Nagy vita megy arról, hogy be kell-e tiltani a gáztűzhelyeket

New Yorkban 2023 decemberétől kezdve már nem lehet olyan hétemeletesnél alacsonyabb új házat átadni, amelyben földgázt égetnek (a tűzhelyen és/vagy a kazánban). A gáz tiltása a liberális vezetésű kaliforniai településekről indult évekkel ezelőtt, és mára komoly mozgalommá fejlődött, többek között Boston, Denver és Seattle is hasonló úton jár már.

A földgáz használatát alapvetően két okból tiltják be, egyrészt vissza akarják szorítani a fosszilis energiahordozó (közvetlen) használatát, másrészt egészségügyi megfontolások is állnak a háttérben. A Washington Post a napokban közölte egy új felmérés eredményét, amely szerint a gáztűzhelyek jóval nagyobb környezeti terhelést okoznak és egészségügyi kockázatot jelentenek, mint eddig gondolták.

A földgáz, amelynek döntő többsége tulajdonképpen metán – vagyis a kettőt laikus megközelítésben gyakran egynek vesszük -, a sütés-főzés közben egyrészt nem teljes mennyiségben ég el, vagyis közvetlenül metánt jut a levegőbe, amely sokkal erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Másrészt az égés során nitrogén-dioxid is keletkezik, ami magasabb koncentrációban egyértelműen káros a ház lakóinak egészségére.

A szakemberek már jó ideje arra biztatják a háztartásokat, hogy ha tehetik, a gáztűzhelyeket cseréljék le elektromosra (mert bár az elektromos áramot jelenleg még egész nagy arányban szintén fosszilis energiahordozókból, köztük épp földgázból állítják elő, ezek aránya egyrészt a jövőben csökkenhet a megújulókkal szemben, másrészt a nitrogén-dioxid nem kerül a lakás levegőjébe). A friss kutatás szerint a gáztűzhelyek szivárogtatják a metánt, és a szennyezés háromnegyede kikapcsolt állapotban jut a levegőbe.

Amerikában jelenleg a háztartások több mint harmadában, körülbelül 40 millió otthonban főznek gázzal. Az iparág szereplői élesen ellenzik a városok földgázellenes lépéseit, elsősorban a probléma relativizálásával érvelnek: azt mondják, hogy a háztartások metánkibocsátása egyre csökken, és egyébként is elenyésző mértékű a légkörbe kerülő metán teljes mennyiségéhez képest. A gázos szakma ezen kívül azzal érvel, hogy majdnem 30 milliárd dollár további befektetésre kész a szivárgás csökkentése érdekében.

A friss felmérés szerint egyébként a szagelszívót nem használó vagy rosszul szellőző háztartásokban pár perc alatt annyi káros anyag halmozódhat fel a levegőben, amely meghaladja a kültéri egészségügyi határértéket. Az iparág viszont azzal a kritikával vág vissza, hogy a felmérést nem jó módszerrel végezték, a konyhát lényegében műanyaglapokba csomagolták be, amely nem életszerű környezet.

A gázipar legfőbb érve az általános tiltás ellen egyébként az, hogy a gázzal megszűnne az amerikai lakosság választási lehetősége az energiahordozók között, ráadásul pont az olcsóbb, sokak számára kedvezőbb lehetőséget vennék ki a pakliból. A szakemberek viszont arra is rámutatnak, hogy ezúttal is a szegényebb rétegeket sújtó ördögi körről van szó, hiszen ők azok, akik az olcsóbb megoldást, vagyis a földgázt választják, náluk fordul elő többször, hogy a helyiségek nem megfelelően szellőznek, így ők szenvedik el leginkább a levegőszennyezés káros hatásait.

A gáz tiltása és kivezetése tipikusan a demokrata vezetésű településekre jellemző, a republikánus vezetésű tagállamokban, például Alabamában, Kentuckyban és Texasban ezért már olyan állami szintű jogszabályokat hoztak, amelyek meggátolják a városokat a fosszilis energiahordozó elleni fellépésben.