A környezetvédelmi szempontból tisztának minősülő hidrogén előállítás és felhasználás régóta ismert módszere, hogy szélerőművekkel először elektromos áramot állítanak elő, ezzel megbontják, azaz elektrolizálják a vizet, és a vízből így kinyert hidrogént vagy közvetlenül elégetik (ekkor hőt nyernek, azaz fűteni lehet vele), vagy üzemanyagcellában alakítják vissza vízzé (ekkor elektromos áramot lehet kinyerni a rendszerből).
A fenti technológiai soron azonban eddig szinte mindig csak ipari méretekben gondolkodtak, egészen kis méretben ugyanis sokkal nehezebb hatékony rendszereket kiépíteni. A német Fraunhofer Intézet és a Cottbusi Műszaki Egyetem azonban most pont ezen dolgozik.
Egy olyan háztartási szélerőmű prototípusát építik, amelynek központi eleme egy szuperkönnyű (és teljesen új fejlesztésű anyagokból készült) kisméretű szélkerék, amely már a kert végébe felállítva a kisebb földfelszíni levegőmozgásokat is képes úgy hasznosítani, hogy kellő mennyiségű elektromos áram keletkezik.
Ha ezt az áramot a lakás éppen nem használja fel, akkor a szélkerékhez épített berendezés vizet bont vele, és a keletkező hidrogént egy tárolóba teszi. Az eltárolt hidrogént aztán be lehet vezetni akár egy kombinált földgáz-hidrogén kazánba (ilyeneket már gyártanak az ezen a téren piacvezető társaságok), vagyis ki lehet váltani vele a gázszámla egy részét (vagy akár az egészét), a másik felhasználás pedig az, ha a hidrogént egy kis üzemanyagcellában elektromos áram előállítására használják fel.
Mivel a rendszer működése, és az energiaátalakítások (forgó mozgásból áram, elektrolízis, hidrogén felhasználás stb.) miatt a megoldás természetesen jelentős energiavesztéssel jár, a kutatás, és így a gyakorlati megvalósítás kulcskérdése is az alkalmazott anyagok minősége. A kis szélerőművet például teljesen új fejlesztésű anyagokból készítik, és a berendezésekben is alapvetően más mérnöki megoldásokat használnak, mint az az ipari méretű rendszereknél ma már megszokott.
