Kilőtt az olasz export Törökországba, amely viszont Oroszországba ad el minden korábbinál többet, miközben az utóbbi két ország egyaránt súlyos gazdasági nehézségekkel küzd.
Több mint egy évtized után újra ikerdeficit alakult ki, azaz egyszerre negatív a költségvetés és a külső fizetési mérleg egyenlege. Sok azonban a különbség a 2000-es évekhez képest.
Bár az orosz-kínai kereskedelem több mint 25 százalékkal nőtt az év első harmadában, a jelek szerint ez nem a technológiai ágazatnak köszönhető.
A pénzügyi káoszt sikerült legyűrnie az orosz kormánynak, de már a lakosságnak is fájnak a büntetőintézkedések. Más kérdés, hogy egyelőre úgy néz ki, Putyint ez nem hatja meg.
Hiába látszik Ukrajna esélytelennek egy kifárasztó jellegű háborúban, az orosz vezetésnek továbbra is sürgős lenne minél hamarabb döntésre vinni a dolgot a harctéren.
A pekingi vezetés az ananászimport leállításával akarta megleckéztetni Tajvant, de a dolog visszafelé sült el.
A elektronikai multik hozták az igazi keleti nyitást, Magyarország ma már a kínai gazdasági változásoknak, termelési sokkoknak legjobban kitett gazdaságok között van.
Újabb kutatások a korábbinál részletesebb képet adnak arról, hogy a hazai ipar mennyiben függ Németországtól, és milyen teljesítmény áll az erősnek tűnő exportadatok mögött.
A teljes külkereskedelemre látható hatása volt itthon a járvány miatti importnövekedésnek, különösen az iszonyatosan drága lélegeztetőgép-beszerzéseknek.
Bedugultak a határok, egyre nagyobb az igény a légi fuvarozásra.