Olyan kevés a munkanélküli segély, hogy táppénzre menekül, aki teheti
Ötödével többet fizetett ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő táppénzre az idei első félévben, mint az ezt megelőző évben. 2019-ben januártól júniusig 63,5 milliárd forintot kellett a keresőképtelen munkavállalóknak utalni, idén azonban 76,1 milliárd forintot.
Ráadásul ez a nagy növekedés úgy következett be, hogy a munkavállalók száma csökkent a koronavírus-járvány miatt, és ennek lefelé kellett volna húznia a kiadásokat. A munkavállalói járulékokból az állam bevétele az idei első hat hónapban 2 százalékkal csökkent, ezt figyelembe véve még nagyobb mértékű a táppénzes kifizetések növekedése.
Az alábbi ábránkon az is jól látható, hogy a táppénzkiadások éppen a koronavírus-járvány megállítására (március második felében és áprilisban) hozott szigorú intézkedések után ugrottak meg. Keresőképtelenség esetén az első 15 napban nem az állami társadalombiztosítási alap téríti a kieső bért, hanem a munkáltató – ezt az időszakot betegszabadságnak hívják – ezért sem meglepő, hogy májusban és júniusban még inkább megnőtt a táppénz kifizetések összege.
Jól látható az is, hogy a hagyományos táppénz összege ugrott csak meg igazán, a gyermekápolási és a baleseti táppénzkiadások még a bérnövekedés mértékét sem érték el. Mindez arra enged következtetni, hogy a vállalkozásoknak adott kormányzati segítség szűkmarkúsága, és a fejlett világban példátlanul alacsony és rövid ideig tartó munkanélküli segély miatt sok esetben a táppénzhez menekülnek a munkavállalók.
Az idei első féléves 76 milliárd forintos táppénzkiadást érdemes néhány kapcsolódó állami kiadással összevetni:
- Csökkentett idős bértámogatásra összesen országosan 30 milliárd forintot biztosított a kormány.
- Munkanélküli segélyre – hivatalos nevén álláskeresési támogatásra – számításunk szerint körülbelül 58 milliárd forintot.
A táppénzkiadások 12,6 milliárdos növekedése mellett egyébként a munkanélküli segély jellegű kiadások is alaposan nőttek, 17,5 milliárd forinttal haladták meg az előző év hasonló időszakát.
A gyakorlatban a táppénz ma már ugyanolyan fontos pénzügyi segítség a munkájukat elvesztőknek, mint a munkanélküli segély.
A táppénzkiadások megugrásának természetesen más okai is lehetnének, egy komolyabb influenza járvány például alaposan meg tudja bolygatni a számokat. Az ÁNTSZ minden évben a 20. hétig közli az influenzaszerű tünetekkel háziorvoshoz fordulók számát, ők idén 316 ezren, míg tavaly ugyanezen időszakban 423 ezren voltak.
Ez azt jelenti, hogy idén a statisztikában negyedével kevesebb influenzás beteg volt, mint tavaly, amiben a koronavírus-járvány két szempontból is benne lehetett: a tüneteket mutatók közül kevesebben fordultak orvoshoz, illetve az ország leállása, a társadalmi érintkezések drasztikus csökkenése az influenza vírus terjedését ugyanúgy visszaszorította.
Elvileg a koronavírus is lehetett volna a magasabb táppénzes kifizetések oka, csakhogy június végéig összesen 4155 beteget diagnosztizáltak covid-19 betegséggel, és ez még az influenzásokhoz képest is nagyon kevés, az összesített adatokat nem változtathatta meg érdemben.
Ha feltételezzük, hogy az influenzás és koronavírusos betegek száma és a táppénzkiadások éves változása arányos, és a KSH adatok alapján figyelembe vesszük, hogy egy év alatt 9,9 százalékos volt a bérnövekedés, illetve a munkahelyek száma 1,5 százalékkal csökkent, akkor közelítő becslést kaphatunk a kényszer-táppénz mértékére.
Ha így számolunk, akkor a 2019-es 63,6 milliárd helyett idén csak 60,1 milliárd forintnak kellett volna lennie a táppénzkiadásoknak. Ehhez viszonyítva a 76,1 milliárd 27 százalékos növekedést jelent.
Mindez arra utal, hogy a munkanélküli segélyezés rendszerét érdemes lenne átszabni. A csupán 3 hónapig folyósított, ráadásul a bérnek csak 60 százalékát kitevő, és még minimálbérben is maximalizált – azaz jelenleg legfeljebb 161 ezer forintos – álláskeresési járadéknál sok esetben jobban megéri táppénzre menni.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
