A 2010 előtti időszakban év 30-40 milliárd forintot költött az állam sportra, 2020-ban 527 milliárdot. A pénz sokkal több lett, de továbbra is rosszul osztja el a kormányzat.
A politikába beszálló milliárdos nagyon hisz benne, hogy 10-20 éven belül megtérül most még erősen veszteséges befektetése, amelybe a kormányzat is besegített.
Közel nyolcszorosára emelkedett a bevétel, milliárdos veszteség helyett milliárdos profit keletkezett. Kis szépséghiba, hogy mindez állami pénzből, nem fenntartható módon történt.
Van egy nagy előnye, ha egy ligában nem a jegyeladásra építik az üzleti modellt: ha amúgy is alig vannak nézők, akkor a zárt kapus meccsek sem viszik el a bevételt.
A hatalmas adatbázisok feldolgozásával készülő big data elemzések elég pontos választ adnak arra, hogy mi különbözteti meg a sikeres csapatokat a többitől.
Az EB-n eddig az egyik legnagyobb meglepetést jelentette a franciák elleni döntetlen, 2016-ban is mindössze három ennél váratlanabb eredmény született.
A három csoportellenfelünk mindegyike a végső győzelemre is leginkább esélyes hat csapat között van, a franciák abszolút favoritok.
Más sorrendet kapunk, ha a számszerű összegek mellett a futballisták inflációját is figyelembe vesszük.
Furcsa elemzést írt a berettyóújfalui futsalklub arról, hogy milyen gazdasági-társadalmi hatása lesz a jórészt közpénzből épülő, másfél milliárdos kollégiumuknak.
Az európai topcsapatok közül valószínűleg a Bayern Münchent építették fel a legkevesebb pénzből, amiben a csapatvezető Kathleen Krüger is szerepet vállalt.