Szeretik zöldnek beállítani magukat, de az autógyártók többségének még tisztességes terve sincs a zöld átállásra
Tíz nagy, Európában termelő autógyártó közül csak kettő, a Volvo és a Volkswagen áll készen arra, hogy az EU klímacéljainak megfelelő tempóban álljon át elektromos autók gyártására – derül ki a Transport & Environment (T&E) civil szervezet szerdán publikált elemzéséből.
A jelentés azért is érdekes, mert ahogy azt Julia Poliscanova, a szervezet járművekért és e-mobilitásért felelős szenior vezetője is elmondta, miközben az autógyártók a kommunikációjukban igyekeznek kihangsúlyozni, hogy odafigyelnek a fenntarthatóságra, a valóságban a legtöbbjük nagyon messze van attól, ahol lennie kellene.
Az elemzés szerint egyedül a Volvo és a Volkswagen rendelkezik egyszerre elég ambiciózus célokkal, és a célok megvalósítására vonatkozó hiteles tervvel. A Fordnak van terve, de nem egyértelmű, hogy azt hogyan fogja megvalósítani.
A Stellantis, a Daimler, a BMW, a Jaguar Land Rover, és a Toyota pedig az elektromos modellekre vonatkozó rövid távú eladási előrejelzések, és a hagyományos modellek kivezetésére vonatkozó stratégia hiánya miatt is nagyon alacsony pontszámot kapott a szervezet “elektromos jármű felkészültségi indexe” alapján. A BMW, a Daimler és a Toyota esetében a T&E szerint az is problémát jelent, hogy túlzott mértékben támaszkodnak a hibridekre.
⚡️Carmakers are talking big on e-mobility. Does the reality match the talk ?
Only two major carmakers, @volvocars and @VW are ready to switch to electric in line with Europe’s net zero climate target, according to T&E’s EV readiness index.
— Transport & Environment (@transenv) June 16, 2021
A szervezet nem először vizsgálta a gyártók vállalásait: 2016-ban az elemzés azt mutatta meg, hogy az új autókon belül megcélzott 3,6 százalékos elektromos autókra vonatkozó arány kevesebb mint felét érték el.
A legrosszabb pontszámot kapó Toyota kapcsán a jelentés megjegyzi, hogy a cég 2030-ra nem is jelölt ki célokat az új e-autóik arányára, 2025-re pedig csak 10 százalék a célja, és a legnagyobb mértékben a viszonylag szennyező hibrid technológiára támaszkodik. A lista másik végén álló Volvo éppen szerdán jelentette be, hogy 2026-ig tervez átállni arra a technológiára, amelynek segítségével a járműveikhez használt acél gyártásának CO2-kibocsátását 90 százalékkal csökkentené.
A jelentésből emellett az is kiderül, hogy az új elektromos autók termelése a 2021-es 1 millióról a szervezet előrejelzése szerint 3,3 millióra fog nőni 2025-re, majd 6,7 millióra 2030-ra. Az összes új modellen belül így az e-autók aránya 7,4-ről 50 százalékra nőne. Az új hibridek száma 2026-ban tetőzne 1,6 milliónál, ami az összes új autó 12 százaléka, az előrejelzés szerint innentől kezdve az évtized végéig stagnálás várható.
A T&E szerint még abban az esetben is 10 százalékkal elmaradna a gyártók e-autó kibocsátása a szükséges szinttől, ha tartani tudnák magukat a vállalásaikhoz. A szervezet szerint ahhoz, hogy a gyártók megfelelő mennyiségben dobjanak piacra megfizethető árú új elektromos autót, az uniós szabályozás szigorítására lenne szükség az autók CO2-kibocsátására vonatkozóan. 2030-ig az új autók kétharmadának, 2035-re pedig 100 százalékának elektromosnak kellene lennie.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
