A tavasz „a kukába ment”, mégis kiemelkedő volt 2020 a jelentős fejlesztésekbe belevágó Virág Judit Galéria számára, amelynek társalapítója arról is beszélt, hogy miért nélkülözhetetlen a szerencse a műkereskedelemben.
Az online kártyacsalásokat 80 százalékban kiszűrő SEON technológiáját mára több mint 120 cég használja. Az év végéig irodát nyitnának Amerikában és Ázsiában is.
Ludwig Klára, a Jókenyér tulajdonosa már nagyon várja a járvány végét, azt viszont nem bánja, hogy egyre több a kézműves konkurens.
A független mobilokat áruló FirstPhone egy telítettnek hitt piacon találta meg a rést, rohamtempóban nő, és már 34 üzlete van.
Futurisztikus automata bolttal lép szintet egy 30 éve konyhai gépekkel foglalkozó magyar családi vállalkozás, a Kende Gastro Zrt.
Egyszerre csak annyi vevő lehet az üzletben, hogy 15 négyzetméter helye legyen mindenkinek.
A felhalmozási láz megdobta a márciusi kiskereskedelmi forgalmat, de ennek nagyon nem örülhetnek a boltláncok, az élelmiszergyártók pedig végképp nem.
Először arra jöttek rá, hogy egyszerűbb alkatrészeket importálni, és abból rakni össze a bicikliket. Ma már 110 embernek adnak munkát, és Új-Zélandon is az ő bringáikat veszik.
Szürke foglalkoztatás, uzsora, csalás, hálózaton belüli trükközés és lobbi a falusi kisboltokért: a magyar kiskereskedelmi láncok nagy túlélők. Elemzésünk a hazai boltok kilátástalan helyzetéről, második rész.
A Budapesti Gazdasái Egyetem (BGE) átfogó tanulmányt készített a magyarországi családi vállalkozásokról. A terület azért érdekes, mert eddig idehaza viszonylag hanyagolt volt külön őket vizsgálgatni, a KSH például nem is kezeli önálló kategóriaként az ilyen cégeket. A politika viszont nem ennyire távolságtartó, létezik pályázat egymilliárdos keretösszeggel csak nekik, de banki hitelből is akad családi vállalkozókra szabott változat.