(A szerző az IFUA ügyvezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

„A labda gömbölyű és a meccs 90 percig tart” – állította egyszer Sepp Herberger, az 1954-es világbajnok német válogatott szövetségi kapitánya, utalva arra, hogy a meccsen az erőviszonyoktól függetlenül bármi megtörténhet. A portugáloknak 84 percre és egymás után két megpattanó labdára volt szükségük a győzelemhez. Fernandes jobb oldali beadása Szalai Attiláról pattant Raphael Guerreiro elé, akinek ballábas lövése Orbán bal lábán irányt változtatva, Gulácsit becsapva pattant be a jobb alsóba.

És ki gondolta volna a francia meccs előtt, hogy Kylian Mbappé, a PSG sztárja hatból csak egyszer találja el a magyar kaput, mert alig került tiszta helyzetbe? Mindkét meccs után a közönség joggal ünnepelhetett, mert a csapat helytállt a sokkal erősebbnek tartott ellenféllel szemben.

Min múlik a siker a big data szerint?

Egy csapat sokféle játékfelfogást választhat. Nyerő lehet a középpályás pressing (letámadás) sok kontrával, jó eredményt lehet elérni az agresszív támadó pressinggel, egyes csapatok pedig domináns labdabirtoklással szorítják be az ellenfelet a büntetőterületre, majd türelmesen várják a réseket. Mindegyik taktika lehet sikeres, de hogy valójában mi váltja ki a sikert, arra sokáig nem kaphattunk választ.

Kilencven perc alatt sok minden történhet a pályán, és a végeredmény nem mindig tükrözi az erőviszonyokat. Bármelyik meccsen megeshet, hogy utólag az egyik csapat győzelmét érdemtelennek vagy szerencsésnek minősítik. Egy meccsből nem lehet általánosítható következményt levonni, de amióta tanulmányok vannak a kiemelkedő európai bajnokságok videotracking adatainak elemzéséről, azóta megváltozott a helyzet. A – hatalmas adatbázisok feldolgozásával készülő – big data elemzések elég pontos választ adnak arra, hogy mi különbözteti meg a sikeres csapatokat a többitől. Nemcsak a megszokott teljesítménymutatókat, hanem taktikai kulcsmutatókat (KPI-okat) kell elemezni, amelyeket általában nem tesznek közzé, mert szó szerint aranyat érnek.

A siker nem (csak) a lefutott kilométerektől függ

A sporttudomány által készített tanulmányok szerint a megtett összes kilométernek nincs hatása a végeredményre. Egy csapat, amely 3:0-ra vezet, a második félidőben már spórolni fog az erejével. A nyerő csapatok kevesebb intenzív sprintet futnak, míg a vesztesek többet futnak nagyobb sebességgel. Tehát a játékosok a játék állásától függően hívják le fizikai tartalékaikat.

A magyar-francián

a francia csapat csaknem tíz kilométerrel kevesebbet futott, mint a magyar együttes, a különbséget pedig nem a kontrázásból fakadó sprintek száma adja, ami törvényszerűen a kontrázó csapatoknál jelenik meg, hanem az a nagyszerű taktikai mozgás, amivel a magyar csapat védekezésből támadásba lépett át, illetve vissza

– nyilatkozta a meccs után Kovács István (InStat Football) a Nemzeti Sportnak.

A labdabirtoklás inkább kontraindikátor?

A modern tv-kommentátorok sokat emlegetik a labdabirtoklás (posession) vagy a passzhányad (passing accuracy) jelentőségét, pedig a big data alapján készült tanulmányok azt sejtetik, hogy ezek a teljesítménymutatók nem igazi sikerkritériumok. Nem mindegy, hogy egy játékos biztonsági passzokkal operál, vagy pedig kockázatos vertikális átadással indít területszerző támadást.

Ugyanez igaz a labdabirtoklásra is. A magyar csapat az első két meccsen az idő egyharmadában birtokolta a labdát, mégis az egyiken döntetlent ért el, a másikon kikapott. Minél nagyobb hányadban birtokolja egy csapat a labdát, annál nagyobb a mezőnyfölénye, de ettől egyáltalán nem biztos, hogy ő nyeri a meccset. Hetven százalék alatti mezőfölény nem feltétlenül pozitív, a „tiki-taka” foci nem mindig nyerő. (Persze nyugodtan elfelejthetjük a big datát, ha a tiki-taka ellenfelet Barcelonának hívják, amelyben az egykori Xavi-Iniesta-Messi trió játszott a védők idegeivel.)

Szabaduljunk a labdától? Éljen a támadópressing!

A labdabirtoklással szemben egyre több csapat taktikája, hogy az ellenfél oldalán támadó pressinggel hozza zavarba az ellenfelet, hogy az ellenfél kapujának a közelében labdavesztést provokáljon ki, és villámgyors ellentámadásba kezdhessen. A cél tehát nem a labdabirtoklás, hanem a labdaszerzés, ami inkább védekező jellegre utal. Akkor szerzel gólt, ha nincs nálad a labda! A kutatások azt bizonyítják, hogy ez az állítás sok esetben igaz.

Ez a – például az RB Leipzig játékát is jellemző – taktika nem kontrajáték, mégis teljes ellentéte a posession-focinak, mert a rövid labdabirtoklási fázisokat kevesebb passz, de sok intenzív gyorsulás, futás, sebesség és távolság jellemzi. A támadó pressinghez a tréner és a csapat kreativitására van szükség, gyorsan kell tudni szituációkat előre látni, dönteni, kiváló kognitív képességekre van hozzá szükség a taktika csapatszintű elsajátításához.

A vegytiszta labdabirtokló vagy kontrázó modell a múlté, tiszta taktikával egyre ritkábban fogunk találkozni. A mesterséges intelligencia fogja megkülönböztetni, hogy a csapat milyen játékfelfogást követ általában és speciálisan a meccs egyes fázisaiban. A big datának köszönhetően főleg a változtatás képessége és a rugalmasság fogja eldönteni a meccseket.

Pressingsebesség és -hatékonyság labdavesztés után

A labdavesztés utáni pressingsebesség szuper fontos tényező, mert megméri, hogy a labdavesztés után mennyire gyorsan reagálnak és mekkora távolságot tesznek meg a játékosok a labda irányában, hogy azt visszaszerezzék, de legalábbis megzavarják az ellenfél támadásépítését. A big data tanulmányok szerint ez a teljesítménymutató karakteresen jellemzi a nemzetközi téren legjobban szereplő klubcsapatokat, amelyek nagyon gyorsan képesek az ellenfél labdával mozgó támadója előtti teret beszűkíteni. A pressinghatékonyság azért különleges mutató, mert egyszerre értékeli az átváltás tér- és időbeni teljesítményét.

Labdaszerzés utáni gyors ellentámadás vertikális indítással

A labdaszerzés után a nyertesek villámgyors akciója nem várja ki, amíg az ellenfél újrarendezi a sorait. A középpályára adott hatékony passzok nagy területi nyereséget hoznak a támadásban, amit a gyakorlatban nagyon nehéz kivitelezni, mégis a legjobb csapatok szinte mindig megvalósítják ezt a taktikai mintázatot.

Játéknyitás nagy területfoglalással

A legjobb csapatok erősek a játéknyitásban: nemcsak arra képesek, hogy egy húzással átjátsszák az ellenfél több játékosát, hanem nagy területeket is elfoglalnak a támadó zónában. „Hála” a big datának minden csapatról és minden játékosról meg lehet mondani, hogyan és hányszor képes az ellenfél védelmét passzaival átjátszani és fontos területeket elfoglalni, minden időpillanatban kiszámítható, hogy hány védővel áll szemben a támadó csapat, hányat iktattak ki, illetve hányan vannak még védekezésre képes pozícióban.

Sok ellenfél kiiktatása hosszú passzokkal

Az egyik legfontosabb mutató, hogy egy játékos hány ellenfelet tud egy passzal átjátszani. A tréning során sokat gyakorolják azokat a közepes és hosszú passzokat, amelyekkel a legtöbb ellenfelet lehet kiiktatni a játékból.

A legjobbak abban is kiemelkednek a többiek közül, hogy szorongatott helyzetből tudnak passzolni szorongatott helyzetben lévő játékosnak sok ellenfél kiiktatásával. Ez az összetett mutató három komponensből áll: méri a passzoló és a passzt kapó játékosra jutó pressinget és a passzal kiiktatott ellenfelek számát.

Sok tréner az egyszerű vertikális, illetve a súlypontáthelyezéssel indított vertikális passzokat tekinti optimális megoldásnak ahhoz, hogy a labda gyorsan gólveszélyes területekre kerüljön. Így indította Nagy Ádám a támadást, amely Fiala góljához vezetett. Az olyan játékosok, mint N’Golo Kanté, Tony Kroos és Nagy Ádám ezért is tartoznak a legkeresettebbek közé.

Akié a terület, azé a győzelem?

A legfontosabb kulcsmutatók között van a terület kontrollja. Ez a mutató egyértelműen megkülönbözteti egymástól a csapatokat. A terület ellenőrzéséhez átlag feletti taktikai fegyelemre van szükség.

A csapatok kompakt blokkrendszerekben gondolkodnak, a területszűkítés és a szélesség, illetve hosszúság változtatásával játsszák be a területeket. Ezt a kompakt rendszert lehet négyzetméterben mérni, a francia csapat mérései alapján a magyar válogatott védekezésben nyolcszáz négyzetmétert, támadásban körülbelül ezerkilencszáz négyzetmétert fogtak le, azaz védekezésben egy nagyon zárt egységes leszűkített területet, öt-három-kettes felállást hoztak létre, és ezt végig tartani is tudták a meccsen

– nyilatkozta szintén Kovács István a francia meccs után a Nemzeti Sportnak.

Adatalapú scouting

Korábban a felderítéssel, játékosmegfigyeléssel foglalkozó szakemberek bejárták a világot, vagy videofelvételek tömegét nézték meg, míg rá nem találtak a legnagyobb tehetségekre.

A videotracking és a szenzoradatok alapján a big data alapú játékosfelderítés rendszeresen focisták tízezreit fésüli át az élcsapatok számára. Csupán a kívánt profilt kell megadni ahhoz, hogy becserkésszük a pénztárcánkhoz illő legjobb játékosokat. A mesterséges intelligencia segít, hogy ne csak a tények, például a lőtt, hanem a várható gólok vagy gólpasszok (expected goals – xG, expected assists – xA) – tehát a predikció – is szerepet kapjanak a céljátékos felkutatásában.

Legális (adat)dopping

Sok publikáció állítja, hogy az 1954-es futball-vb döntőjének szünetében több német játékos kapott metamfetamin-alapú Pervitin-injekciót – a hipotézist (több állítólagos tanú mellett) erősíteni látszik az a történet is, amely szerint a világbajnokok közül többen is kórházba kerültek a döntő után, rejtélyes tünetekkel. S ezzel – papíron – nem is vétettek az akkor hatályos szabályok ellen, elvégre a FIFA 1966-ig (!) nem is csatlakozott a doppingellenes küzdelemhez

– olvasható a Magyar Narancs egy korábbi cikkében.

Az illegális pszichostimulánsokkal szemben a big data legális fociforradalmat indított el. Az igazán sorsdöntő adatokhoz, mutatókhoz még nem jut hozzá minden csapat.

A nagyok és tehetősek előnyben vannak, ezért is beszélnek néhányan adatdoppingról: egy olyan teljesítményfokozóról, amelyet megszerezni, értelmezni, alkalmazni nagy kihívás.

Az adatdopping mellett van még egy dolog, ami nagyon hatásos tud lenni, ez pedig a szenvedélyes lelkesedés. Didier Deschamps is elismerte, a magyarok dinamikusabban futballoztak, jobban alkalmazkodtak a hőséghez.

A magyar csapat dinamikusabb volt nálunk. Hiába futkostak föl-alá a játékosai, jobban alkalmazkodtak a körülményekhez. Az első félidőben gyönyörűen játszott a magyar csapat, amelynek a gólja számunkra felért egy hatalmas gyomrossal. Ezután nagyszerűen védekeztek a magyarok, és felbátorodtak, ahogy haladtunk előre az időben

– nyilatkozta a szakember a Nemzeti Sportnak. Jó ilyet hallani a világbajnok edzőjétől.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz előző Eb-n csak három meglepőbb eredmény volt, mint a mostani döntetlen a franciák ellenAz EB-n eddig az egyik legnagyobb meglepetést jelentette a franciák elleni döntetlen, 2016-ban is mindössze három ennél váratlanabb eredmény született.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech big data Foci Eb labdarúgás Olvasson tovább a kategóriában