Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. május 8. 10:26 Közélet

Az infláció és a munkanélküliség most nem a valóságot mutatja

(A szerző a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A nem kellően összehasonlítható számok használata gyakran csak a szakmai igénytelenség megnyilvánulása. De nem csak annak! A hatalmas, megfoghatatlan tartalmú, de pozitív üzenetet hordozó számok ugyanis általában erőt, cselekvőképességet mutatnak. Például az a még március közepén bejelentett kormányzati szándék, hogy az idei költségvetésben háromezer milliárd forintnyi áttervezés várható a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak leküzdésére, a maga megfoghatatlan módján leginkább csak annak demonstrálását szolgálta, hogy a kormány nagy figyelmet és erőt fordít a járvány okozta válságra. Szükség is volt erre, hiszen ekkor már számos járvány sújtotta országban nagyon jelentős többletforrást biztosító gazdasági csomagot jelentettek be. Az, hogy nálunk csak teljesen tisztázatlan végeredményű, de óriási összegű „áttervezést” jelentettek be, minden valószínűség szerint elkerülte az emberek többségének figyelmét. S a magyar csomag immár másfél hónappal az említett bejelentés után is igencsak vékonyka.

A járvány gazdasági hatásai az egyébként stabil, nemzetközi szokványoknak megfelelő statisztikai adatok tartalmát is átírják. Ez látható az infláció és a munkanélküliség esetében is.

Az inflációt – mint ismeretes – az úgynevezett inflációs kosár alapján számítják, ami a havonta végzett fogyasztói árösszeírási adatfelvétel során megfigyelt termékek és szolgáltatások, mintegy 140 árucsoport ezer reprezentánsát tartalmazza. A reprezentánsokat a kereslet, illetve a választék változásának megfelelően évente frissítik, a fogyasztói kosár átsúlyozása pedig az Eurostat előírásának megfelelően a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetnek (idén tehát a 2018. évinek) felel meg. Bár az emberek inflációs érzete elsősorban a gyakran vásárolt termékektől függ – ezért a mért áremelkedést világszerte sokan kétségesnek tartják – ennél objektívebb megoldás ma nem ismert.

Ugyanakkor a járvány következtében az egyes termékcsoportok statisztikailag korrekt 2018. évi súlya nyilvánvalóan radikálisan eltér a járvány időszakára jellemzőtől. Az élelmiszerek több mint 25 százalékos súlya az egyéb vásárlási lehetőségek korlátozottá válása miatt megnövekedhetett, míg az üzemanyagok 17 százalékos aránya nyilvánvalóan lecsökkent. Mivel eközben az élelmiszerek ára kiugróan gyorsan, például áprilisban 8,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, miközben az üzemanyagoké ebben a hónapban 22,7 százalékkal csökkent, nyilvánvaló, hogy

az áprilisban átlagosan 2,4 százalékos, statisztikailag egyébként korrekten számított áremelkedés valójában, az egyének tényleges fogyasztási szerkezete alapján lényegesen magasabb.

A KSH adatközlése szerint 2020 márciusában a munkanélküliek átlagos létszáma 168 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt. Ez meglepő módon azt jelenti, hogy februárhoz képest lényegében sem a munkanélküliek száma, sem a munkanélküliségi ráta nem változott. Miközben, ugyancsak a KSH jelentése szerint, az állástalanokká válók száma az előző hónaphoz képest jelentősen, mintegy 56 ezer fővel növekedett. Ez a paradoxon ugyancsak módszertani okokra vezethető vissza, amint azt a KSH közleménye korrekten rögzíti is.

A munkanélküliség nemzetközi összehasonlítására is alkalmas, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által kidolgozott definíció szerint ugyanis csak az a nem dolgozó személy tekinthető munkanélkülinek, akinek nemcsak hogy nincs munkája, de az elmúlt négy hétben aktívan keresett munkát, s lehetőség esetén két héten belül munkába is tudna állni. Aki nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, az az úgynevezett inaktívak táborát gyarapítja.

Márpedig a márciusi számbavétel szerint túlnyomórészt nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak száma növekedett – az előbbieké 2 ezer, az utóbbiaké 54 ezer fővel -, mivel a munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége, elsősorban a személyes kapcsolatok járvány miatti korlátozása miatt, nem keresett aktívan munkát, és/vagy nem tudott volna két héten belül munkába állni. Ha ezeket az inaktívnak tekintett személyeket is munkanélkülinek tekintenénk,

a munkanélküliségi ráta már márciusban 4,8 százalék lett volna (nem pedig 3,7 százalék).

A statisztikai korrektség tehát itt is ellentmondásba kerül a valós folyamatokkal. A statisztikai szabályok fenntartására természetesen szükség van, a rendkívüli helyzet előbb-utóbb véget ér. De indokolt lenne a speciális helyzet figyelembe vétele is. Nem lenne szabad hagyni, hogy a statisztika eltakarja, megszépítse a valós összefüggéseket, a szociális válságot kisebbnek mutassa a valóságosnál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy nem szállt el az infláció hivatalosan, hogy valójában elszálltAz élelmiszerek ára nőtt, az üzemanyagé csökkent. Csak az előbbiből sokkal többet, az utóbbiból sokkal kevesebbet veszünk.

Közélet infláció járvány koronavírus munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.

Avatar
2020. október 23. 16:31 Adat, Közélet

Kik valójában a legnagyobb ázsiai befektetők Magyarországon?

A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Fontos

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.

Avatar
2020. október 27. 06:52 Világ

Befolyás, megtévesztés, trollok: az amerikai elnökválasztás sötét oldala

A választásokba való beavatkozás régi játék a nagyhatalmak közt, de a közösségi média és a lassan felgyűlő társadalmi elégedetlenség új lehetőségeket kínál.