Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. március 19. 06:53 Közélet

Több mint 80 ezer tanulót fenyeget a veszély, hogy idő előtt kiesik az iskolából

82 ezer gyermeket, a közoktatásban tanulók 11 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás veszélye az iskolákban az Oktatási Hivatal legutóbbi kutatása szerint.

Arányaiban a legtöbb tanulót Nógrádban fenyegeti a korai iskolaelhagyás, ahol 19 százalékuk érintett, míg a legkevesebbet Budapesten, ahol 7 százalékuk veszélyeztetett. Az, hogy a kormány 2012-ben 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát, éppen ezeknek a diákoknak az esélyeit és jövőbeni kilátásait rontja.

Lemorzsolódás azt a diákot fenyegeti, akinek a tanulmányi átlaga az adott félévben nem érte el a közepest, illetve azt, akinek a megelőző tanévhez képest legalább 1,1 jeggyel romlott az átlaga. Az Oktatási Hivatal éppen a korai iskolaelhagyás megelőzése céljából kezdte el felmérni az előző tanév második félévétől, hogy hányan vannak azok a diákok, akiket ez a veszély fenyeget. Ezentúl minden félévben elkészül majd a felmérés, az általunk közölt adatok pedig az idei tanév első félévére vonatkoznak. Az adatok megyei és járási, illetve oktatási szintenként vett bontásban is elérhetőek a hivatal köznevelés információs rendszerének (KIR) honlapján.

Az országban összesen a diákok 11 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás, ám a probléma Nógrádban, Szabolcsban és Borsodban ennél jóval komolyabb, ezekben a megyékben 17-19 százalék között van ez az arány. Az országos átlagnál magasabb az érintett tanulók aránya további nyolc megyében is.

 

Oktatási szintenként nézve a szakközépiskolákban (2016 előtt szakiskoláknak hívták őket) a legnagyobb a veszélye annak, hogy a tanulók korán elhagyják az iskolapadot. Ezek az iskolák az Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt állnak, és szakképzési centrumok alá tartoznak, ahol a diákok három év után szakmai vizsgát tesznek, és ha akarnak, utána egy két éves képzés után le is érettségizhetnek. Ezekben a sulikban a diákok 21 százaléka lemorzsolódással veszélyeztetett, de Szabolcsban és Zalában közel 30 százalék ez az arány.

A szakgimnáziumokban (2016 előtt ezeket hívták szakközépiskolának), ahol a gimnazisták 40 százaléka tanul, szintén jelentős a lemorzsolódás veszélye, a diákok 14 százalékát fenyegeti a lemaradás. A legmagasabb Zalában és Nógrádban a lemorzsolódási arány, ahol 22, illetve 23 százalék, de Veszprémben és Fejér megyében is közel minden ötödik tanuló érintett.

Az általános iskolai tanulók 12 százalékát fenyegeti a veszély, hogy lemaradnak a tanulmányaikban. Ám a leghátrányosabb helyzetű megyékben, Nógrádban, Szabolcsban és Borsodban a ráta 20 százalék felett van.

A gimnáziumokban a legalacsonyabb a lemorzsolódás veszélye, országos átlagban a gimiseknek csak 3 százalékuk érintett. Az adatokból kitűnik, hogy a Győr-Moson-Sopron és a Vas megyei gimnazisták milyen jól tanulnak: náluk 1 százalék vagy az alatt van a lemorzsolódásnak kitett diákok aránya. A budapesti gimikben ez az arány valamivel több mint 3 százalék, míg a legmagasabb Szabolcsban, ahol közel 5 százalék.

Járási szinten az eddig említetteknél sokkal rosszabb és sokkal jobb helyzettel is találkozhatunk. Az ország legszegényebb, északi részén vannak járások, ahol 30 százalék felett van azoknak az iskolásoknak az aránya, akiket a lemaradás veszélyeztet. 

A Kemecsei, a Csengeri, a Záhonyi, a Cigándi és az Ózdi járásban minden harmadik tanulót fenyeget a lemorzsolódás.

 

Az EU egyik kiemelt stratégiai célja a foglalkoztathatóság javítása 2020-ig. Az ehhez köthető uniós cél teljesítését, hogy 10 százalék alá kell csökkenteni az oktatást-képzést középfokú végzettség/szakképzettség nélkül elhagyó 18-24 évesek arányát, a magyar kormány is vállalta az évtized végéig. Ezért is vezették be a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógia támogató rendszert, ami fenti adatokat szolgáltatta.

A 18-24 éves korai iskolaelhagyók aránya utoljára 2010-ben járt 10 százalék közelében, ám ezt követően trendszerűen növekedni kezdett, és 2016-ra elérte 12,4 százalékot. (Az előzetes adatok szerint innen 12,2 százalékra mérséklődött tavaly.)

A korai iskolaelhagyók aránya tehát pont az utóbbi években kezdett el növekedni Magyarországon, amely negatív folyamatot éppen az segítette, hogy a kormány 2012-ben 16 évre szállította le a tankötelezettség felső korhatárát.

Mint a felmérés is mutatja, Magyarországon rengeteg iskolás gondban van a tanulmányaival, amin az állam csak ront azzal, ha a szokásosnál előbb elengedi a kezüket. A társadalom és gazdaság számára is óriási gondot jelent és fog jelenteni, hogy ennyi gyermek bajban van a tanulással, ezért talán nem lemondani kéne róluk egy ilyen intézkedéssel, hanem a lehető legtöbb állami eszközzel a tanulásra kellene ösztönözni őket. Legfőképpen azt nem ártana átgondolni, hogy az oktatási rendszert hogyan kellene úgy megreformálni, hogy ezt a célt minél jobban segítse.

A tankötelezettség felső korhatárának leszállításáról itt írtunk bővebben:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb tízezer fiatalt taszított a kormány az iskolából a semmibeMeglett az eredménye annak, hogy leszállították a tankötelezettségi korhatárt.

Közélet korai iskolaelhagyók közoktatás lemorzsolódás oktatás oktatási hivatal Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2020. november 25. 16:56 Adat, Közélet

Semmi értelme nincs az operatív törzs járvány-előrejelzésének

Legalábbis abban a formában, ahogy hetente közlik. Ha jól csinálják, a szennyvízadat hasznos eleme lehet a járvány követésének, de amit az NNK közzétesz, nem az.

Kasnyik Márton
2020. november 25. 06:56 Közélet

Saját óriáscégét hitelezheti milliárdokkal a Magyar Nemzeti Bank

Ha ez átmegy, akkor a többi cégétől is vehetné a kötvényeket a jegybank milliárdokért. Nincs határa a vad ötleteknek a monetáris politikában?

Bucsky Péter
2020. november 24. 06:54 Közélet

Elhagyják a vállalkozók Parragh kamaráját, de a NAV-végrehajtást nem ússzák meg

Miközben a zsugorodó tagságú kamarai rendszer elnöke könnyítésekért lobbizik a cégek számára, a tartozások behajtása a válságban sem szünetel.

Fontos

Avatar
2020. november 24. 17:09 Pénz

A covid után jön az adóemelés?

A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.

Mészáros R. Tamás
2020. november 23. 17:19 Világ

A kínai dominancia megalapozójának harangozták be, mégis gyengére sikerült a világ legnagyobb gazdasági paktuma

A világ lakosságának és GDP-jének 30 százalékára terjed ki az új ázsiai gazdasági övezet. Egyesek szerint ez megágyaz a kínai dominanciának, mások szerint semmin nem változtat.

Bucsky Péter
2020. november 23. 06:31 Közélet

A számokat nézve Parragh László adócsökkentése vélhetően egy blöff

Ha az iparűzési adó elengedése bedönti az önkormányzati megrendeléseket és szolgáltatásokat, akkor recessziós lavinát indíthat el.