Soknak tűnhet első ránézésre a 2027-re megcélzott minimálbér, de az eddigi magyarországi trendek és a nemzetközi példák tükrében egyáltalán nem az.
A minimálbér emelése nem a gazdagoktól a szegények, hanem inkább az alacsonyabb jövedelműek között osztja újra a jövedelmeket. Van ennél hatékonyabb módszer.
Hamarosan dönteni kell a legkisebb keresetek jövő évi összegéről, ezért érdemes áttekinteni, hogy mik a minimálbér-emelés gazdasági-társadalmi hatásmechanizmusai.
Azok közül, akiket érint a minimálbér-emelés, kimutathatóan többen mennek el szavazni a következő választáson.
A 2008-as válságban az egész régióban felpörgött a legkisebb bérek emelése. Az Elmúlt 20 év sorozat újabb részében azt szedtük össze, hogy a magyar minimálbér alakulása hogyan viszonyult a régiós trendekhez.
Két másik kutató mellett idén egy olyan szakember kapta a közgazdasági Nobelt, akinek munkásságát idén mutattuk be a Rajk Szakkollégiummal közös videóinterjúban.
A jövedelemrobbanás nemcsak a fogyasztást pörgeti fel a következő hónapokban, hanem valószínűleg az inflációt is.
A lengyel kormány ugyan el van maradva a még a járvány előtt tett ígéretéhez képest, de jövőre így is eléri a 3000 zlotyt a minimálbér összege.
A munkaerőhiány, a nyugati fizetések elszívó hatása és a magyar vállalkozások alkalmazkodóképessége is alátámasztja, hogy legalább erre a szintre emelkedjen a minimálbér.
Évtizedeken keresztül mindenki elfogadta, hogy a magasabb minimálbér kevesebb munkahellyel egyenlő. Egy magyar kutató megmutatta, hogy okkal dőlt meg ez a konszenzus.