A DK szerint törvénysértő, hogy 120 ezer vendégmunkás dolgozik itthon. A törvény alapján ez nem egyértelmű.
A dolgozni képes és szándékozó, de munkanélküli csoportok aktivizálására szánja a kormány az uniós források jelentős részét, kérdés, előrukkol-e újdonságokkal a korábbi intézkedésekhez képest.
Nemzetközi mércével mérve Magyarországon nehéz első generációs diplomássá válni, alacsony fokú az oktatási mobilitás.
Az iskolaelhagyók többsége nem megy el dolgozni, és passzivizálódik, esetleg emellé még gyereket vállal.
Az elmúlt évek egymást követő válságai a munkavállalói preferenciákra is hatással voltak, ahogy az idei reálbércsökkenés is. Reguly Mártával, a PwC Magyarország HR tanácsadási csoportjának vezetőjével ezekről a változásokról beszélgettünk.
Az ellenzék szerint káros a vendégmunkásokat hazai jelenléte, a kormány szerint a magyar munkahelyeket védik. De mi történik eközben a munkahelyeken?
A jórészt kiürült bányákban, az iparban és építőipari cégeknél is egyre több nő helyezkedik el.
A nemzeti ünnepeket, a munkahét hosszát és a szabadságokat is figyelembe csaknem ötödével többet dolgoztak a magyarok, mint a legkevesebbet dolgozó franciák.
A 15-29 éves diákok többsége dolgozik Hollandiában és Dániában, a keleti tagállamok között sok helyen a 10 százalékot sem éri el az arányuk.
A Mi Hazánk, a Jobbik, a DK, és a Momentum után az MSZP is a vendégmunkások beengedését kritizálja, amiben még a fideszesek szűk többsége is velük van.