Szeretik zöldnek beállítani magukat, de az autógyártók többségének még tisztességes terve sincs a zöld átállásra
Tíz nagy, Európában termelő autógyártó közül csak kettő, a Volvo és a Volkswagen áll készen arra, hogy az EU klímacéljainak megfelelő tempóban álljon át elektromos autók gyártására – derül ki a Transport & Environment (T&E) civil szervezet szerdán publikált elemzéséből.
A jelentés azért is érdekes, mert ahogy azt Julia Poliscanova, a szervezet járművekért és e-mobilitásért felelős szenior vezetője is elmondta, miközben az autógyártók a kommunikációjukban igyekeznek kihangsúlyozni, hogy odafigyelnek a fenntarthatóságra, a valóságban a legtöbbjük nagyon messze van attól, ahol lennie kellene.
Az elemzés szerint egyedül a Volvo és a Volkswagen rendelkezik egyszerre elég ambiciózus célokkal, és a célok megvalósítására vonatkozó hiteles tervvel. A Fordnak van terve, de nem egyértelmű, hogy azt hogyan fogja megvalósítani.
A Stellantis, a Daimler, a BMW, a Jaguar Land Rover, és a Toyota pedig az elektromos modellekre vonatkozó rövid távú eladási előrejelzések, és a hagyományos modellek kivezetésére vonatkozó stratégia hiánya miatt is nagyon alacsony pontszámot kapott a szervezet “elektromos jármű felkészültségi indexe” alapján. A BMW, a Daimler és a Toyota esetében a T&E szerint az is problémát jelent, hogy túlzott mértékben támaszkodnak a hibridekre.
⚡️Carmakers are talking big on e-mobility. Does the reality match the talk ?
Only two major carmakers, @volvocars and @VW are ready to switch to electric in line with Europe’s net zero climate target, according to T&E’s EV readiness index.
— Transport & Environment (@transenv) June 16, 2021
A szervezet nem először vizsgálta a gyártók vállalásait: 2016-ban az elemzés azt mutatta meg, hogy az új autókon belül megcélzott 3,6 százalékos elektromos autókra vonatkozó arány kevesebb mint felét érték el.
A legrosszabb pontszámot kapó Toyota kapcsán a jelentés megjegyzi, hogy a cég 2030-ra nem is jelölt ki célokat az új e-autóik arányára, 2025-re pedig csak 10 százalék a célja, és a legnagyobb mértékben a viszonylag szennyező hibrid technológiára támaszkodik. A lista másik végén álló Volvo éppen szerdán jelentette be, hogy 2026-ig tervez átállni arra a technológiára, amelynek segítségével a járműveikhez használt acél gyártásának CO2-kibocsátását 90 százalékkal csökkentené.
A jelentésből emellett az is kiderül, hogy az új elektromos autók termelése a 2021-es 1 millióról a szervezet előrejelzése szerint 3,3 millióra fog nőni 2025-re, majd 6,7 millióra 2030-ra. Az összes új modellen belül így az e-autók aránya 7,4-ről 50 százalékra nőne. Az új hibridek száma 2026-ban tetőzne 1,6 milliónál, ami az összes új autó 12 százaléka, az előrejelzés szerint innentől kezdve az évtized végéig stagnálás várható.
A T&E szerint még abban az esetben is 10 százalékkal elmaradna a gyártók e-autó kibocsátása a szükséges szinttől, ha tartani tudnák magukat a vállalásaikhoz. A szervezet szerint ahhoz, hogy a gyártók megfelelő mennyiségben dobjanak piacra megfizethető árú új elektromos autót, az uniós szabályozás szigorítására lenne szükség az autók CO2-kibocsátására vonatkozóan. 2030-ig az új autók kétharmadának, 2035-re pedig 100 százalékának elektromosnak kellene lennie.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
