Hírlevél feliratkozás
Trippon Mariann
2022. szeptember 27. 20:23 Vállalat

Nyakunkon a recesszió?

(A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az év első felében kifejezetten jól teljesített a magyar gazdaság, éves alapon 7 százalékot meghaladó GDP-növekedést mutatnak az adatok. Sajnos azonban borítékolható, hogy hosszú ideig nem látunk újra ekkora növekedési számokat, sőt jó eséllyel még előjelet is váltunk.

Az elmúlt hónapokban az inflációs várakozások folyamatosan felfele, a növekedési prognózisok viszont lefele módosultak. Az év elején az elemzők még átlagosan 4 százalék körüli GDP-bővülést vártak 2023-ban, ami a háború kitörése után 3,5 százalékra csúszott vissza. A szeptemberi felmérés pedig már mindössze 0,9 százalékos átlagos növekedési várakozást mutat, és megjelentek az első negatív számok is az előrejelzésekben. A kilátásokat nyilván komoly bizonytalanságok övezik, a technikai recesszió (két egymást követő negyedévben csökkenő kibocsátás) azonban elkerülhetetlennek látszik, a 2023-as év egészében pedig kedvező esetben is csak a stagnálást valamivel meghaladó növekedés várható.

A vállalati szektor romló keresleti környezettel és költségsokkokkal küzd. A gazdaság külső környezete kedvezőtlenné válik: a globális növekedés lassul, az euróövezet már a harmadik negyedévtől zsugorodik, és – a korábbi válság periódusokkal ellentétben – most Kína sem teszi meg azt a szívességet, hogy a világ „végső fogyasztójaként” keresletet generál. A zéró-Covid politikához való ragaszkodás mellett az ingatlan- és hitelpiacon kialakult problémák is jelentős nyomás alá helyezik a kínai növekedést, a monetáris és fiskális politikának pedig a korábbi időszakokkal ellentétben jóval kisebb mozgástere és hajlandósága van a gazdaság stimulálására.

A gyengülő külső kereslet mellett a vállalati szektort a belső kereslet várható mérséklődése és az intenzív költségoldali sokkok is termelésük visszafogására késztetik. Ennek ma még csak az első jeleit látjuk, de így is naponta érkeznek hírek arról, hogy melyik cég függesztette fel/csökkentette termelését vagy szűnt meg szolgáltatni. A költségoldali sokkok közül az egyik legfontosabb nyilván az energiahordozók drasztikus drágulása, amelynek hatásai az energiaszerződések sajátosságaiból fakadóan teljes egészében csak a következő hónapokban gyűrűznek be a vállalati szektorba. Ráadásul józan kalkulációk szerint tavaszig egészen biztosan, de jó eséllyel 2023 egészében is rendkívül magas szinten maradnak az európai energiaárak. Az ipar hozzáadott értéke így kedvező esetben is csak alacsony egy számjegyű ütemben nőhet.

Az építőipar kilátásai még ennél is borúsabbak: az állami beruházások drasztikus visszafogása mellett a lakóingatlanpiac fékeződése is nyomás alatt tartja a szektort jövőre, és a kis súlyú mezőgazdaságtól sem számíthatunk csodára. A mezőgazdaság hozzáadott értéke már az idei első félévben is közel negyedével csökkent éves szinten. A termelési költségek intenzív drágulása (műtrágyától kezdve az energiaköltségekig) mellett reálisan nézve semmi okunk feltételezni, hogy az idei extrém aszályos nyár csak egy véletlen volt, és jövőre helyreáll a rend: a mezőgazdaság időjárási feltételei minden bizonnyal fokozatosan romlanak a következő időszakban.

Az elmúlt negyedévekben a GDP-növekedéshez leginkább hozzájáruló szolgáltató szektortól is gyengébb teljesítmény várható, összhangban a lakossági fogyasztás várható visszaesésével. A Covid utáni újranyitás, majd a választások előtti pénzeső pozitív sokkja mára teljesen kifutott: a reálbércsökkenéssel, romló munkaerőpiaci kilátásokkal, a várhatóan 20 százalék feletti inflációval, emelkedő rezsiköltségekkel és drasztikusan dráguló hitelekkel szembesülő háztartások kényszerűen fogyasztásuk csökkentésével reagálnak.

A helyzetet tovább rontja, hogy jelenleg sem a monetáris politikának, sem pedig a fiskális politikának nincs érdemi mozgástere a negatív hatások mérséklésére, sőt mind a fiskális, mind pedig a monetáris politika kényszerűen ráerősít a negatív tendenciákra. A költségvetést nézve épp egy jelentős kiigazítás közepén vagyunk, miközben a jövő évre elfogadott költségvetés már szeptemberben teljes átdolgozásra szorul. A jegybank agresszív kamatemelési ciklusa bár lassan véget érhet, a bőven két számjegyű tartományban tetőző és várhatóan onnan legkorábban a jövő év második felében lefele induló irányadó kamat nyilván komolyan fékezi a hitelnövekedést, miközben a korábban számolatlanul rendelkezésre álló olcsó jegybanki forrásokról is csak múlt időben beszélhetünk.

Mindent egybevetve tehát jelenleg nem látszik, melyik GDP-komponens lenne az, amelyik jövőre húzhatná a növekedést, így reálisnak tűnnek a stagnálás közeli várakozások.

A GDP azonban csak egy szám: a stagnáló GDP mögött redőnyt lehúzó vállalatok, emelkedő munkanélküliség, nehéz helyzetbe kerülő háztartások állnak.

A romló kilátásokban természetesen szerepe van a háború direkt és indirekt hatásainak, de nem lehet csak a külső körülményekre fogni a következő időszak nehézségeit.

A Covid-krízis előtt/közben/után a gazdaságpolitika mindkét ága erőteljesen prociklikus volt, mesterségesen turbózva a teljesítményt. A növekedés egy belső kereslet által vezérelt pályán mozgott, amit többek között expanzív monetáris és fiskális politika, dinamikusan bővülő hitelezés, erőteljes, a termelékenységgel nem összhangban álló bérkiáramlás, gyengülő forintárfolyam jellemzett – az átlag vállalat és fogyasztó jól élt.

Ez a pálya azonban elkerülhetetlenül egyensúlytalanságok kialakulásához vezetett, felborult a külső egyensúlyunk, már a háború és a Covid előtt emelkedő pályán volt az infláció, fenntarthatatlanná váltak a költségvetési folyamatok – az elmúlt években egyszerűen tovább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takarónk ért. Az aranyévek így is, úgy is véget értek volna, a háború sokkja azonban az alapproblémákra rárakódva garantálja a hirtelen, kemény földet értést. Ami fájdalmas lesz, de talán tanulunk belőle, és a krízisből kilábalva a gazdaság visszatérhet egy hosszabb távon is fenntartható, kiegyensúlyozottabb növekedési pályára.

Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz még nem a rezsi-armageddon, az csak októberben és januárban érkezikOktóbertől és januártól a szerencsésebbek is négy-ötszörös áremelkedéssel szembesülhetnek, de lesznek olyan cégek, amelyeknek tizenötszörösére drágul a gáz és az áram.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közösségi médiában már látszik, hogyan kaszálja le a kisvállalkozókat a rezsicsökkentés kivezetéseTucatjával találni posztokat a végleges bezárást bejelentő magyar kisvállalkozásoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkErős volt az első negyedéves növekedés, de fenntartható-e?Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat covid gazdasági válság gdp GDP-növekedés Kína költségvetés Magyarország mnb recesszió Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Bucsky Péter
2024. április 4. 04:34 Közélet, Vállalat

Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak

Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.

Hajdu Miklós
2024. március 31. 04:32 Élet, Vállalat

Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé

Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.

Fontos

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.