Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. október 8. 06:10 Közélet

Olyan kevés a munkanélküli segély, hogy táppénzre menekül, aki teheti

Ötödével többet fizetett ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő táppénzre az idei első félévben, mint az ezt megelőző évben. 2019-ben januártól júniusig 63,5 milliárd forintot kellett a keresőképtelen munkavállalóknak utalni, idén azonban 76,1 milliárd forintot.

Ráadásul ez a nagy növekedés úgy következett be, hogy a munkavállalók száma csökkent a koronavírus-járvány miatt, és ennek lefelé kellett volna húznia a kiadásokat. A munkavállalói járulékokból az állam bevétele az idei első hat hónapban 2 százalékkal csökkent, ezt figyelembe véve még nagyobb mértékű a táppénzes kifizetések növekedése.

Az alábbi ábránkon az is jól látható, hogy a táppénzkiadások éppen a koronavírus-járvány megállítására (március második felében és áprilisban) hozott szigorú intézkedések után ugrottak meg. Keresőképtelenség esetén az első 15 napban nem az állami társadalombiztosítási alap téríti a kieső bért, hanem a munkáltató – ezt az időszakot betegszabadságnak hívják – ezért sem meglepő, hogy májusban és júniusban még inkább megnőtt a táppénz kifizetések összege. 

 

Jól látható az is, hogy a hagyományos táppénz összege ugrott csak meg igazán, a gyermekápolási és a baleseti táppénzkiadások még a bérnövekedés mértékét sem érték el. Mindez arra enged következtetni, hogy a vállalkozásoknak adott kormányzati segítség szűkmarkúsága, és a fejlett világban példátlanul alacsony és rövid ideig tartó munkanélküli segély miatt sok esetben a táppénzhez menekülnek a munkavállalók.

Az idei első féléves 76 milliárd forintos táppénzkiadást érdemes néhány kapcsolódó állami kiadással összevetni:

  • Csökkentett idős bértámogatásra összesen országosan 30 milliárd forintot biztosított a kormány.
  • Munkanélküli segélyre – hivatalos nevén álláskeresési támogatásra – számításunk szerint körülbelül 58 milliárd forintot.

A táppénzkiadások 12,6 milliárdos növekedése mellett egyébként a munkanélküli segély jellegű kiadások is alaposan nőttek, 17,5 milliárd forinttal haladták meg az előző év hasonló időszakát. 

A gyakorlatban a táppénz ma már ugyanolyan fontos pénzügyi segítség a munkájukat elvesztőknek, mint a munkanélküli segély.

 

A táppénzkiadások megugrásának természetesen más okai is lehetnének, egy komolyabb influenza járvány például alaposan meg tudja bolygatni a számokat. Az ÁNTSZ minden évben a 20. hétig közli az influenzaszerű tünetekkel háziorvoshoz fordulók számát, ők idén 316 ezren, míg tavaly ugyanezen időszakban 423 ezren voltak.

Ez azt jelenti, hogy idén a statisztikában negyedével kevesebb influenzás beteg volt, mint tavaly, amiben a koronavírus-járvány két szempontból is benne lehetett: a tüneteket mutatók közül kevesebben fordultak orvoshoz, illetve az ország leállása, a társadalmi érintkezések drasztikus csökkenése az influenza vírus terjedését ugyanúgy visszaszorította.

Elvileg a koronavírus is lehetett volna a magasabb táppénzes kifizetések oka, csakhogy június végéig összesen 4155 beteget diagnosztizáltak covid-19 betegséggel, és ez még az influenzásokhoz képest is nagyon kevés, az összesített adatokat nem változtathatta meg érdemben.

 

Ha feltételezzük, hogy az influenzás és koronavírusos betegek száma és a táppénzkiadások éves változása arányos, és a KSH adatok alapján figyelembe vesszük, hogy egy év alatt 9,9 százalékos volt a bérnövekedés, illetve a munkahelyek száma 1,5 százalékkal csökkent, akkor közelítő becslést kaphatunk a kényszer-táppénz mértékére.

Ha így számolunk, akkor a 2019-es 63,6 milliárd helyett idén csak 60,1 milliárd forintnak kellett volna lennie a táppénzkiadásoknak. Ehhez viszonyítva a 76,1 milliárd 27 százalékos növekedést jelent. 

Mindez arra utal, hogy a munkanélküli segélyezés rendszerét érdemes lenne átszabni. A csupán 3 hónapig folyósított, ráadásul a bérnek csak 60 százalékát kitevő, és még minimálbérben is maximalizált – azaz jelenleg legfeljebb 161 ezer forintos – álláskeresési járadéknál sok esetben jobban megéri táppénzre menni. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég a válság alatt is milliárdokat vesz ki a munkanélküliek zsebéből a kormányAz év első felében befolyt 110 milliárd forintból 67 milliárdot fizetett ki a kormány álláskeresési járulék formájában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég a válság alatt is milliárdokat vesz ki a munkanélküliek zsebéből a kormányAz év első felében befolyt 110 milliárd forintból 67 milliárdot fizetett ki a kormány álláskeresési járulék formájában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tervezett összeg töredéke ment bértámogatásra, nincs még egy ilyen szűkmarkú országA kormány elszámolta magát, a szigorú feltételek mellett nem igazán akarták vagy tudták a cégek a becsült mértékben igénybe venni a munkahelyvédelmi támogatásokat.

Közélet álláskeresési járadék munkanélküli segély munkanélküliség NEAK táppénz tb Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Avatar
2021. január 15. 15:20 Közélet

Ősi dakota közmondás: a világ azé, aki megosztja!

A társadalmi integráció veszélyeztetése komoly dolog, a csoportalapú indulatkeltés tudatos, gátlástalan alkalmazása felelősségre vonásért kiált.

Fontos

Stubnya Bence
2021. január 20. 06:54 Vállalat

Már a februári minimálbér-emelést is veszélyezteti a tárgyalási patthelyzet

Közel van egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói szervezetek ajánlata, mégsem tudtak eddig megegyezni az emelés mértékéről.

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.