Utoljára 2008-2009-ben volt ilyen sokáig recesszióban a gazdaság, és több mutató is a szenvedés folytatódására utal. Az elemzők mégis fordulatot várnak.
Ritka, hogy a magyar növekedést meghaladja az EU-átlag; nagy kérdés, hogy a jelenleg meredekebbnek tűnő magyar visszaesés mennyire bizonyul átmenetinek.
Korábban alapvetésnek számított, hogy a GDP-növekedés nincs hatással az emberek boldogságára, de úgy tűnik, hogy leginkább mégis ez tudja jó irányba mozdítani.
Elkerülhetetlennek látszik a félévnyi visszaesés, 2023 egésze pedig gazdasági stagnálást hozhat, redőnyt lehúzó vállalatokkal, emelkedő munkanélküliséggel és nehéz helyzetbe kerülő háztartásokkal.
Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.
A tavalyi katasztrófa után nem volt kérdés, hogy éves összevetésben szárnyalni fog a magyar gazdaság teljesítménye az idei második negyedévben, és a friss GDP-statisztika nem is okozott csalódást.
Nem vártak sok jót az elemzők a január-márciusi időszaktól, de negyedéves alapon nőtt a GDP.
Nem pörgeti fel a gazdaságot, ha több pénz marad a vagyonosabbaknál, csak az egyenlőtlenség nő.
A koronavírus-krízisre reagáló közép-európai gazdaságösztönző csomagokban csak módjával szerepeltek fenntarthatóságot szolgáló intézkedések, de javulhat a helyzet.
A járvány vége és a gazdaság helyreállása is nehezen előre jelezhető, de már az is óriási siker lenne, ha idén nem zsugorodna a magyar gazdaság 2019-hez képest.