munkanélküliség
Kockázat és bizonytalanság: most az utóbbival van dolgunk
A mai gazdasági-társadalmi helyzetben az egyetlen biztos pont a tartós bizonytalanság, de azért az állam tudná némileg mérsékelni.
Olyan kevés a munkanélküli segély, hogy táppénzre menekül, aki teheti
Nagyon megnőtt az első félévben a kifizetett táppénzek összege, és könnyen lehet, hogy a munkanélküliek egy részét takarják a számok.
A mobilozási szokásaink elárulják, hogy van-e munkánk
A mesterséges intelligencia segítségével meg tudják mondani a kutatók, hogy ki vesztette el az állását, ami segítheti a gazdaságpolitikát a mostani helyzetben.
Még a válság alatt is milliárdokat vesz ki a munkanélküliek zsebéből a kormány
Az év első felében befolyt 110 milliárd forintból 67 milliárdot fizetett ki a kormány álláskeresési járulék formájában.
Most akkor mekkora a valódi munkanélküliség Magyarországon?
Egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni arról, hogy pontosan mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás.
“Mindennapos őrlődés volt, hogy tudod, hogy fogy a pénz, és baromira nem tudod, mikor lesz ennek vége”
A taxis diszpécsernek 500 forintja maradt. A felszolgáló már nem akar robotként élni. A fodrászt megőrjítette a járvány. Mi lett azokkal, akik elvesztették a munkájukat?
Már a 3 milliót közelíti a német munkanélküliek száma
Nem jön ki könnyen Európa legnagyobb gazdasága a koronavírus-válságból – valószínűsítik a júniusi német munkaerő-piaci statisztikák.
Alvás a lépcsőházban és hetvenszeres túljelentkezés – mi lett azokkal, akik a járvány miatt veszítették el a munkájukat?
Sikeres állásinterjú után baleset, külföldre menekülés vagy éppen szerencsés visszatérés a munkához. Öt sors, amelyet teljesen felforgatott a járvány.
Minden, amit a koronavírus magyarországi gazdasági hatásáról tudunk
Összegyűjtöttünk néhány olyan grafikont, amelyekből látszik, milyen nagy változásokat okozott a járvány.
Májusban sem csillapodott sokat a kirúgási hullám Magyarországon
Utoljára négy éve volt ennyi álláskereső. Májusban a fővárosban, illetve a kereskedelemben és a vendéglátásban rúgták ki a legtöbb embert.
