Figyelemre méltó bemutatóval jelentkezett a héten a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások egyik vezető műhelye, az OpenAI. A projekt során a szoftvert egy bújócskázási játékra eresztették rá, ahol a szabályok nagyon egyszerűek: a hunyó (csapat) akkor kap pontot, ha megtalálja a másik felet, míg az elrejtőzők értelemszerűen akkor, ha minél tovább láthatatlanok maradnak a tagjai.
A meccsek különböző mértékben összetett pályán zajlottak, az elrejtőzőknek az indulás után volt pár másodpercük arra, hogy elemeket tologassanak. Később ezt már mindkét fél megtehette, de ha egyet rögzítettek, akkor azt a másik fél nem tudta elmozdítani. Ezt leszámítva azonban a programozók semmit nem tanítottak meg a mesterséges intelligenciának, az egyszerűen abból vont le következtetéseket a követendő stratégiára, hogy milyen eredményességgel tudta irányítani a csapatokat. Ahogy a szakemberek mondják, a megerősítéses tanulásra bízták a tudásának a csiszolását.
A projekt során összesen 481 millió meccs futott végig. Kezdetben egyszerűen szaladgáltak a virtuális játékosok, idővel azonban mindkét oldal egyre összetettebb, a szereplők koordinációját igénylő stratégiákat kezdett megvalósítani. Amikor a rejtőzők elsáncolták magukat, akkor a másik csapat egy idő után megtanulta, hogyan kell egy rámpa segítségével mögéjük kerülni. Ezt követően a rejtőzködők már azt is bevitték a sánc mögé.
A legmeglepőbb viszont talán az volt, hogy egy másik típusú pályán a hunyó arra is rájött, hogy egy dobozon szörfölve is át tudja törni a védelmet. Egészen addig, amíg a másik oldal le nem blokkolja az összes elérhető elemet.
A problémamegoldás magas foka persze nem meglepő azok után, hogy a mesterséges intelligenciák a sakkban és a góban is magasan az ember fölé nőttek, és már az igen összetett stratégiai játékokban is jobbak. A bújócska azért érdekes, mert egyszerű szabályainál fogva jól mutatja folyamatában, ahogy kikupálódik a mesterséges intelligencia a megerősítéses tanulás során.
Emellett a VOX cikke szerint azt is mutatja, hogy kiszámíthatatlan, milyen megoldásokkal áll elő, ezért vigyázni kell, ha olyan dolgokra akarjuk használni, mint mondjuk a rákkutatás vagy az erőművek hatékonyságának a növelése.
