Portugália magyar előzése sokkal inkább a dél-európai lecsúszás eredménye, mint a kiemelkedő hazai teljesítményé
Bár jól hangzik, hogy Magyarország fejlettségben megelőzte Portugáliát, az már inkább csak politikai kommunikációs húzás, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a kormányinfón mindezt „fontos előrelépésként” keretezte. Az valóban igaz, hogy az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez képest felzárkózott a magyar egy főre eső nemzeti össztermék 2010 és 2021 között, ugyanakkor a fejlettségi rangsorban egyetlen helyet léptünk előre a nálunk kevésbé gazdag országok mezőnyének cserélődése mellett.
Mielőtt azonban rátérnénk az adatokra, érdemes felidézni Gulyás szavait:
Szintén fontos előrelépés, hogy van egy európai uniós fejlettségi rangsor, ezt az Eurostat készíti, tehát az európai unió statisztikai hivatala. Ebben Magyarország hét országot előz meg. Megelőztük Portugáliát is, az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének 76 százalékát sikerült Magyarországnak elérni. Bulgária, Görögország, Szlovákia, Lettország, Románia és Portugália is most már mögöttünk van. A lengyelek vannak előttünk, náluk 76,9 százalék ez a mutató
– pontosan ezt mondta csütörtökön a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás konkrétan nem utalt rá, de az általa idézett adat az egy főre eső GDP vásárlóerő-egységen mért szintje volt, tehát a nemzeti össztermék helyi pénzben mért értékének más pénzekhez képest megszűrt, a helyi vásárlóerőt jobban kifejező formája. Az alábbi ábrán a két fül között átkattintva láthatjuk, hogy Magyarország relatív pozíciója egy helyet javult 2010 és 2021 között.
Abban viszont már jelentősebb változás volt, hogy a magyar egy főre eső GDP milyen országokét előzte meg. A román, bolgár, lett és horvát egy főre eső GDP-nél 2010-ben és 2021-ben is magasabb volt a magyar, 2021-re viszont a lengyel és a litván is előzte a magyart, miközben a portugál, görög és szlovák fajlagos gazdasági teljesítmény EU-átlaghoz mért szintje a magyar alá csökkent.
A portugálok és a görögök lehagyása tehát lényegében az EU-n belüli gazdasági átrendeződés következménye, ami a déli tagállamok 2008-as válság utáni lecsúszásával és a visegrádi, illetve balti országok tempósabb felzárkózásával jellemezhető.
Ahogy a fenti ábrán látszik, a Görögországból, Olaszországból, Spanyolországból és Portugáliából álló déli országcsoportban az összes ország rontott az uniós átlaghoz viszonyított fejlettségén, miközben a balti államok közül mindegyik javított.
A visegrádi négyek közül pedig egyedül Szlovákia rontott, miközben a lengyel felzárkózás tempója az egyik leggyorsabb volt az összes ország közül.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
