtelen, hogy a napelemes források hozzájárulnak a hazai villamosenergia-termelési lehetőségek kihasználásához, de már nem tartható fenn a mértéktelen növekedésük. A háztartási méretű kiserőművek terjedésének korlátozása helyett viszont
szükség van igazságos, átlátható elszámolási rendszer bevezetésére, amely figyelembe veszi a létesítő, de a villamosenergia-rendszer költségeit, érdekeit is.
Ez lehet bruttó vagy más elszámolási rendszer is jól meghatározható és aktualizálható összegekkel, de ez biztosan nem az éves szaldórendszer.
Az energetikai szakemberek széles körének az a véleménye, hogy a nagyon összetett villamosenergia-rendszerbe történő bármilyen beavatkozást számításokkal alátámasztott műszaki-gazdasági-ökológiai hatásvizsgálatoknak kell megelőzniük.
Tech
Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?
Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.
Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását
A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
