Az utóbbi pár évben elképesztő eredményeket értek el a számítógépek – azt például 2017-nél sokkal későbbre várták, hogy a go játékban is jobbak legyenek az embereknél. Ezeket a sikereket a DeepMind érte el, erről itt lehet elolvasni a közérthető leírást. A számítógép kétféle módon is győzött, másodszorra már sokkal gyorsabban és az önmaga elleni játszmákból tanulva.
De mintha lankadna a gondolkodás vagy a félelem az öntudatra ébredő mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Sok olyan cikk jelenik meg, hogy a számítógépek hogyan fogják forradalmasítani az orvosi diagnosztikát, az autóvezetést vagy a hamis lejárató videók gyártását, de az igazán fontos kérdés az, hogy mi történik, ha tényleg lesz önálló célokkal rendelkező mesterséges intelligencia. Az én meggyőződésem az, hogy lesz, és talán nem is olyan sokára.
Erről a kérdésről egy laikusok számára is jól érthető blogposztot írt Tim Urban már 2015-ben, és úgy tűnik, hogy jó eséllyel az emberiség kihalása vagy a (valamilyen formában) örök élet opciója a két legvalószínűbb kimenet. Elfoglalhatjuk magunkat mondjuk a Brexittel vagy a magyar belpolitikával, de az igazi forradalom jó eséllyel nem ott van. Hasonlóan ahhoz, mint amikor Kaliforniában a hatvanas évek vége körül a Szilícium-völgyből rácsodálkoztak a diáklázadásokra, és azt mondták, hogy „dehát az igazi forradalmat mi csináljuk”.
Max Tegmark írt egy könyvet, amely magyarul is megjelent, és ami gondolkodásra ösztökél a témával kapcsolatban. Ha valaki elolvassa, sok kis érdekes idézettel villoghat a legközelebbi ilyen témájú beszélgetésen – nekem például különösen tetszett az a gondolat, hogy a világegyetemben kezdetben jórészt csak hidrogén atomok voltak, és elegendő idő elteltével ezekből legalább egy helyen spontán módon intelligencia alakult ki. Vagyis ha a hidrogénnek elég időt adunk, akkor intelligencia létrehozására lesz képes – valószínűleg az embereknek is sikerülni fog. És mivel óriási előnnyel kecsegtet, törekednek is rá.
Ha létrejön valahogy egy mesterséges (szuper) intelligencia, amely fejleszteni képes önmagát, akkor valószínűleg nem lehet kordában tartani, és a kulcskérdés az lesz, hogy milyen rendszerben fog az emberiség együtt élni (vagy nem élni) vele/velük. Talán elsőre furcsának tűnhet, de végiggondolva valószínűnek tűnik, hogy jogokat kell majd adnunk nekik. A könyv hasonlata az, mintha gyerekek vagy hangyák valahogy előállítanának felnőtt embereket, és megpróbálják őket bezárva tartani, miközben azon vitatkoznak, hogy legyenek-e jogaik.
A könyv egyik erőssége, hogy sok lehetséges kimenetet vázol fel arról, hogy hogyan nézhet ki a társadalom a jövőben. Ezen a weboldalon akár szavazni is lehet, hogy melyik a szimpatikus. A verziók persze tükrözik a jelenlegi politikai gondolkodásunkat. Libertáriánus utópia, ahol a jól definiált tulajdonjogok adják a békés egymás mellett élés alapját? Egalitárius utópia, ahol éppen a tulajdonjogok eltörlése és egy magas alapjövedelem a meghatározó jellemvonás? (Ez a két verzió vezet a szavazásban a fenti weboldalon.) De lehet, hogy a mesterséges intelligenciák védelmező Istenként viselkednek, vagy a háttérbe vonulnak, hogy megadják az embereknek a kontroll illúzióját, de titokban segítenek. És persze ott vannak a sötétebb víziók is, amikor a mesterséges intelligenciák valamilyen módon megszabadulnak az „elavult” emberektől.
Az USA 2021-re tervezi egy exaflop teljesítményű számítógép üzembe állítását, Aurora (Hajnal) néven. A név találó. Ez a számítási kapacitás már körülbelül megegyezik egy emberi agy kapacitásával – ami persze nem jelenti azt, hogy képes is lesz úgy működni, mint az emberi agy. Kína már 2020-ra szeretne egy ilyen teljesítményű gépet magának. Az első 500 legnagyobb teljesítményű számítógép között kétszer annyi kínai van, mint amerikai. És ezek csak azok az erőfeszítések, amelyekről tudunk.
Az emberiség jövője szempontjából talán ez az eddigi legnagyobb jelentőségű verseny. Itt dől el, hogy ki fog először előállítani mesterséges intelligenciát, azt mire használja és milyen értékeket örökít rá. Jó eséllyel ez nagyban meghatározza, hogy a fentiek közül a vidám vagy a nem annyira vidám szcenáriók valósulnak meg.
Ha lehetne választani, akkor én személy szerint azt szeretném, ha az öntudatra ébredő mesterséges intelligencia az emberiséggel kapcsolatos első benyomásait nem a Kínai Kommunista Párttól szerezné.
Tech
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán
Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
