Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. április 21. 17:33 Adat, Közélet

Portugália magyar előzése sokkal inkább a dél-európai lecsúszás eredménye, mint a kiemelkedő hazai teljesítményé

Bár jól hangzik, hogy Magyarország fejlettségben megelőzte Portugáliát, az már inkább csak politikai kommunikációs húzás, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a kormányinfón mindezt „fontos előrelépésként” keretezte. Az valóban igaz, hogy az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez képest felzárkózott a magyar egy főre eső nemzeti össztermék 2010 és 2021 között, ugyanakkor a fejlettségi rangsorban egyetlen helyet léptünk előre a nálunk kevésbé gazdag országok mezőnyének cserélődése mellett.

Mielőtt azonban rátérnénk az adatokra, érdemes felidézni Gulyás szavait:

Szintén fontos előrelépés, hogy van egy európai uniós fejlettségi rangsor, ezt az Eurostat készíti, tehát az európai unió statisztikai hivatala. Ebben Magyarország hét országot előz meg. Megelőztük Portugáliát is, az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének 76 százalékát sikerült Magyarországnak elérni. Bulgária, Görögország, Szlovákia, Lettország, Románia és Portugália is most már mögöttünk van. A lengyelek vannak előttünk, náluk 76,9 százalék ez a mutató

– pontosan ezt mondta csütörtökön a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás konkrétan nem utalt rá, de az általa idézett adat az egy főre eső GDP vásárlóerő-egységen mért szintje volt, tehát a nemzeti össztermék helyi pénzben mért értékének más pénzekhez képest megszűrt, a helyi vásárlóerőt jobban kifejező formája. Az alábbi ábrán a két fül között átkattintva láthatjuk, hogy Magyarország relatív pozíciója egy helyet javult 2010 és 2021 között.

 

Abban viszont már jelentősebb változás volt, hogy a magyar egy főre eső GDP milyen országokét előzte meg. A román, bolgár, lett és horvát egy főre eső GDP-nél 2010-ben és 2021-ben is magasabb volt a magyar, 2021-re viszont a lengyel és a litván is előzte a magyart, miközben a portugál, görög és szlovák fajlagos gazdasági teljesítmény EU-átlaghoz mért szintje a magyar alá csökkent.

A portugálok és a görögök lehagyása tehát lényegében az EU-n belüli gazdasági átrendeződés következménye, ami a déli tagállamok 2008-as válság utáni lecsúszásával és a visegrádi, illetve balti országok tempósabb felzárkózásával jellemezhető.

Ahogy a fenti ábrán látszik, a Görögországból, Olaszországból, Spanyolországból és Portugáliából álló déli országcsoportban az összes ország rontott az uniós átlaghoz viszonyított fejlettségén, miközben a balti államok közül mindegyik javított.

 

A visegrádi négyek közül pedig egyedül Szlovákia rontott, miközben a lengyel felzárkózás tempója az egyik leggyorsabb volt az összes ország közül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem ragadtunk a közepes jövedelmi csapdában, de a további felzárkózáshoz reformok kellenekA V4-ek, illetve Románia, Horvátország és Szlovénia is közelebb került az EU-átlaghoz a csatlakozás után, az e heti G7 Podcastban Mátyás Lászlóval arról beszélgettünk, min múlik, hogy ez a felzárkózás folytatódik-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-EurópáhozG7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz EU olyan, mint egy autópálya: a sofőrtől függ, hogy balesetezik, vagy szabadon száguld rajtaA déli tagállamok példája is megmutatja a 2004-től kezdve csatlakozottaknak, hogy az EU-tagság milyen lehetőségeket és veszélyeket hordoz magában. Székely István a G7 Podcast e heti vendége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet egy főre eső gdp EU gazdasági fejlődés gdp Gulyás Gergely Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Debreczeni Anna
2024. február 18. 13:13 Adat, Élet

Tarolnak a társkereső alkalmazások, egyre többen hajlandóak fizetni is értük

Csaknem 5 milliárd dollárosra (1800 milliárd forint) nőtt az online társkereső alkalmazások piaca 2022-ben, amit toronymagasan vezet a Tinder.

Fontos

Fabók Bálint
2024. február 27. 04:34 Élet

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.

Hajdu Miklós
2024. február 25. 15:58 Közélet

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A kétezres években is jellemző volt a munkaerőhiány a magyar gazdaságban, a mostanihoz hasonló reakciókat kiváltva az akkori Orbán-kormányból.

Debreczeni Anna
2024. február 25. 04:34 Vállalat

Hogyan lehet egy ruhamárkának 8000 új terméke naponta?

A kínai Shein a világ egyik legnagyobb fast fashion ruhamárkája, amit annak köszönhet, hogy olcsó és nem akar kreatív lenni.