A rendszerváltás óta minden olyan évben elvesztette a választást a hatalmon lévő párt, amikor csökkent az autózás aránya a személyszállításon belül.
Autózni, vonatozni és villamosozni is másképp fogunk a koronavírus-járvány után, a messzebbről ingázók miatt egyre jobban szétterülnek az agglomerációk. A G7 podcast e heti vendége Hörcher Dániel.
Egy 1832-ben alapított parafadugógyárból kinőtt német cég tarolta le a kiszámítható és magas nyereséggel kecsegtető beszerzéseket, amelyek nem mindig a tiszta piaci versenyről híresek.
A Plaket Kft. lényegében egy természetes monopólium lett, a cég jövedelmezősége kiemelkedő a hasonló társaságokéhoz képest.
Kolozsvár belvárosában van egy jegyautomata, amely nem pénzért, hanem guggolásért ad buszjegyet. Van-e értelme egy ilyen akciónak?
Szinte földbe állt a légi forgalom tavaly, mégis voltak olyan közlekedési szolgáltatók, amelyek még a légitársaságoknál is rosszabbul jártak.
Az EU-ban gyártó cégek közül csak a Volvo és Volkswagen áll készen arra, hogy az uniós klímacéloknak megfelelő tempóban álljon át elektromos autók gyártására.
Csökkent az állami támogatások hozzájárulása a teljes forgalomhoz, ami azt jelenti, hogy piaci alapon is közelednek árban az elektromos modellek a hagyományosakhoz.
Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.
A pár évvel ezelőtti jóslatok szerint már tele kellene lennie az utaknak sofőr nélküli járművekkel, a valóságban viszont az autóvezetés alig változott meg az elmúlt öt évben.