Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. október 29. 12:46 Adat, Világ

Mégis nőhet a boldogság egy ország gazdasági fejlődésével

Létezik a közgazdaságtan-tudományban egy elméleti paradoxon, miszerint hiába nő egy ország gazdasága, nem növekszik a lakosok boldogsága. Ezt hívják Easterly-paradoxonnak, és 1974 óta többé-kevésbé igaznak gondolják. Vadim Albinsky esszéjében ennek a paradoxonnak jár utána – és dönti meg.

Azzal korábban is mindenki egyetértett, hogy a gazdagabb országokban boldogabbak az emberek, és azon belül is a gazdagabb emberek boldogabbak szegényebb társaiknál. Viszont Easterly kutatásai során arra jutott, hogy egy adott ország lakosságának boldogsága nem nő, még akkor se, ha az ország gazdasága növekszik. Ez azzal lenne magyarázható, hogy bár az emberek észreveszik, hogy másokhoz képest jobban vagy rosszabbul élnek, azt nem érzékelik, ha korábbi önmagukhoz képest jobban élnek, vagy legalábbis

nagyon hamar hozzászoknak a megnövekedett jóléthez. 

Albinsky ezt a kutatást veszi elő és vizsgálja meg tüzetesebben. Először is az eredeti kutatásban is találtak egy nagyon kicsi pozitív hatást a GDP-növekedés és a boldogság között, de azt mondták erre, hogy túl kicsi, hogy valódi összefüggést mutasson ki, mivel nagyjából ezer év kellene ahhoz, hogy ilyen módon egy egységet nőjön egy ország általános boldogsága.

Albinsky rémutat, hogy Easterly, bár jogosan hagyott ki pár országot az összefüggés vizsgálatánál, nehéz meghúzni a határt, hogy mi kerüljön be vagy ki a vizsgált országok közül. Kizárta a szocialista országokat, például Kínát, míg India bent maradt az elemzésben, pedig akkoriban nagyon hasonló volt ilyen szempontból Kínához.

Ha Indiát is kizárják az elemzésből, akkor jóval nagyobb hatást mutat a GDP időbeli növekedése a boldogságra, mint korábban. Ha pedig máshonnan közelítik meg, és ugyanazokat az országokat vizsgálják, de friss adatokon, akkor is nagyobb hatást mérnek, mint az 1974-ben megállapított.

Ráadásul, összehasonlítva azzal, hogy mekkora hatással van a boldogságra egy egyszeri pénzbeli juttatás, még az eredeti becslések is azt mutatják, hogy a GDP növekedése nagyjából ugyanilyen hatást tud elérni, csak fenntarthatóbban.

Végül megvizsgálva más lehetőségeket, mint például az egészségi állapot javulását, szintén az derül ki, hogy  

nehéz olyan mérőszámot találni, ami nagyobb növekedést okozna a boldogságban, mint az ország gazdasági növekedése.  

Így bár megállapítható, hogy a GDP-növekedés sem tudja drasztikusan növelni a boldogságot, még mindig ez az, ami a leginkább hatással van rá, és hosszútávon, fenntarthatóan növeli egy ország jóllétét. Ez azért is fontos, mert így a fejlődő országok támogatásában a gazdasági növekedés elősegítése lehet a legjobb módszer.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Gallup adatai szerint feltartóztathatatlanul terjed a boldogtalanság a világonMióta felméréseket készítenek az emberek hogylétéről, sosem kaptak ilyen lesújtó adatokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég mindig a magyar a legboldogtalanabb visegrádi nemzet, de a 2010-es években itt volt a legnagyobb javulásGazdagabbak vagyunk, és van kihez fordulnunk segítségért, de az egészségügyi állapotunk régiós összehasonlításban is megkeseríti az életünket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gazdagok is boldogabbak lesznek, ha nő a vagyonuk, csakhogy ez nem számítKorábban több tanulmány is arra jutott, hogy bizonyos jövedelmi szint felett a pénz már nem boldogít, pedig igen, csak egyre elhanyagolhatóbb mértékben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ boldogság boldogság index fejlődő országok GDP-növekedés jólét Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2023. szeptember 29. 16:23 Adat

A népszámlálási adatok erősen árnyalják azt az elméletet, hogy Magyarország ipari összeszerelőüzemmé vált

Mostanra a legnagyobb arányban felsőfokú végzettséghez kötött munkát végeznek a dolgozó magyarok, az ipari és építőipari szakmák háttérbe szorultak.

Stubnya Bence
2023. szeptember 29. 11:47 Adat

Közel kétszer annyi magyar diák tanul két nyelvet, mint tíz éve

Románia volt az egyetlen olyan EU-tagállam, ahol gyakorlatilag minden középiskolás két, vagy több nyelvet tanult 2021-ben.

Nagy Zsolt
2023. szeptember 29. 07:05 Adat

A “papíros gyerekek” az igazán nagy vesztesei a kormány oktatáspolitikai hadjáratának

Annak sem könnyű alapítványi iskolába jutni, akinek nincs sajátos nevelési igénye, annak pedig, akinek van, szinte már lehetetlen.

Fontos

Kolozsi Ádám
2023. október 1. 12:20 Világ

Minden Ficónak kedvez a szlovák választások után, de az ország sorsa a harmadik számú párton múlik

Hét pártcsoport jut be a pozsonyi parlamentbe, a legnagyobb meglepetés a szélsőjobbos Republika kiesése.

Pálos Máté
2023. október 1. 04:34 Közélet

Így leszünk sportoló nemzet: 9 év alatt több mint 40 iskolai tornaterem épült 21 milliárdból, a legszegényebbek pont kimaradtak

Miközben pörögnek a sportra az állami százmilliárdok, végül csak felépült több tucat tornaterem is, és ugyan az arlói iskolások mégsem kapják meg a megígért tornatermet, így már "csak" mintegy 200 tornaterem nélküli iskola lehet az országban.

Dr. Rékassy Balázs
2023. szeptember 30. 17:08 Élet, Közélet

Vadkapitalista és kommunista egészségügy együttélése mindenki számára vesztes helyzetet teremt

Az elmúlt pár év egészségpolitikai intézkedései nyomán a magasabb fizetések mellett a szolgáltatások színvonala nem lett jobb, a közhangulat javulása se érződik, és az ellátottak száma sem nőtt.