82 ezer gyermeket, a közoktatásban tanulók 11 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás veszélye az iskolákban az Oktatási Hivatal legutóbbi kutatása szerint.
Arányaiban a legtöbb tanulót Nógrádban fenyegeti a korai iskolaelhagyás, ahol 19 százalékuk érintett, míg a legkevesebbet Budapesten, ahol 7 százalékuk veszélyeztetett. Az, hogy a kormány 2012-ben 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát, éppen ezeknek a diákoknak az esélyeit és jövőbeni kilátásait rontja.
Lemorzsolódás azt a diákot fenyegeti, akinek a tanulmányi átlaga az adott félévben nem érte el a közepest, illetve azt, akinek a megelőző tanévhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga. Az Oktatási Hivatal éppen a korai iskolaelhagyás megelőzése céljából kezdte el felmérni az előző tanév második félévétől, hogy hányan vannak azok a diákok, akiket ez a veszély fenyeget. Ezentúl minden félévben elkészül majd a felmérés, az általunk közölt adatok pedig az idei tanév első félévére vonatkoznak. Az adatok megyei és járási, illetve oktatási szintenként vett bontásban is elérhetőek a hivatal köznevelés információs rendszerének (KIR) honlapján.
Az országban összesen a diákok 11 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás, ám a probléma Nógrádban, Szabolcsban és Borsodban ennél jóval komolyabb, ezekben a megyékben 17-19 százalék között van ez az arány. Az országos átlagnál magasabb az érintett tanulók aránya további nyolc megyében is.
Oktatási szintenként nézve a szakközépiskolákban (2016 előtt szakiskoláknak hívták őket) a legnagyobb a veszélye annak, hogy a tanulók korán elhagyják az iskolapadot. Ezek az iskolák az Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt állnak, és szakképzési centrumok alá tartoznak, ahol a diákok három év után szakmai vizsgát tesznek, és ha akarnak, utána egy két éves képzés után le is érettségizhetnek. Ezekben a sulikban a diákok 21 százaléka lemorzsolódással veszélyeztetett, de Szabolcsban és Zalában közel 30 százalék ez az arány.
A szakgimnáziumokban (2016 előtt ezeket hívták szakközépiskolának), ahol a gimnazisták 40 százaléka tanul, szintén jelentős a lemorzsolódás veszélye, a diákok 14 százalékát fenyegeti a lemaradás. A legmagasabb Zalában és Nógrádban a lemorzsolódási arány, ahol 22, illetve 23 százalék, de Veszprémben és Fejér megyében is közel minden ötödik tanuló érintett.
Az általános iskolai tanulók 12 százalékát fenyegeti a veszély, hogy lemaradnak a tanulmányaikban. Ám a leghátrányosabb helyzetű megyékben, Nógrádban, Szabolcsban és Borsodban a ráta 20 százalék felett van.
A gimnáziumokban a legalacsonyabb a lemorzsolódás veszélye, országos átlagban a gimiseknek csak 3 százalékuk érintett. Az adatokból kitűnik, hogy a Győr-Moson-Sopron és a Vas megyei gimnazisták milyen jól tanulnak: náluk 1 százalék vagy az alatt van a lemorzsolódásnak kitett diákok aránya. A budapesti gimikben ez az arány valamivel több mint 3 százalék, míg a legmagasabb Szabolcsban, ahol közel 5 százalék.
Járási szinten az eddig említetteknél sokkal rosszabb és sokkal jobb helyzettel is találkozhatunk. Az ország legszegényebb, északi részén vannak járások, ahol 30 százalék felett van azoknak az iskolásoknak az aránya, akiket a lemaradás veszélyeztet.
A Kemecsei, a Csengeri, a Záhonyi, a Cigándi és az Ózdi járásban minden harmadik tanulót fenyeget a lemorzsolódás.
Az EU egyik kiemelt stratégiai célja a foglalkoztathatóság javítása 2020-ig. Az ehhez köthető uniós cél teljesítését, hogy 10 százalék alá kell csökkenteni az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18-24 évesek arányát, a magyar kormány is vállalta az évtized végéig. Ezért is vezették be a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógia támogató rendszert, ami fenti adatokat szolgáltatta.
A 18-24 éves korai iskolaelhagyók aránya utoljára 2010-ben járt 10 százalék közelében, ám ezt követően trendszerűen növekedni kezdett, és 2016-ra elérte 12,4 százalékot. (Az előzetes adatok szerint innen 12,2 százalékra mérséklődött tavaly.)
A korai iskolaelhagyók aránya tehát pont az utóbbi években kezdett el növekedni Magyarországon, amely negatív folyamatot éppen az segítette, hogy a kormány 2012-ben 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát.
Mint a felmérés is mutatja, Magyarországon rengeteg iskolás gondban van a tanulmányaival, amin az állam csak ront azzal, ha a szokásosnál előbb elengedi a kezüket. A társadalom és gazdaság számára is óriási gondot jelent és fog jelenteni, hogy ennyi gyermek bajban van a tanulással, ezért talán nem lemondani kéne róluk egy ilyen intézkedéssel, hanem a lehető legtöbb állami eszközzel a tanulásra kellene ösztönözni őket. Legfőképpen azt nem ártana átgondolni, hogy az oktatási rendszert hogyan kellene úgy megreformálni, hogy ezt a célt minél jobban segítse.
A tankötelezettség felső korhatárának leszállításáról itt írtunk bővebben:
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
