Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. augusztus 10. 15:33 Adat

Most akkor mekkora a valódi munkanélküliség Magyarországon?

(A szerző az Erste Bank Hungary deviza- és kamatstratégája. A Zéróosztó az G7 elemzői szeglete.)

Senkinek sem lehet meglepő, hogy a koronavírus-válság következtében nagy megrázkódtatást élt át a magyar munkapiac. Azonban arról, hogy pontosan mennyien lettek munkanélküliek, mostanára mekkora munkanélküliség alakult ki, és látható-e már javulás, egymásnak sokszor homlokegyenest ellentmondó kommentárokat lehet olvasni. Maga a miniszterelnök is arra szokott panaszkodni, hogy nem látja át a számok „dzsungelét”, ezért még számára is nehezen értelmezhető a helyzet. Ez az írás arra vállalkozik, hogy valamelyest segítsen a tisztánlátásban.

Az alapproblémát az okozza, hogy egyik oldalról egészen biztató számokat közöl a KSH, másik oldalról azonban sokan mondják, hogy ezek nem megbízhatóak, és a valódi munkanélküliség nem 4-5 százalék körül van, hanem ennél sokkal magasabb lehet. Sajnos nem segíti a tisztánlátást a KSH adatközlési gyakorlata, illetve a nemzetközi definíció (ILO – International Labor Organization) által megengedett rugalmasság. Az igazság valahol a két álláspont között van: bár a munkapiac tényleg sokkal jobb képet mutat, mint azt pár hónapja gondolni lehetett, de azért az adatokat érdemes némi óvatossággal kezelni. Igyekszem ezt, amennyire lehet, tisztázni.

Mit közöl a KSH?

A KSH három hónapos mozgóátlagot közöl a munkanélküliségre fő számként, emellett március óta pdf formátumú gyorstájékoztatóiban közöl sima, havi adatot is. Az utóbbiak eddig rendre magasabban álltak, mint a háromhavi gördülőátlag. A legutóbbi, április-júniusi átlagos adat 4,7 százalékos hivatalos munkanélküliségi rátát mutat. Csak a júniusi hónapra azonban ennél magasabb, 5,1 százalékos munkanélküliségi rátát tett közzé a KSH. (Ez a kép egyébként változhat idővel, ugyanis ha a munkapiac tovább javul, akkor a havi adatok fognak egy idő után kisebb rátát mutatni.) A KSH háromhavi gördülőátlagos gyakorlata egyébként nem igazán megszokott: a környező országok havi statisztikákat szoktak közölni.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a KSH a foglalkoztatottak közül kiesetteket a válság kitörését követő 2-3 hónapig nagyrészt nem munkanélküliként, hanem inaktívként sorolta be. Erre az ILO definíció lehetőséget ad akkor, ha a kérdezőbiztosnak a felkeresett emberek úgy válaszolnak, hogy nincs munkájuk, de nem is keresnek.

Egyszerű kísérletként ki lehet számolni, hogy mekkora lett volna a munkanélküliség, ha mind munkanélküliként vette volna számba a KSH a munkájukat elvesztő embereket. Ez alapján már áprilisban 7 százalék körüli munkanélküliségi rátát kellett volna a KSH-nak közölnie, ha csak az egyhavi adatot nézzük (tehát nem a háromhavi gördülőátlagot). Április óta azonban a tendencia folyamatosan javult volna. Júniusban a hivatalos adat 5,1 százalékos volt, míg ezzel a kísérleti módszerrel 6 százalékra jött volna ki a munkanélküliség.

Miért lehet sok helyen azt olvasni, hogy több mint kétszázezer ember vesztette el az állását?

Ha arra keressük a választ, hogy hány (száz)ezer ember vesztette el a munkáját, akkor erre is (sajnos) többféle adat áll rendelkezésünkre. Egyrészt van a KSH adatfelmérése, amit eddig tárgyaltunk, illetve van a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtése. A két adat nem ér pontosan össze. A KSH felmérése valamivel jobb képet sugall, mint az NFSZ adatai.

Ha vesszük az NFSZ adatait, és megnézzük, hogy hány új, nem pályakezdő ember jelentkezett be álláskeresőként, akkor március-júniusra összesen 232 ezer embert lehet összeszámolni. A fenti állítás tehát alapvetően innen, ebből a statisztikából jön. Azonban ezt valóban lehet némiképp csúsztatásként értelmezni, hiszen ezen emberek közül június végéig már 119 ezren újra munkát találtak. Tehát azok száma, akik február vége óta elvesztették a munkájukat, és azóta sem találtak, június végén 112 ezer fő volt az NFSZ adatai szerint.

A javuló statisztikákat alapvetően a közmunka, az újra beinduló külföldi munkavállalás és az aktívak számának csökkenése magyarázza, nem?

Talán meglepően hangozhat, de a KSH adatai szerint nem. A közmunka valójában nem igazán pörgött fel, a külföldi munkavállalás pedig ugyan április óta újra beindult, de azért még mindig a válság előtti szinten állt júniusban. Az aktívak száma pedig ugyan valóban csökkent március-áprilisig, de azóta egy gyorsuló ütemű változás figyelhető meg: olyannyira, hogy konkrétan jelenleg már magasabb a munkapiacon az aktívak száma, mint februárban. Ez utóbbit egyébként gyaníthatóan a válság okozza: akik eddig passzívak voltak, de valaki el tudta tartani őket, azok közül (aki megtehette) kimehetett a munkapiacra, hogy találjon valami bevételt.

Mindebből az jön ki, hogy február óta a tisztán hazai (és közfoglalkoztatást nem tartalmazó) munkapiacon csupán körülbelül ötvenezres emelkedés látható a munkanélküliek számában. A helyzet ennél tavasszal persze sokkal rosszabb volt. A mélyponton (áprilisban) körülbelül 130 ezres volt az az embertömeg, akik munkájukat elvesztették, és (még) nem találtak újat.

Akkor összességében a kép kedvező?

Egyértelműen kijelenthető, hogy a munkapiacon szerencsére jóval kedvezőbb képet látunk annál, amint amitől a válság kezdetekor tartani lehetett. Bár sokan elvesztették a munkájukat, de a vártnál azért kevesebben, és úgy tűnik, hogy érdemi részük tud új munkát találni. A javulás május vége óta tűnik igazán látványosnak. Ezt alátámasztja egyébként a legutóbbi béradat is: 9,6 százalékkal nőttek egy év alatt a bruttó bérek májusban, ami az áprilisi 7,8 százalék után a várt lassulás helyett érdemi gyorsulás. Az elmúlt hetekben látott gazdasági adatokból kiindulva vélelmezhető, hogy a következő 1-2 hónapban tovább javuló munkapiaci adatokat fog közölni a KSH.

Bár a hírek alapvetően jók, azért nem árt az adatokat óvatosan kezelni. A munkájukat elvesztők közül ugyan, úgy tűnik, sokan el tudtak újra helyezkedni, de azért az új munkahelyeken a korábbiakhoz képest jó páran vélhetően kevesebbet keresnek. Gondoljunk például egy belvárosi étterem felszolgálójára, aki pizzafutár lett. Emellett sokak újra elhelyezkedése talán annak is köszönhető, hogy bár egy ideje nem a saját szakmájukban dolgoztak, de most – miután a magasabb bérű állásuk elveszett – visszamentek az eredeti (hiány)szakmájukba, és kénytelenek beérni az ezzel járó, alacsonyabb fizetéssel. (Ez elképzelhető lehet például alacsonyan fizetett állami szakmák esetében.)

Azaz, bár a munkapiaci adatok robusztusnak tekinthetők, a statisztikák elfedhetik azt a tényt, hogy száz-kétszázezer munkavállalónak – és családtagjaikon keresztül ennél akár jóval több embernek – sokat romolhatott a megélhetése a koronavírus-válság következtében Magyarországon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz infláció és a munkanélküliség most nem a valóságot mutatjaNem lenne szabad hagyni, hogy a statisztika eltakarja, megszépítse a valós összefüggéseket, a szociális válságot kisebbnek mutassa a valóságosnál.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat elbocsátások járvány koronavírus KSH munkanélküliség válság Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. július 18. 14:13 Adat

Pörgetjük a légkondikat, azok pedig rekordokat döntve zabálják az áramot

Kedden 144,5 gigawattóra áramot használtunk, aminél nyáron csak egyszer, 2021 júniusában mértek magasabb fogyasztást. Akkor is hőhullám volt.

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

Fontos

Váczi István
2024. július 19. 14:47 Világ

Sokkal drágábban épülhet új atomerőmű Csehországban, mint Pakson

A dél-koreai KHNP építheti meg Csehország új atomerőművét a jelenleg is működő Dukovany atomerőmű telephelyén; 43 százalékkal lehet drágább, mint Paks 2.

Váczi István
2024. július 19. 11:22 Élet

Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja

A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.