Több korábbi váratlan lépés után újabb csavar a napelemes piacon: Facebook posztban kéri Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Lantos Csaba energiaügyi minisztert, hogy maradjon meg a napelemes rendszerek éves szaldóelszámolása a már működő rendszereknél.

Miért fontos ez? Magyarországon csaknem 200 ezer háztartásban van napelem, ami nagyjából félmillió ember jelent. Többségük az elmúlt napokban becsapva érezhette magát – ahogy arra Kocsis is utalt -, mert az áram adásvételi elszámolását 2024-től úgy tervezték megváltoztatni (havi szaldó bevezetése), hogy

• az jelentős költségeket eredményezett volna számukra,
• ezzel kitolta volna a megtérülési időt,
• pedig a kormány az elmúlt években épp arra bíztatta és abban támogatta a lakosságot, hogy telepítsen napelemet.

Előzmények: Lantos Csaba egy hete jelentette be, hogy új elszámolási rendszer lesz. Míg az éves szaldóval egy háztartás „el tudja tenni télre” a nyáron megtermelt felesleges áramot, havi szaldóval jóval korlátozottabban lehetne elszámolni a többlet termelést: jellemzően este/éjszaka lehetne használni plusz költség nélkül a napközben termelődő feleslegeket.

• Ez amiatt jelentett volna jelentős változást, mert a kormány korábban azt mondta, hogy 2024 után is megmarad a szaldó lehetősége a telepítés első 10 évében. Azt azonban nem tette hozzá, hogy nem éves lesz a szaldó, hanem havi. 

Számokban: a havi szaldó kötelezettsége az éveshez képest azt eredményezte volna, hogy a nyáron termelt felesleget (jelenlegi árak mellett) kilowattóránként 5 forintért tudta volna eladni a háztartás, a téli többlet igényt pedig 36 vagy 70 forintért kellett volna megvennie fogyasztástól függően.

• A legfőbb különbség az, hogy éves szaldóval reálisan elérhető a villanyszámla teljes lenullázása (függetlenül attól, hogy most és a jövőben mennyi lesz az áram ára), ami a napelemes piac felfutásának nagy ígérete volt eddig, míg havi szaldóval ez gyakorlatilag lehetetlen.

Igen, de: Lantos Csaba korábban uniós kötelezettséggel indokolta a havi szaldóra való átállást. Az uniós direktíva azonban csak azt mondja ki, hogy 2024-től az új belépők számára már ne maradjon meg olyan nagyfokú kedvezmény, mint az éves szaldóelszámolás.

• Az unió tehát sosem mondta azt, hogy a már meglévő rendszereknél éves szaldó helyett havi szaldót kell bevezetni, ami visszamenőleges hatállyal is rontja a zöldenergiás befektetéseket. Ez kizárólag a magyar kormány interpretációja volt, amely a hálózatot üzemeltető cégeknek jelentett volna anyagi előnyt.
• Ezért csak kommunikációs árnyékboksznak tekinthető Kocsis Máté megfogalmazása, amelyben arra kéri az energiaminisztert, hogy a magyar családok védelmében szálljon szembe az Európai Unióval.

Mi várható? A korábbi és jelenlegi információk alapján 2024-től az várható, hogy 

• akinek van 2023. december 31 előtt beüzemelt napeleme, az várhatóan a beüzemelés után 10 évig éves szaldóval számolhat el,
• aki pedig 2024. január 1-je után üzemeli be a rendszerét, az nem szaldózhat, vagyis mindig az aktuálisan érvényes árakon adhatja csak el a feleslegét, és veheti meg a többlet igényét (bruttó elszámolás)

Azt ugyanakkor nem közölték, hogy mi lesz az alapja a bruttó vételi és eladási ár számolásának, és arra mennyi ideig vállalnak garanciát, pedig ezek nélkül nehézkes egy napelemes beruházást megtervezni.

Tágabb kontextus: a kormány helyzetét nehezíti, hogy a rezsicsökkentés miatt magasan kell tartani a rendszerhasználati díjakat, ami nagyon kedvezőtlen a napelemes elszámolásoknál, ám ehhez a politikailag sikeres struktúrához vélhetően nem akar hozzányúlni a kormány.

• Amennyiben 2023. december 31-e lesz az éves szaldóban maradás lehetőségének fordulópontja, akkor a napelemes piacot a hátralévő négy hónapban várhatóan le fogják rohanni a lakossági megrendelők, de többségük már hiába teszi ezt, mert ilyen rövid idő alatt nem lehet a nulláról egy rendszert megépíteni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet energia éves szaldó Kocsis Máté Lantos Csaba megújuló energia napelem szaldó szaldóelszámolás Olvasson tovább a kategóriában