A rezsicsökkentés többek között a földgáz olcsóságára épített. De a jelen árkörnyezetben és a dekarbonizációs törekvések miatt kérdés, milyen szerepet szán neki az energiapolitika.
Az európai zöld átállásnak nem kellene nagy áringadozásokat okozni a nyersanyagpiacokon, de Oroszországnak tudnia kéne, hogy hosszú távon mivel számolhat.
Egyre több amerikai városban gondolják úgy, hogy környezetvédelmi és egészségügyi okok miatt tiltani kell a gáz használatát, az iparág azonban visszavág.
Nem látszik olyan stratégia, amely lehetővé tenné bármelyik félnek az egyértelmű győzelmet. Csak az biztos, hogy bármilyen érdemi oroszellenes szankció fájna Európának.
Ukrajna a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre, így nagyon nem mindegy, hogy lesz-e fegyveres konfliktus a szomszédos országban.
A piaci gázár elszállna, de még sokáig nem fogyna ki a földgázból az EU, ha odáig fajulnának a dolgok, hogy Oroszország teljesen leállítja az exportját.
Örök vita maradhat, hogy az atomerőmű, és főleg a földgáz bármilyen felhasználása mennyire zöld, és ezt várhatóan az új európai szabályozás sem fogja csitítani.
Európa alvajáró módján sétált bele az energiapiaci válságba: a hosszú távú kibocsátáscsökkentési célokat tervezgetve nem fordított elég figyelmet a rövidtávú kockázatokra.
A növekvő szállítások egyelőre megnyugtatták a piacot, de a folytatás így is kiszámíthatatlan.
Egy jótékonysági szervezet azzal számol, hogy jövő áprilisig megduplázódhatnak a rezsiszámlák, és ez emberek millióinak okozhat komoly gondokat.