Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. augusztus 21. 07:01 Közélet

Még a válság alatt is milliárdokat vesz ki a munkanélküliek zsebéből a kormány

Magyarországon a világon a legszűkmarkúbb a munkanélküli ellátások rendszere. Ez olyannyira igaz, hogy még a példátlan gazdasági visszaesést hozó koronavírus járvány miatt megugró munkanélküliség idején is kevesebbet költ munkanélküli ellátásra a kormányzat, mint amennyit ezek fedezetére beszed.

A munkanélküli segély rendszere tulajdonképpen egy biztosítás: azért fizeti minden hónapban a munkavállaló, hogy baj esetén segítségére legyen. Az alacsony – a legtöbb országban a havonta a bruttó bér 1-5 százalékát kitevő – összegéért az állásukat elvesztő munkavállalók bérük jellemzően 70-80 százalékát kapják legalább fél évig.

Magyarországon – ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk – nagyjából semmi sincs így: a Fidesz 2010-ben elképesztően rövid, három hónapos időszakra korlátozta az álláskeresési járadékot, és a mértéke is csupán a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de maximum a minimálbér összege (ez utóbbi jelenleg 161 ezer forint). Ha a 3 hónap letelt, akkor az egészen extrém alacsony összegű, 22 800 forintos szociális támogatást lehet csak kérni. Ennek összege 2009 óta változatlan.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fejlett világ legszűkmarkúbb ellátása vár a sok százezer magyar munkanélkülireA munkanélküli segélyezés hazai rendszere kirívóan és szükségtelenül szigorú. Ez már nem a munkára ösztönöz, hanem válság esetén rontja a kilábalás esélyeit.

Magyarországon a bruttó bér 1,5 százalékát kell befizetni járulékként a munkanélkülii ellátásért cserébe, 2019-ben ebből számításunk szerint 320 milliárd forint bevétele volt a kormánynak. Munkanélküli ellátásra azonban a negyedét sem költötték el.

2019-ben az állam összesen 75 milliárd forintot költött munkanélküli ellátásokra, az idei évre a költségvetés elfogadásakor 83 milliárddal számoltak. Ezt az idén tavasszal, már a koronavírus alatt készülő 2021-es költségvetés készítésekor sem emelték meg túlságosan: 85 milliárd forint kiadást várnak 2020-ra, 110-et a jövő évben.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) adataiból az is kitűnik, hogy

a munkanélküliek fele semmilyen támogatást nem kap.

Ez nem csak szociális szempontból nézve fölöslegesen büntető, de a gazdaságot is visszahúzza. Közel 200 ezer ember semmilyen bevétellel nem rendelkezik, ezért költeni sem tud, ami miatt a szükségesnek alacsonyabb a fogyasztás.

 

Ahogy a fenti ábrán látható, még júniusban is nőtt a munkanélküliek száma, viszont az álláskeresési járulékot már 6 ezerrel kevesebben kaptak. Valódi ellátásban mindössze a munkanélküliek harmada részesül, minden ötödik állását elvesztő a 23 ezer forintos, a megélhetési költségek töredékét sem fedező szociális ellátást kaphatja csak.

Nehezen érthető, hogy a kormány miért nem ad több támogatást. A munkavállalók a maguk részéről megfizetnék ezt az államnak. Kiszámoltuk, hogy 2020 első félévében a járadékbevételek alapján mekkora bevétele és kiadása volt az államnak a munkanélküli ellátásoknál. Mivel az NFSZ nem közli a kiadásait, a kapcsolatként megadott Innovációs- és Technológiai Minisztérium sajtókérdéseinkre nem válaszol, ezért a nyilvánosan elérhető adatokból dolgoztunk.

A szociális járadék összege a jogosultak száma alapján könnyen kiszámolható. Nehezebb az álláskeresési járadékra kifizetett összegek kiszámítása. Ahogy az alábbi grafikonon látható, a 2019-es adatokból és a törvényileg elérhető maximális járadékkal is kiszámoltuk, hogy mennyi lehetett a kifizetett összeg. Mivel a bérek emelkedtek tavaly óta, és a minimálbér is 8 százalékkal lett magasabb 2020-ban, ezért ennek hatását kissé felülbecsülve 10 százalékos növekedést is figyelembe vettünk.

 

Jól látható, hogy amennyiben mindenki a maximális összegű álláskeresési járadékot kapta volna, még akkor is 5 milliárd forintja maradt volna a kormánynak a befizetésekből. A leginkább reális, a tavalyi átlagos kifizetéseknél 10 százalékkal magasabb kiadásokat figyelembe véve 

a munkanélküli ellátásokra befizetett 110 milliárdból csupán 68 milliárdot költhetett a kormány az álláskeresőkre.

A kormány 2020. július 1-től megszüntette a munkanélküli járadékot, pontosabban összevonták az eddig a céljuk szerint megnevezett járulékokat. Így a társadalombiztosítási járulék tartalmaz számos*természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3 százalék), a munkaerőpiaci járulék (1,5 százalék) és a nyugdíjjárulék (10 százalék) korábbi tételt. Az összege azonban alapvetően nem változik, ugyanúgy 18,5 százalék lesz. 

Sőt, bizonyos esetekben ez még járulékemelést is jelent: megbízott jogviszonyban például eddig nem kellett munkaerőpiaci járulékot fizetni. Sőt, a jubileumi jutalmak, szabadságmegváltás és végkielégítés után sem a 6 százalékos egészségbiztosítási járulékot, sem  a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot nem kellett megfizetni, most az egyszerűsítés után viszont már igen. Tehát még több pénzt tesz zsebre a kormány a munkanélküli ellátásra, amiből ugyanúgy alig költ valamit a munkanélküliekre.

Közélet munkanélküli ellátás munkanélküliség segély Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. szeptember 22. 12:48 Közélet

A járványra kijelölt kórházak várják az áramfejlesztőket a lélegeztetőgépekhez

Négy elsődleges ellátóhelyen is várnak aggregátorokat, amelyeknek az eredeti tervek szerint a második hullám kezdetére meg kellett volna érkezni.

Az eurózóna motorja, Németország jobban kezelte a járványt, így előbb állhat talpra, mint Amerika

Bár számos rövid távú gazdasági mutató V alakú visszapattanást idéz, a válság mély nyomot hagyott a világgazdaságban. A részvények árazása viszont sok helyen (különösen az amerikai technológiai részvények esetében) elrugaszkodott a piaci alapoktól, ami a jegybanki likviditás példátlan emelkedését tükrözi.

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 16:14 Közélet

Az étcsoki és a kávé is a leginkább környezetkárosító élelmiszerek között van

A legnagyobb kakaóbab-termelő Elefántcsoport esőerdőinek 80 százalékát vágták ki az elmúlt ötven évben, főleg a kakaóültetvények miatt.

Fontos

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?