Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. augusztus 21. 07:01 Közélet

Még a válság alatt is milliárdokat vesz ki a munkanélküliek zsebéből a kormány

Magyarországon a világon a legszűkmarkúbb a munkanélküli ellátások rendszere. Ez olyannyira igaz, hogy még a példátlan gazdasági visszaesést hozó koronavírus járvány miatt megugró munkanélküliség idején is kevesebbet költ munkanélküli ellátásra a kormányzat, mint amennyit ezek fedezetére beszed.

A munkanélküli segély rendszere tulajdonképpen egy biztosítás: azért fizeti minden hónapban a munkavállaló, hogy baj esetén segítségére legyen. Az alacsony – a legtöbb országban a havonta a bruttó bér 1-5 százalékát kitevő – összegéért az állásukat elvesztő munkavállalók bérük jellemzően 70-80 százalékát kapják legalább fél évig.

Magyarországon – ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk – nagyjából semmi sincs így: a Fidesz 2010-ben elképesztően rövid, három hónapos időszakra korlátozta az álláskeresési járadékot, és a mértéke is csupán a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de maximum a minimálbér összege (ez utóbbi jelenleg 161 ezer forint). Ha a 3 hónap letelt, akkor az egészen extrém alacsony összegű, 22 800 forintos szociális támogatást lehet csak kérni. Ennek összege 2009 óta változatlan.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fejlett világ legszűkmarkúbb ellátása vár a sok százezer magyar munkanélkülireA munkanélküli segélyezés hazai rendszere kirívóan és szükségtelenül szigorú. Ez már nem a munkára ösztönöz, hanem válság esetén rontja a kilábalás esélyeit.

Magyarországon a bruttó bér 1,5 százalékát kell befizetni járulékként a munkanélkülii ellátásért cserébe, 2019-ben ebből számításunk szerint 320 milliárd forint bevétele volt a kormánynak. Munkanélküli ellátásra azonban a negyedét sem költötték el.

2019-ben az állam összesen 75 milliárd forintot költött munkanélküli ellátásokra, az idei évre a költségvetés elfogadásakor 83 milliárddal számoltak. Ezt az idén tavasszal, már a koronavírus alatt készülő 2021-es költségvetés készítésekor sem emelték meg túlságosan: 85 milliárd forint kiadást várnak 2020-ra, 110-et a jövő évben.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) adataiból az is kitűnik, hogy

a munkanélküliek fele semmilyen támogatást nem kap.

Ez nem csak szociális szempontból nézve fölöslegesen büntető, de a gazdaságot is visszahúzza. Közel 200 ezer ember semmilyen bevétellel nem rendelkezik, ezért költeni sem tud, ami miatt a szükségesnek alacsonyabb a fogyasztás.

 

Ahogy a fenti ábrán látható, még júniusban is nőtt a munkanélküliek száma, viszont az álláskeresési járulékot már 6 ezerrel kevesebben kaptak. Valódi ellátásban mindössze a munkanélküliek harmada részesül, minden ötödik állását elvesztő a 23 ezer forintos, a megélhetési költségek töredékét sem fedező szociális ellátást kaphatja csak.

Nehezen érthető, hogy a kormány miért nem ad több támogatást. A munkavállalók a maguk részéről megfizetnék ezt az államnak. Kiszámoltuk, hogy 2020 első félévében a járadékbevételek alapján mekkora bevétele és kiadása volt az államnak a munkanélküli ellátásoknál. Mivel az NFSZ nem közli a kiadásait, a kapcsolatként megadott Innovációs- és Technológiai Minisztérium sajtókérdéseinkre nem válaszol, ezért a nyilvánosan elérhető adatokból dolgoztunk.

A szociális járadék összege a jogosultak száma alapján könnyen kiszámolható. Nehezebb az álláskeresési járadékra kifizetett összegek kiszámítása. Ahogy az alábbi grafikonon látható, a 2019-es adatokból és a törvényileg elérhető maximális járadékkal is kiszámoltuk, hogy mennyi lehetett a kifizetett összeg. Mivel a bérek emelkedtek tavaly óta, és a minimálbér is 8 százalékkal lett magasabb 2020-ban, ezért ennek hatását kissé felülbecsülve 10 százalékos növekedést is figyelembe vettünk.

 

Jól látható, hogy amennyiben mindenki a maximális összegű álláskeresési járadékot kapta volna, még akkor is 5 milliárd forintja maradt volna a kormánynak a befizetésekből. A leginkább reális, a tavalyi átlagos kifizetéseknél 10 százalékkal magasabb kiadásokat figyelembe véve 

a munkanélküli ellátásokra befizetett 110 milliárdból csupán 68 milliárdot költhetett a kormány az álláskeresőkre.

A kormány 2020. július 1-től megszüntette a munkanélküli járadékot, pontosabban összevonták az eddig a céljuk szerint megnevezett járulékokat. Így a társadalombiztosítási járulék tartalmaz számos*természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3 százalék), a munkaerőpiaci járulék (1,5 százalék) és a nyugdíjjárulék (10 százalék) korábbi tételt. Az összege azonban alapvetően nem változik, ugyanúgy 18,5 százalék lesz. 

Sőt, bizonyos esetekben ez még járulékemelést is jelent: megbízott jogviszonyban például eddig nem kellett munkaerőpiaci járulékot fizetni. Sőt, a jubileumi jutalmak, szabadságmegváltás és végkielégítés után sem a 6 százalékos egészségbiztosítási járulékot, sem  a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot nem kellett megfizetni, most az egyszerűsítés után viszont már igen. Tehát még több pénzt tesz zsebre a kormány a munkanélküli ellátásra, amiből ugyanúgy alig költ valamit a munkanélküliekre.

Közélet munkanélküli ellátás munkanélküliség segély Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2020. december 4. 16:20 Közélet

Az egészség-gazdaságtan módszereit jobban kellene alkalmazni a járvány kezelése során

Ennek a speciális területnek a szakértői olyan tudás birtokában vannak, amit eddig csak korlátozottan használtunk ki.

Avatar
2020. december 3. 16:05 Adat, Közélet

Dolgozik a fodrász, nyitva van a kávézó, és ez meglátszik a gazdasági adatainkon

A harmadik negyedéves GDP statisztikák megerősítették a havi adatok által festett képet, viszonylag erős kilábalási periódust tudhatunk magunk mögött.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. december 3. 06:16 Közélet, Vállalat

A leggazdagabb magyarországi család vagyonának története – 2. rész

Rahimkulovék megforgatják a pénzüket a magyar tőzsdén, kaszálnak a Zalakerámiával, kavarnak a Mollal és beveszik magukat az OTP-be, ezzel óriási vagyonra tesznek szert.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. december 4. 05:54 Adat

Kettévált a magyar gazdaság is, és ez csak durvább lesz a következő hónapokban

A kisebb országok ipara gyorsabban magához tért a nagyokénál. A testi érintkezést igénylő szolgáltatások viszont nagy bajba kerülhetnek.

Hajdu Miklós
2020. december 2. 17:54 Adat

A kelet-európai ipari várakozások majdnem a járvány előtti szinten vannak, és előzik a nyugatiakat

Magyarországon és Lengyelországban már majdnem a járvány előtti szinten működik a feldolgozóipar, és ebből a szempontból gyorsabban pattan vissza, mint az eurozóna.

Hajdu Miklós
2020. december 2. 14:40 Adat

A V4-ek között most Magyarországon a legaggasztóbb méretű a járvány

A koronavírusos elhunytak száma alapján Magyarországon a legsúlyosabb jelenleg a járvány a visegrádi régióban.