Egymást követik a vártnál jobb adatok és az optimistább elemzések, úgy néz ki, hogy az eurózóna se kerül akkora bajba az energiaválság miatt, mint amire számítani lehetett.
Nagyon sokat számít, hogy a lakosság és a vállalatok is időben elkezdtek alkalmazkodni a romló gazdasági kilátásokhoz - mondta ifj. Becsey Zsolt a G7 Podcastban.
Elkerülhetetlennek látszik a félévnyi visszaesés, 2023 egésze pedig gazdasági stagnálást hozhat, redőnyt lehúzó vállalatokkal, emelkedő munkanélküliséggel és nehéz helyzetbe kerülő háztartásokkal.
A hadszíntéren is végzetes lehet Ukrajna számára, ha a költségvetési válsága még komolyabb szociális válságba torkollik a téli hónapokban. Ezen a beígért, de nem folyosított európai pénzek segíthetnek.
Az előrejelzések szerint a megugró infláció miatt az emelésekkel együtt is 7,5 százalékkal csökkennek idén a reáljövedelmek Oroszországban.
Az elemzők lassulást vagy recessziót várnak a második félévben. Hogy melyik lesz, attól is függ, hogyan alakulnak a dolgok a világgazdaság központjaiban.
Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.
Gulyás Gergely fontos előrelépésről beszélt, de a fejlettségi rangsorban összesen egyetlen helyet léptünk előre az EU-tagállamok között, miközben körülöttünk cserélődtek az országok.
A V4-ek, illetve Románia, Horvátország és Szlovénia is közelebb került az EU-átlaghoz a csatlakozás után, az e heti G7 Podcastban Mátyás Lászlóval arról beszélgettünk, min múlik, hogy ez a felzárkózás folytatódik-e.
A szomszédos ország a rendszerváltás óta mutatja, hogy mit nem szabad csinálni a gazdasággal, eddig szinte mindent elrontottak, amit csak lehetett.