Mióta Kína nem habozik megmutatni erejét a nemzetközi színtéren, nem számít ritkaságnak, hogy bizonyos termékek importjának korlátozásával, ellehetetlenítésével okozzon kellemetlenséget olyan országoknak, amelyek a pekingi vezetés szerint nem megfelelően viselkednek Kínával szemben.
Erről a legtöbbet az ausztrálok tudnának mesélni, egyebek mellett az onnan származó szén, bor és árpa importját lehetetlenítette el Kína. Egyik esetben sincs kimondott behozatali tilalom, csak éppen a szénnél például hirtelen olyan súlyos minőségi kifogásokat találtak, hogy gyakran a már úton lévő szállítmányokat sem lehetett partra tenni. (Miközben Kínában a szénhiány miatt most éppen bányákat kell újraindítani.)
A Kínai Népköztársaság által saját tartománynak tekintett, de saját magát kormányzó Tajvannak az ananász behozatali tilalmával akart erős jelzést küldeni a kínai vezetés, növényvédelmi megfontolásokra hivatkozva. A dolog azonban ezúttal sem jött be: Ausztrália könnyedén talált más vevőket a szenének, a tajvani ananásztermelők segítségére pedig a belföldi mellett a japán fogyasztók siettek.
A március 1-jén életbe lépett kínai tilalom nyomán valóságos hazafias láz tört ki Tajvanon az ananásztermesztők megsegítésére. Az éttermek egymással versenyezve vettek fel étlapjukra ananászos fogásokat, még a vasúttársaság is az édes gyümölccsel dobta fel az utasok számára kínált egyik készétel-csomagját.
Mivel a termés közel 90 százaléka belföldön talál fogyasztóra, az árak hároméves csúcsra emelkedtek, a termelők nagy örömére. Ebben az is segített, hogy a tavaly a tajvani ananászexportból alig több mint 5 százalékkal részesülő Japán is felpörgette a vásárlásait. Az ottani közélet majdnem ugyanannyira aggódik az egyre határozottabb kínai külpolitika miatt, mint a tajvani, így sokan ott is szimpátiából kezdték el vásárolni a gyümölcsöt. Így idén Japán részesedése már 70 százalék fölé emelkedett az első félévben, miután az importált mennyiség meghaladt a 16,5 ezer tonnát – írja a Bloomberg.
Eddig tehát minden jól alakult a tajvani termelők számára, de azért teljesen nem dőlhetnek hátra, hiszen nem lehet kiszámítani, meddig tartanak ki a szimpátiavásárlások. Különösen Japánban, ahol egyébként a kisebb és kevésbé édes ananászokat kedvelik, amelyek nem jellemzők a tajvani termelésre. Ha azonban Kína nem fúj visszavonulót, nincs más választás, mint alkalmazkodni a kínainál nehezebben kiszolgálható felvevőpiacokhoz.
