Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2022. szeptember 12. 04:34 Vállalat

Ez még nem a rezsi-armageddon, az csak októberben és januárban érkezik

Van olyan ügyfelünk, aki most még 18 forintért kap egy kilowattóra áramot, de a jelenlegi állás szerint januártól már 240-et kellene fizetnie.

Így foglalta össze a G7-nek egy kereskedő egyetlen példán, hogy mennyire katasztrofális a rezsihelyzet a cégeknél. A vállalatok nagy része ugyanis jelenleg egy tavaly vagy még korábban rögzített, fix áron kapja az áramot és a gázt, így eddig szinte egyáltalán nem szembesült az idei drasztikus drágulással. Most viszont már senki nem tud árat rögzíteni, mindenkinek a tőzsdei jegyzésekhez kötik a díjakat. Ez pedig az élő szerződések kifutása után jobb esetben is négy-ötszörös, rosszabb esetben 10-15-szörös költségnövekedést okoz majd egyik pillanatról a másikra.

Nem a háború hozta az árrobbanást

A vállalati energiapiac egyáltalán nem úgy működik, mint a lakossági, hogy van egy fix ár, és mindenki tartósan azon a szinten kapja az áramot és a gázt az egyetlen megmaradt állami szolgáltatótól. A vállalatok piaci kereskedőkkel szerződnek, és velük alkudnak ki egy díjat egy bizonyos időszakra. Bár sokféle megoldás képzelhető el, a leggyakrabban az történik, hogy a céges fogyasztók készítenek egy előrejelzést arról, nagyjából mennyi gázra és villamosenergiára lesz szükségük az év különböző időszakaiban, és erre a mennyiségre szerződnek le a kiválasztott kereskedővel. Jellemzően egyéves szerződéseket kötnek a gáz esetében október, a villamosenergiánál pedig január 1-jei kezdettel, de elképzelhető rövidebb vagy hosszabb időtáv is.

A kialkudott ár sem feltétlenül fix, köthetik például tőzsdei árhoz is. A cégek többsége azonban a mostani energiaválság kezdetéig a kiszámíthatóságot részesítette előnyben, és az egész áram-, illetve gázévre egy fix díjra szerződött le.

Lapunknak ugyanakkor már tavaly ősszel is több cégvezető azt mondta, hogy változtatni fog ezen a gyakorlaton. Az energiaválságot a háborúhoz kötő kormányzati kommunikációval szemben ugyanis az árak emelkedése nem az orosz offenzívát követően, hanem közel fél évvel azt megelőzően kezdődött. Így sok cég már tavaly is komoly drágulással szembesült. Ráadásul a piaci fordulatban bízva sok vállalkozás a végsőkig kivárt, ami ősszel komoly árrobbanást eredményezett. 2021 októberében forintban kifejezve a gáz tőzsdei jegyzése nyolcszor, az áramé nagyjából ötször volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Brutális áremelések jönnek

Emiatt akkor több – elsősorban jelentős energiafelhasználással működő – cég vezetője is azt nyilatkozta kérdésünkre, hogy ilyen árak mellett már nem éri meg feltétlenül fixálni az árakat, jobban járnak, ha a tőzsdei jegyzésekhez kötik azokat. Könnyen lehet, hogy így is lett volna, ha Oroszország nem támadja meg Ukrajnát. A háború miatt azonban elhúzódott az energiaválság, és ahogy lapunknak egy kereskedő fogalmazott:

most már mindenki nagyon örülne a tavaly ősszel még rendkívül magasnak tűnő áraknak is.

A cégek többsége egyébként egyelőre örülhet is neki, ugyanis a G7-nek nyilatkozó piaci szereplők szerint a vállalatok nagyjából 90 százaléka végül mégis a fix ár mellett döntött. Persze ez az ár is nagyon eltérő lehet attól függően, hogy tavaly ki mikor ébredt fel, de az biztos, hogy sokkal alacsonyabb, mint jelenleg. Aki 2021-ben későn kapcsolt, az a gázt 200-300 forintos áron kaphatta köbméterenként, legalábbis a szeptember-októberi közbeszerzések alapján ilyen ajánlatokat adtak ősszel a kereskedők. Ezzel szemben az idei augusztusi átlagos tőzsdei ár 1017 forint volt, a hónapon belüli csúcs pedig közel 1400.

Hasonló a helyzet az árammal is. Ott tavaly kora ősszel 30-40, kicsit később 5060 forintos ajánlatok voltak a piacon kilowattóránként, míg most augusztusban átlagosan 200, a csúcson pedig 300 forintba került ennyi villamosenergia a tőzsdén.

Mindez azt jelenti, hogy még azok is négy-ötszörös áremelkedéssel számolhatnak, akik már tavaly is drágán vásároltak.

Lesznek cégek azonban, amelyeknél ennél is sokkal nagyobbat ugranak majd az energiaköltségek. Előfordul ugyanis, hogy egy-egy társaság nemcsak egy évre, hanem hosszabb időre szerződik le. Márpedig az, aki 2019-2020-ban így tett, most egyszerre szembesül majd a tavalyi és az idei árrobbanással.

Ilyen a bevezetőben említett vállalat is, amely 15-szörös drágulásra számíthat, és korántsem biztos, hogy ez a leginkább kirívó eset. A Covid-leállás elején, 2020 tavaszán ugyanis egy kilowattóra áram 10, egy köbméter gáz pedig 20 forintba került a tőzsdén, miközben előbbi jegyzése most hússzor, utóbbié ötvenszer magasabb.

Nem lehet árat fixálni

Márpedig a magyar cégeknek mostantól ez a tőzsdei ár lesz a meghatározó. A lapunknak nyilatkozó piaci szereplők egybehangzó állítása szerint ugyanis a korábbi gyakorlattal ellentétben a kereskedők már hosszú hetek óta lényegében egyáltalán nem kínálnak fix áras termékeket. Azaz 

a vállalkozások jelen állás szerint 2023-ra csak a tőzsdei árhoz kötötten tudnak áramot és gázt vásárolni.

Az általános magyarázat szerint ennek két oka van, és mind a kettő a piac működési sajátosságaiból ered. A kereskedők ugyanis – hacsak nem akarnak tőzsdei spekulációval többletprofitot elérni – előre megvásárolják azt az energiát, amit továbbadnak a cégeknek. Erre normál piaci működésnél vannak úgynevezett határidős ügyletek, illetve az erőművek kapacitásait is le lehet kötni előre. A gázt vagy áramot beszerző cég jelzi az egész következő évre az igényeit a kereskedőnek, amely valahol leköti ezt egy előre meghatározott áron, rátesz valamennyi hasznot, és ez alapján ad egy árajánlatot a vállalatnak.

Igen ám, de most ez a határidős piac nem működik, azaz a kereskedő nem tudja megvenni az áramot és a gázt, amit eladna.

A tőzsde teljesen befagyott, alig vannak határidős termékek

– fogalmazott egy forrásunk.

Ennek állítólag az az oka, hogy ilyen éles ármozgások mellett nem éri meg előre értékesíteni, sokkal jobban jár az eladó, ha az azonnali piacon adja el portékáját. Ám még ha lehetne is előre vásárolni, a kereskedők nagy része akkor sem tudna. A vállalatok ugyanis logikusan nem fizetik ki egy évre előre a gáz- és villanyszámlájukat, hanem havonta utalnak a kereskedőnek. Annak érdekében, hogy a piac így is működni tudjon, a kereskedőnek sem kell letennie egy évre előre a később eladni kívánt, lekötött termék árát, egy részét azonban igen. Márpedig a jelenlegi árak mellett senkinek nincs annyi készpénze, hogy ezt meg tudja tenni. Ráadásul nem is biztos, hogy elég lenne egyszer fizetni, hiszen az árak emelkedésénél a piaci működési sajátosságai miatt további pluszforrást is kérhetnének tőlük. Márpedig most napon belül is 20-30 százalékot mozoghatnak a tőzsdei árak.

Egy ilyen nap, és csődbe is menne mindenki

– fogalmazott egy ágazati szakértő.

Röviden összefoglalva tehát: azok a cégek, amelyek eddig kilowattóránként fixen 20-60 forintért vették a villamosenergiát és köbméterenként 60-200 forint között a földgázt, most egy folyamatosan változó, de jelen állás szerint ötször-tízszer, vagy akár ennél is magasabb áron kapják majd meg ugyanezt. Mindezért ráadásul jó eséllyel előre kell majd fizetniük, most már ugyanis a kereskedők döntő többsége ezt is előírja.

Nagyon sokakat érint 

Pontosan nem lehet megbecsülni, hogy mindez a cégek mekkora hányadát érinti, de a lapunknak nyilatkozó piaci szereplők és szakértők mindegyike azt mondta, hogy alsó hangon a felét, de inkább 60-70 százalékát. Azok maradhatnak ki, akiknek nem jár le a szerződésük, vagy az idén nagyon korán kapcsoltak, és a hatalmas bizonytalanság ellenére is már tavasszal leszerződtek 2023-ra. Akkor ugyanis még – ahogy erről Fejes Tibor, az E.On piaci energiakereskedő cégét két éve megvásároló Audax Renewables Kft. ügyvezetője kérdésünkre beszámolt – nagyobb eséllyel lehetett árat fixálni, és a díjak is alacsonyabbak voltak.

Illetve van egy kör, amely már az elmúlt hetekben, hónapokban is szembesült a hatalmas áremelkedéssel.

Ezek részben azok a cégek, amelyek tavaly sem fixáltak, részben pedig azok, amelyek eddig rezsicsökkentett áron kapták a gázt és a villanyt, de a legutóbbi intézkedések kikényszerítették őket a piacra.

Utóbbi kör viszonylag széles is lehet, a mostani energiaválság előtt ugyanis nem cégmérethez, hanem a különböző technikai elemekhez*Például a gázmérő, illetve a felhasználási hely összteljesítményéhez. kötötték azt, hogy ki jogosult az államilag rögzített árat biztosító egyetemes szolgáltatásra. Ráadásul a kormány tavaly év végén még azok közül a vállalatok közül is beengedett egy szűkebb kört a kedvezményes rendszerbe, akik korábban a piacról vásároltak.

Augusztus 1-jével azonban a mikrovállalkozások kivételével mindenkit kidobtak az egyetemes körből. Arról, hogy ez az érintett vállalatoknál milyen bezárási hullámhoz vezetett, számos cikk jelent meg a magyar sajtóban az elmúlt hetekben. Októbertől és januártól ugyanez a folyamat biztosan még erősebbé válik.

Enyhülést a várakozások szerint belátható időn belül két dolog hozhat. Az egyik, ha az EU-nak sikerül olyan intézkedéseket megvalósítania, amelyek leszorítják a tőzsdei jegyzéseket, hiszen így az ahhoz kötött vállalati rezsiköltségek is alacsonyabbak lesznek. A másik, ha elkezdenek bedőlni a jelentős korábbi lekötéssel rendelkező cégek, és így kínálat szabadul fel a piacon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közösségi médiában már látszik, hogyan kaszálja le a kisvállalkozókat a rezsicsökkentés kivezetéseTucatjával találni posztokat a végleges bezárást bejelentő magyar kisvállalkozásoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHoloda Attila az energiaválságról: „Nem ez a tél lesz kérdéses, hanem a következő"Földgáz- és áramhiányra kevésbé, magas árakra viszont annál inkább kell számítani télen, ami a gazdaságban csődhullámot is hozhat. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA boltokban és az éttermekben fogjuk megfizetni, hogy százmilliárdokat buknak a rezsin a magyar cégekAz eddig árcsökkenésre váró magyar cégek most méregdrágán kénytelenek beszerezni a gázt és a villamosenergiát. A következmény még magasabb infláció és csődhullám is lehet.

Vállalat energiaválság gáz gázár rezsi villamosenergia Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Fabók Bálint
2023. január 27. 04:34 Pénz, Vállalat

Kis alföldi faluból indult, ma már százezrek előtt villog Ferrarijaival a legkülöncebb magyar multimilliárdos

Top 50-es magyar milliárdos még nem engedte be annyira a nyilvánosságot a magánéletébe, mint az életéről milliós nézettségű videókat posztoló Jákob Zoltán.

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.

Forint Ferenc
2023. január 23. 08:29 Fizetett hirdetés, Vállalat

Ön tudja, melyik autómárka volt tavaly a magyarok kedvence?

2020 óta őrzi elsőségét a piacon a márka, 2022-ben azonban a teljes magyaroroszági személyautó- és kishaszongépjármű újautópiacon is az első helyen végzett.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.