Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. március 19. 06:53 Közélet

Több mint 80 ezer tanulót fenyeget a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolából

82 ezer gyermeket, a közoktatásban tanulók 11 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás veszélye az iskolákban az Oktatási Hivatal legutóbbi kutatása szerint.

Arányaiban a legtöbb tanulót Nógrádban fenyegeti a korai iskolaelhagyás, ahol 19 százalékuk érintett, míg a legkevesebbet Budapesten, ahol 7 százalékuk veszélyeztetett. Az, hogy a kormány 2012-ben 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát, éppen ezeknek a diákoknak az esélyeit és jövőbeni kilátásait rontja.

Lemorzsolódás azt a diákot fenyegeti, akinek a tanulmányi átlaga az adott félévben nem érte el a közepest, illetve azt, akinek a megelőző tanévhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga. Az Oktatási Hivatal éppen a korai iskolaelhagyás megelőzése céljából kezdte el felmérni az előző tanév második félévétől, hogy hányan vannak azok a diákok, akiket ez a veszély fenyeget. Ezentúl minden félévben elkészül majd a felmérés, az általunk közölt adatok pedig az idei tanév első félévére vonatkoznak. Az adatok megyei és járási, illetve oktatási szintenként vett bontásban is elérhetőek a hivatal köznevelés információs rendszerének (KIR) honlapján.

Az országban összesen a diákok 11 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás, ám a probléma Nógrádban, Szabolcsban és Borsodban ennél jóval komolyabb, ezekben a megyékben 17-19 százalék között van ez az arány. Az országos átlagnál magasabb az érintett tanulók aránya további nyolc megyében is.

 

Oktatási szintenként nézve a szakközépiskolákban (2016 előtt szakiskoláknak hívták őket) a legnagyobb a veszélye annak, hogy a tanulók korán elhagyják az iskolapadot. Ezek az iskolák az Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt állnak, és szakképzési centrumok alá tartoznak, ahol a diákok három év után szakmai vizsgát tesznek, és ha akarnak, utána egy két éves képzés után le is érettségizhetnek. Ezekben a sulikban a diákok 21 százaléka lemorzsolódással veszélyeztetett, de Szabolcsban és Zalában közel 30 százalék ez az arány.

A szakgimnáziumokban (2016 előtt ezeket hívták szakközépiskolának), ahol a gimnazisták 40 százaléka tanul, szintén jelentős a lemorzsolódás veszélye, a diákok 14 százalékát fenyegeti a lemaradás. A legmagasabb Zalában és Nógrádban a lemorzsolódási arány, ahol 22, illetve 23 százalék, de Veszprémben és Fejér megyében is közel minden ötödik tanuló érintett.

Az általános iskolai tanulók 12 százalékát fenyegeti a veszély, hogy lemaradnak a tanulmányaikban. Ám a leghátrányosabb helyzetű megyékben, Nógrádban, Szabolcsban és Borsodban a ráta 20 százalék felett van.

A gimnáziumokban a legalacsonyabb a lemorzsolódás veszélye, országos átlagban a gimiseknek csak 3 százalékuk érintett. Az adatokból kitűnik, hogy a Győr-Moson-Sopron és a Vas megyei gimnazisták milyen jól tanulnak: náluk 1 százalék vagy az alatt van a lemorzsolódásnak kitett diákok aránya. A budapesti gimikben ez az arány valamivel több mint 3 százalék, míg a legmagasabb Szabolcsban, ahol közel 5 százalék.

Járási szinten az eddig említetteknél sokkal rosszabb és sokkal jobb helyzettel is találkozhatunk. Az ország legszegényebb, északi részén vannak járások, ahol 30 százalék felett van azoknak az iskolásoknak az aránya, akiket a lemaradás veszélyeztet. 

A Kemecsei, a Csengeri, a Záhonyi, a Cigándi és az Ózdi járásban minden harmadik tanulót fenyeget a lemorzsolódás.

 

Az EU egyik kiemelt stratégiai célja a foglalkoztathatóság javítása 2020-ig. Az ehhez köthető uniós cél teljesítését, hogy 10 százalék alá kell csökkenteni az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18-24 évesek arányát, a magyar kormány is vállalta az évtized végéig. Ezért is vezették be a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógia támogató rendszert, ami fenti adatokat szolgáltatta.

A 18-24 éves korai iskolaelhagyók aránya utoljára 2010-ben járt 10 százalék közelében, ám ezt követően trendszerűen növekedni kezdett, és 2016-ra elérte 12,4 százalékot. (Az előzetes adatok szerint innen 12,2 százalékra mérséklődött tavaly.)

A korai iskolaelhagyók aránya tehát pont az utóbbi években kezdett el növekedni Magyarországon, amely negatív folyamatot éppen az segítette, hogy a kormány 2012-ben 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát.

Mint a felmérés is mutatja, Magyarországon rengeteg iskolás gondban van a tanulmányaival, amin az állam csak ront azzal, ha a szokásosnál előbb elengedi a kezüket. A társadalom és gazdaság számára is óriási gondot jelent és fog jelenteni, hogy ennyi gyermek bajban van a tanulással, ezért talán nem lemondani kéne róluk egy ilyen intézkedéssel, hanem a lehető legtöbb állami eszközzel a tanulásra kellene ösztönözni őket. Legfőképpen azt nem ártana átgondolni, hogy az oktatási rendszert hogyan kellene úgy megreformálni, hogy ezt a célt minél jobban segítse.

A tankötelezettség felső korhatárának leszállításáról itt írtunk bővebben:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb tízezer fiatalt taszított a kormány az iskolából a semmibeMeglett az eredménye annak, hogy leszállították a tankötelezettségi korhatárt.

Közélet korai iskolaelhagyók közoktatás lemorzsolódás oktatás oktatási hivatal Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Avatar
2022. január 17. 16:34 Közélet

Több mint 1000 milliárd forintnyi koronába került a norvégoknak az e-autók tavalyi tarolása

Az értékesített új autók kétharmada elektromos volt, ami után adókedvezmény jár.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.

Stubnya Bence
2022. január 17. 06:49 Pénz

Hosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulás

A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.