Elindult a hulladékkoncesszió, ami a lakossági fémátvételben egyelőre alacsonyabb árakat és sokkal kevesebb leadási lehetőséget hozott.
Aggasztó előjelek közepette veheti át júliustól a Mol leányvállalata az országos hulladékkezelést, az ezzel párhuzamosan növekvő díjak miatt pedig ismét drágulhatnak az élelmiszerek.
De hogy miért hiúsulna meg az indulás, azt nem részletezi a törvénytervezet.
A koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.
Nincs jó alkupozícióban a Mol, amikor a tranzitdíjakról kell megállapodnia azzal a két országgal, ahonnan az olajvezetékek jönnek.
A Mol az egyik legnagyobb nyerészkedő az uniós piacokról kiszoruló, csak jelentős diszkonttal értékesíthető orosz olajon. A szankciók miatt százmilliárdos állami többlet bevételhez jutott a kormány is.
Közel 500 benzinkútja lett a Molnak egy tavalyi felvásárlás után, így rögtön a harmadik legnagyobb a piacon. A PKN Orlennel pedig több fronton is versenybe került.
Két fő ok azonosítható, ami miatt elképesztő sebességgel drágult az üzemanyag, és ami miatt évekig lesznek anomáliák a magyar üzemanyagpiacon.
A háborúban álló felek igyekeznek ügyelni a vezetékrendszer épségére, de meddig tartható fenn a szárazföldi olajszállítás szankciók alóli mentessége?
Első ránézésre is nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, nem is ez volt az eredeti elképzelés.