Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. december 11. 04:34 Közélet

Az iskolakötelezettség korhatárának leszállítása mindenkinek csak ártott

Az iskolakötelezettség 2012-es leszállításának hatására a korai iskolaelhagyók, vagyis a lemorzsolódok nem tudtak az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni, cserébe nagyobb lett a szegények között a leányanyák aránya. Az intézkedés növelte a társadalmi különbségeket Magyarországon, és nem járt előnyös hatásokkal rövid távon, sem az érintett fiatalok, sem a társadalom számára, állítja egy friss, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézeténél megjelent tanulmány.

Magyar rekord

A magyar törvények 2012 óta az iskolakötelezettség 16 évre történő leszállításával kiengedték az iskolából érettségi előtt a diákokat, ebből kifolyólag az utóbbi 15 évben Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) országai közül nálunk nőtt a legnagyobbat az iskolalhagyók aránya. De a 2005-ös enyhén magas arány mostanra nagyon magas lett EU-s és V4-es kontextusban is. Ez többek azért is van így, mert a magyar szabályozás iránya ellentétes számos országéval, ahol az iskolakötelezettség kiterjesztése mellett külön dolgoznak a lemorzsolódás lefaragásán.

Jelentős csökkenést ért el például Dánia, Lettország, Spanyolország, Ausztrália, Franciaország többek között. Szignifikáns növekedés csak Szlovákiában és Magyarországon látható az adatsoron, előbbi országban 1 százalékpontos, Magyarországon viszont több mint 5, és ez egyedülálló jelenség az OECD-országok között. 

Ez azért is fontos, mert a továbbtanulás minden adat szerint kifizetődik, a magyar munkaerőpiac az érettségizetteket, szakképzésben, alapszakos vagy főiskolai szinten továbbtanulókat könnyen felszívja. A csak 8 általános végzettek átlagkeresetéhez képest az érettségizettek vagy szakképesített munkások 30 százalékkal keresnek jobban.

Egy rossz megoldás

Nem véletlen, hogy az EU-s oktatási stratégiának is része a lemorzsolódás csökkentése – jelenleg Magyarország még a 2020-as, 8 százalékos EU-céltól is nagyon messze van. 

Más kérdés, hogy az előző, még 18 éves korig tartó iskolakötelezettség sem váltotta be a 90-es években a hozzá fűzött reményeket: nem tudta növelni a középfokú végzettséghez jutás esélyét, vagyis “a maradók” nem tudtak érettségit szerezni. 

A kormány sajátos választ adott a problémára 2012-ben, a tankötelezettséget leszállította 16 évre. Azzal érvelt, hogy hiába fizetődik ki a tanulás, a költségei is jelentősek, ezért nem kell mindenkinek sok időt iskolában töltenie, és ha kiengedjük őket a munkaerőpiacra, azzal mindenki jól jár: úgysem szereznének érettségit – ezt valóban alátámasztják adatok –, de így nem hátráltatják a társaikat – ezt kevésbé –, és majd felszívja őket a munkaerőpiac. 

A Munkaerőpiac 2022 című kiadványban szereplő tanulmány szerzői – Adamecz Anna, Prinz Dániel, Szabó-Morvai Ágnes – statisztikai elemzés*Valamint regressziós becslés segítségével. Az adatok forrása az Admin3 adminisztratív panel-adatbázis, “amely a magyar lakosság véletlenszerűen kiválasztott 50 százalékára közöl többek közt foglalkoztatási, oktatási és egészségügyi adatokat egyéni szinten, havi gyakorisággal, anonim módon. A foglalkoztatási adatok 2003 és 2017 közötti évekre érhetők el”, írják a kutatók. útján vizsgálták a korhatárcsökkentés hatásait a foglalkoztatásra és gyermekvállalása. A módszerük leegyszerűsítve az volt, hogy a leszállítás előtti, 2009–2011-ben 8. osztályt végzett diákok csoportját összehasonlították a már érintett, 2012–2013-ban 8. osztályt végzett diákok csoportjával. 

Elengedték őket, de nem mentek el dolgozni

Első általános eredményük szerint a leszállítással a diákok esélye a lemorzsolódásra közel 70 százalékkal nőtt, a közfoglalkoztatásba kerülés esélye majdnem duplázódott, a “passzívvá” válás – aki foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben sem vesz részt – esélye másfélszereződött.

Mindemellett az elsődleges munkaerőpiacon való foglalkozatás esélye nem nőtt, viszont majdnem 30 százalékkal emelkedett a születések száma. 

A második eredmény az, hogy ezek a látható hatások erősebben jelentkeznek a hátrányos helyzetű tanulók között. A fenti általános következmények erősebbek például azokon a településeken, ahol alacsony a foglalkoztatási ráta, és azon diákok között, akik matematika kompetenciateszteken a gyengén teljesítők között voltak. És értelemszerűen gyengébbek a felsőbb, gazdagabb, magasabb társadalmi státuszú csoportokban.

A gyermekvállalás valószínűsége szintén a hátrányos helyzetű csoportokban nőtt meg jelentősen. 

Vagyis leegyszerűsítve a kutatók arra jutottak, hogy a leszállítással

  • nem nőtt az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedés esélye,
  • viszont a lemorzsolódókhoz hasonló nagyságrendű csoport tűnik fel a fent említett “passzívak” között.

Sok-sok ezren

A lemorzsolódó diákok több mint fele egyáltalán nem tudott elhelyezkedni a vizsgált időszakban, és azok, akik elhelyezkedtek, átlagosan 3,5 hónapig tudtak állásban maradni. 

A 2009 és 2013 között nyolcadik osztályt végzettek közül az iskolából lemorzsolódott 16-18 éves diákok száma összesen 44 515 fő volt, ebből nem éri el az ötezret azok száma, akik legalább egy hónapot dolgoztak volna közmunkásként, és kevesebb mint 19 ezren vannak azok, akik legalább egy hónapot dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon. Közel 60 százalék nem találkozott az elsődleges munkaerőpiaccal 16-18 évesen, 90 százalékuk pedig egyszer sem dolgzott közmunkásként. 

“Tanulmányunk legfontosabb következtetése, hogy az iskolakötelezettség korhatárának csökkentése úgy növelte meg a lemorzsolódás esélyét, hogy az iskolából kikerülő fiatalok (legalábbis rövid távon, 16–18 éves koruk között) nem tudtak beilleszkedni a munkaerőpiacra”, összegeztek a kutatók. Ezen túl a társadalmi egyenlőtlenség növelése az intézkedés egyetlen közösségi következménye.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsökkennie kellett volna, de 10 év alatt még nőtt is az iskolai lemorzsolódás MagyarországonA 2000-es évek mérsékelt javulása után 2010 és 2020 között nőtt az korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Csak öt EU-tagállamban rosszabb a helyzet, mint nálunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAhova születsz, ott is maradsz – a magyar közoktatási rendszer egyik nagy kudarcaA balkáni szint felé csúszó magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája, hogy nem képes kiegyenlítő hatást gyakorolni a társadalmi-gazdasági különbségekre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet korai iskolaelhagyók munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Pálos Máté
2024. február 16. 16:34 Adat, Közélet

A tanárhiány újabb tünete, hogy sokkal több lett a nyugdíjas pedagógus a közoktatásban

Egy olyan rendszer jött létre, amiben a tanárok száma nagyobb ütemben fogy, mint a diákoké.

Bucsky Péter
2024. február 16. 13:21 Adat, Közélet

A külsős költségek ötödét a Rogán-féle kommunikáció vitte el a Diákhitel Központnál

Magyar Péter vezérigazgatói kinevezése után jelentősen csökkent a kommunikációs szerződések értéke.

Fontos

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Nagy Zsolt
2024. február 19. 14:19 Vállalat

Elhízott amerikaiak hozták meg a jólétet egy 16 ezer fős dán kisvárosnak

A Novo Nordisk olyan mértékű iparűzési adót fizet, hogy az önkormányzat csökkenteni tudta a lakosok adóterheit.

Hajdu Miklós
2024. február 18. 18:03 Élet, Vállalat

Az egykor legnépszerűbb autómárka lassan háttérbe szorul a magyar piacon

Elvesztette az Opel a kivételes népszerűségét a magyarországi újautó-piacon.