A világ legnagyobb exportőrét zavarják a kereskedelmi hajók elleni támadások, a húszikat felfegyverző Iránon keresztül próbál változást elérni.
A Temuval mostanában nehéz nem találkozni, a kínai cég által diktált tempó, az energikus és célratörő piaci magatartás külföldön heves viharokat kavart, és itthon is riasztó lehet sokak számára.
A kedvező árak után előbb-utóbb a technológiai előnyt is a kínai autók javára lehet írni.
A demográfiai helyzet és a fenntartható vízgazdálkodás hiánya olyan kihívások elé állítja az országot, amelyek a nagyhatalmi ambíciókat biztosan nem támogatják.
Kína és Dél-Korea az akkumulátorgyártás felfutásával az utóbbi években a legnagyobb magyarországi befektetők közé került – ám ezekre a befektetésekre ma már jóval kisebb szükség van, mint 2010-ben.
Szemben a hazai közönségnek szánt nyilatkozatokkal, Magyarország az ENSZ-ben 2010 óta közeledik az Egyesült Államokhoz, azonosan szavaz Franciaországgal, és távolodik a nem nyugati világtól.
A foglalkoztatás fenntartásához meg kell háromszorozni az elektromosautó-gyártást, aminek Európában nem fognak örülni.
Üdvözlet abban a világban, ahol a soha véget nem érő, egymásra épülő marketingtechnikáknak nincs olyan eleme, amely túl agresszívnek minősülne.
Európában a „zöld bányászat” jegyében évtizedek óta először felfutóban vannak az új bányászati projektek, ugyanakkor az EU nem helyben képzeli el új bányák tömeges megnyitását.
Jön a régóta várt gazdaságélénkítés, de a friss pénzből nem jut a fogyasztóknak, a kínai elnök a modern birodalom modelljét építi, benne a fejlesztő állammal.