Új beszerzési források után néz az EU ásványi anyagokból, miután a kereslet megugrásával egyre látványosabb lett a függése Kínától és Oroszországtól – írta az Investigate Europe.

• Az akkumulátorokhoz is használt lítium, a kobalt és a mangán globális feldolgozásának több mint a felét Kína irányítja.
• Kína legutóbb korlátozta a grafit exportját, amely a lítium-ion akkumulátorok fontos összetevője. Globálisan az összes grafit 90 százalékát kínai cégek finomítják.

Számokban: 2050-re Európa 21-szer több lítiumot és négyszer annyi kobaltot fog használni egy bányászati lobbivállalat széles körben idézett tanulmánya szerint.

• A megnövekedett igény 60 százalékát a közlekedés adja, mivel 2035 után nem lehet új benzines és dízelautókat értékesíteni az EU-ban.

Azonban ezek az előrejelzések „az autóhasználat növekedéséből indulnak ki, és önbeteljesítő jóslatként működnek, az autóipar érdekeit szolgálva” az Európai Környezetvédelmi Iroda szerint.

Európában a „zöld bányászat” jegyében évtizedek óta először felfutóban vannak az új bányászati projektek, az egyik Lappföldön, Svédországban, de Portugáliában és Görögországban is terveznek ilyeneket, a helyi lakosok ellenállása ellenére.

• Az Európai Bizottság szeretné, ha 2030-ra az éves uniós nyersanyag-felhasználás 10 százalékát helyben bányásznák, és 65 százaléknál több nem érkezhet egy unión kívüli országból sem egy elfogadás előtt álló jogszabálytervezet alapján.
• A környezetvédők tiltakoznak, szerintük az EU tervezete vállalati érdekek szerint íródott, megengedi például a környezetkárosító „stratégiai” projekteket, ha „kiemelkedő közérdek” fűződik hozzájuk.

Ugyanakkor az EU nem helyben képzeli el új bányák tömeges megnyitását. 10 milliárd eurót tervez befektetni 108 zöld projektbe Dél-Amerikában és Mexikóban.

• Az EU idén nyáron partnerségi megállapodásokat kötött például Argentínával és Chilével, és tárgyal más, nagyobb nyersanyagkészlettel rendelkező országokkal, például Kongóval és Ausztráliával.

Eddig bejött Európának a kitermeléssel járó szennyezés, a rendkívüli környezeti és társadalmi károk látótávolságon kívül, Kínában, Chilében, Kongóban tartása.

• Azonban Kína időközben feljebb lépett az ellátási láncban, most már a bányászat mellett feldolgozásban hasít ki nagy szeletet a világpiacból.
• Kínának az a legjobb, ha máshol szennyezik a környezetet és merítik ki az erőforrásokat, miközben akkora finomító és feldolgozó kapacitásokat épít ki, amivel senki nem lesz képes versenyezni.

Mi várható? A jelek szerint Európa továbbra is úgy kezeli a problémát, hogy a déli féltekére exportálja azt, és nem tesz valódi lépéseket a felhasználás csökkentésére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyit ér Szerbia fehér aranya?Mekkora környezetkárosítás vállalható be több ezer munkahelyért, a gazdaság fellendítéséért? A kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz Szerbiában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa továbbra is ekkora autókat veszünk, akkor szét kell bányászni a Földet, hogy elektromosak lehessenekKözel lehetetlent vetnek fel környezettudósok egy új tanulmányban: mi lenne, ha kevesebbet autóznánk, kisebb kocsikkal?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan óriásvállalatot hoznak létre Kínában, amelynek az egész világra hatása leszA világon felhasznált ritkaföldfémek 70 százaléka Kínából származik, ezért globális jelentősége is van annak, hogy összeolvasztják több állami vállalat ezzel foglalkozó egységeit.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ bányászat európai bizottság Európai Unió Kína kobalt lítium Olvasson tovább a kategóriában