Tavaly Magyarországon a 18-24 éves korúak 12,1 százaléka nem rendelkezett középfokú végzettséggel, és nem vett részt képzésben, tehát a definíció szerint korai iskolaelhagyónak számított – derül ki az Eurostat adatközléséből.
Az iskolai lemorzsolódás egy jelentős társadalmi probléma, mivel a korai iskolaelhagyók az iskolát végigjáróknál nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, szegénnyé és nagyobb arányban betegszenek meg.
2020-ban a korai iskolaelhagyók aránya Horvátországban (2,2 százalék), Görögországban (3,8 százalék) és Szlovéniában (4,1 százalék) volt a legalacsonyabb, Máltán (16,7 százalék), Spanyolországban (16 százalék) és Romániában (15,6 százalék) pedig a legmagasabb.
Magyarországon 2010 és 2020 között 10,8-ról 12,1 százalékra nőtt az korai iskolaelhagyók aránya, de ahogy az az alábbi ábrán is látszik, a többi visegrádi országhoz képest még annak ellenére is nagyon rosszul áll az ország, hogy a 2000-es években volt egy kis javulás.
2010-hez képest Szlovákia, Csehország, Magyarország, Svédország, Luxemburg és Bulgária kivételével minden EU-tagállamban csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, átlagosan 13,8 százalékról 9,9 százalékra.
Az Európa 2020 stratégia alapján a cél minden tagállamban a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá csökkentése lett volna, ez végül a 27-ből 8 tagállamban nem valósult meg.
