Hírlevél feliratkozás
Trippon Mariann
2022. május 18. 18:01 Adat, Pénz

Erős volt az első negyedéves növekedés, de fenntartható-e?

(A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A KSH tegnap publikálta az első negyedéves GDP első becslését. Kiigazított adatok alapján negyedéves alapon 2,1 százalékkal nőtt a GDP, míg éves szinten a nyers adatok 8,2 százalékos, a kiigazított számok pedig 8 százalékos dinamikát mutattak. Bár a tényleges számok a piaci konszenzust felülmúlták, nagy meglepetést nem okoztak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már márciusban 7-8 százalék közötti dinamikát jósolt, május elején pedig a jegybank alelnöke, Virág Barnabás 8 százalék feletti növekedési ütemet is belebegtetett.

A statisztikai hivatal rövid értékelése szerint az első három hónap növekedése „széles bázison alapult”, a bővüléshez a gazdasági ágazatok jó része hozzájárult. Termelési oldalon a havi gyakoriságú adatok szerint az év első hónapjaiban relatíve jól teljesített az ipar (a háború ezt a periódust még csak részben érintette), a szolgáltatásoknak pedig a fiskális transzferekkel*Mint például az szja-visszatérítés a gyermeket nevelők számára vagy a hat hónapnyi fegyverpénz a rendvédelmi dolgozóknak. is megtámogatott erős fogyasztás mellett a tavalyi alacsony bázis is sokat segített. A kis súlyú építőipar hozzájárulása is pozitív lehetett, de erről pontos információt majd a június elején megjelenő részletes számokból kaphatunk. Felhasználási oldalon az elfogadható exportteljesítmény drasztikusan megugró importtal párosulhatott, így a nettó export növekedési hozzájárulása negatív lehetett. Ezt azonban láthatólag több mint ellensúlyozta az erős fogyasztás. A beruházások esetében sem valószínű, hogy az első negyedév komoly visszaesést hozott volna.

Érdemi lassulás jöhet

Az erős évkezdet komoly támaszt nyújt az idei növekedésnek, de nyilvánvalóan az év további részében ez a dinamika nem fenntartható. A háború direkt és indirekt hatásai, a kínai lassulás és a zéró Covid-politika beszállítói láncokra gyakorolt hatása elkerülhetetlenül mérséklődő ipari dinamikában csapódik le, ami az export esetében is lassulást hoz. A behozatal viszont a megugró világpiaci energia- és nyersanyagáraknak és a szolid belső keresletnek köszönhetően dinamikusan nő, így a nettó export az év egészében is lefele húzhatja a növekedést. A fogyasztásnak a feszes munkaerőpiac, a magas bérdinamika, a háztartások magas megtakarításállománya támaszt nyújt.

Az emelkedő infláció, a reáljövedelmek lassabb ütemű bővülése (a magasabb jövedelmi szegmensekben akár csökkenése), a dráguló finanszírozás, a bizalom romlása viszont ezzel ellentétes hatást vált ki. A következő negyedévekben a háztartások fogyasztása is mérséklődik, de az év egészében ez a tétel lehet a növekedés legfőbb motorja. A beruházások esetében érdemi fékezés várható: a vállalati beruházásokat a dráguló hitelek mellett a bizonytalan kilátások és a szektort érő költségsokkok foghatják vissza, míg a fiskális, kvázi-fiskális beruházások esetében az EU-pénzek hiánya mellett a költségvetés kiigazítási kényszere okoz visszaesést.

Alapforgatókönyvünkben elhúzódó, de nem eszkalálódó háborúval, tartósan magas (de intenzíven tovább már nem emelkedő) energiahordozó- és nyersanyagárakkal kalkulálunk. A jogállamisági eljárás esetében arra számítunk, hogy az EU és a kormány kompromisszumra jut, és az EU-források akár már idén, de nagyobb arányban 2023-ban újra rendelkezésre állnak. A költségvetési konszolidáció elkerülhetetlennek látszik, de ez valószínűleg egy fokozatos (két-három éves) korrekció és nem egyszeri nagymértékű megszorítás lesz. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, az első negyedéves, vártnál magasabb GDP-adat után az év egészében 4,5-5 százalék közötti gazdasági növekedés teljesen reálisnak tűnik.*A GDP-adat közzététele előtt elérhető publikus előrejelzések a 2,5-5,9 százalék közötti tartományban szóródtak – 3,8 százalékos átlag mellett -, az Európai Bizottság pedig 3,6 százalékos GDP-növekedést várt tavaszi prognózisában. Ezek a várakozások a következő időszakban minden bizonnyal felfele módosulnak.

Nem csak a magyar gazdaság volt kirobbanó formában

A hazai gazdaság első negyedéves teljesítménye európai és régiós összehasonlításban is jónak mondható, bár sem a negyedéves, sem az éves növekedési ütemekkel nem fértünk fel az uniós dobogóra. Az EU-tagállamok közül Portugália (11,9 százalék), Lengyelország (9,1) és Ausztria (8,7) is gyorsabb éves növekedési ütemet produkált. Az EU-s átlagot (5,2) azonban jelentősen felülmúltuk, továbbá a cseh és szlovák gazdaság 4,6, illetve 3 százalékos bővülési ütemét is meghaladtuk.

Egy negyedév számaiból azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, különösen most, hiszen 2021-et még nagyban meghatározta a Covid, a lezárások és újranyitások országonként eltérő ütemezése pedig jelentős eltéréseket okoz a bázisban.

Ha azonban kicsit hosszabb időtávot vizsgálunk, akkor is azt látjuk, hogy a Covid előtti években a hazai gazdaság növekedési üteme jelentősen meghaladta az EU-átlagot. A járvány az átlagosnál kisebb visszaesést okozott, és a kilábalás során is megmaradt a pozitív növekedési többlet az unióhoz képest.

A régiós versenytársak közül 2018-2023 között (2022-2023-ra természetesen a várható növekedési ütemeket alapul véve) nagyjából a szlovák gazdasággal azonos átlagos növekedést tudunk felmutatni, ami viszont érdemben magasabb, mint ugyanezen idő alatt a cseh és lengyel átlagos növekedés.

Az elmúlt évek pályája nem fenntartható

Az utóbbi években tehát a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni. A kérdés azonban, hogy ez a bővülés a jelenlegi szerkezeteben (belső felhasználás által vezérelve) mennyire fenntartható?

Ezzel kapcsolatban az elmúlt években a G7-en is többször megfogalmaztuk fenntartásainkat. A gazdaság az extrém laza, a keresletet mesterségesen felpörgető költségvetési és monetáris politika, a dinamikus bérkiáramlás és az erőteljes hitelexpanzió nyomán egyértelműen túlfűtötté vált. A felturbózott kereslethez a kínálati oldal nem tudott megfelelően alkalmazkodni, aminek eredménye a magas infláció, magas költségvetési hiány és lendületesen romló külső pozíció (nem vitatva, hogy ebben külső tényezők is szerepet játszottak). A folyó fizetési mérleg hiánya idén eléri a GDP 4 százalékát, a jelenlegi pályán haladva a költségvetési hiány 6 százalék felett alakulna, az infláció pedig még a hatósági árak csökkentő hatása ellenére is megközelítheti a 10 százalékot.

A monetáris tanács áprilisi ülését követően Matolcsy György pontosan ezeket az erős üzeneteket fogalmazta meg. A jegybankelnök szerint az ország külső és belső egyensúlya felborult, ami magas inflációban, magas költségvetési és folyó fizetési mérleg hiányban jelentkezik. Így a következő időszak fő feladata a makrogazdasági egyensúly helyreállítása lesz, a gazdaságot egy hosszabb távon is fenntartható, kiegyensúlyozottabb (nem belső kereslet által hajtott) növekedési pályára kellene visszaterelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyorsuló inflációt egyedül nem képes megfékezni a jegybankHa a választást követően nem körvonalazódik gazdaságpolitikai fordulat, a külső nyomás enyhülése nem lesz elegendő ahhoz, hogy a hazai infláció visszatérjen az egyensúlyi szintjére.

Ahhoz, hogy ezeket az egyensúlytalanságokat megszüntessük, fordulatra van szükség, és ebben a gazdaságpolitika minden ágának van tennivalója. A jegybanknak folytatnia kell a monetáris normalizálást a másodkörös inflációs hatások gyengítése érdekében, és még az infláció normalizálódása esetén sem lehet visszatérni a mélyen negatív reálkamatokhoz.

E mellett fegyelmezett költségvetési politikára van szükség. A választások előtti pénzeső nem ismétlődhet meg, a hiányt és az adósságot csökkenő pályán kell tartani. Az idei 4,9 százalékos deficitcél korrekció nélkül még akkor sem tűnik tarthatónak, ha a vártnál magasabb nominális növekedés segít a megcélzott szint elérésében. A kiigazítási igényt pontosan kalkulálni nem lehet, de minden bizonnyal idén ezer milliárd forint körüli kiigazításra lesz szükség, és a fegyelem 2023-ban sem lazulhat. Az új kormány elképzeléseiről még csak csordogálnak az információk; ezekből azonban világos, hogy vannak „vörös vonalak”: az egykulcsos szja, a családi adókedvezmények és a rezsicsökkentés idén biztosan marad. Reálisan számíthatnak viszont bizonyos szektorok az ágazati különadók megemelésére, bevezetésére, és állami beruházások is áldozatul eshetnek a fiskális fegyelemnek.

Beruházásokra, ezekhez célzottan támogatott hitelekre viszont a jövőben is szükség lesz (államiakra is), nagyon fontos azonban, hogy ezek a versenyképességet javító, produktív beruházások legyenek. Nem véletlen, hogy az MNB is „versenyképességi fordulatról”, „növekedési reformokról” beszél.

Ha ezek a lépések megvalósulnak, a belső kereslet mérséklődésével és a külső környezet várható javulásával párhuzamosan néhány éven belül a külső egyensúly is helyreállhat, és a következő években egy lassabb, de fenntarthatóbb, kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedés mellett folytatódhat a felzárkózás.

Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár látta a fényt az alagút végén, de a háború miatt bukta az idei terveit a magyar járműiparMár úgy tűnt, hogy fellélegezhet az iparág a járvány miatt kialakuló gyártási káosz csillapodása után, amikor a háború keresztülhúzta az optimista számításokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég sokáig eszi a magyar fizetéseket a konténerkáoszA tengeri szállítmányozás díjai az év elején már csökkenésnek indultak a világban, de a magyar piac túl kicsi ahhoz, hogy ezt egyből megérezzük. Ráadásul még egyáltalán nem biztos, hogy vége a globális felfordulásának.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa két számjegyű lesz hamarosan az infláció, meddig emelkedhet a kamat?Nagyon nehéz ma közép- és hosszútávra megjósolni az átlagos kamatszintet, az elemző azonban mégsem mondhatja, hogy „a fene sem tudja”.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz gazdasági növekedés gdp GDP-növekedés költségvetési hiány Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.