Körkép arról, hogyan kezelik az európai kormányok az egészségügy és az oktatás kérdését.
A felsőoktatásba 2020 óta emelt szintű érettségivel és legalább 280 ponttal juthatnak be a felvételizők, ami úgy tűnik, hogy az egyenlőtlenségek növekedésével járhat.
Hosszútávú hatásai is lehetnek annak, hogy a felsőoktatás a járvány miatt távolléti oktatásra kényszerült. A G7 Podcastban ezúttal az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének kutatóival beszélgettünk a témáról.
A nők aránya csak három karon, illetve a tudományos munkát segítő, alacsonyabb presztizsű és fizetésű állásokban magasabb.
Az egyetemi oktatók alapjuttatása elértéktelenedett, és nem látszik, hogyan oldanák meg a tarthatatlan helyzetet az új teljesítményértékelő rendszerek.
Évek óta 25-27 ezer külföldi diák tanul nálunk önköltségen, de közben gyorsan 10 ezerre emelkedett az állami ösztöndíjjal idecsábítottak száma.
A felsőoktatás nemzetközi piaca alapján jól látszik, miért lenne jó a Fudannak a budapesti campus, már csak az a kérdés, hogy ezt miért Magyarországnak kellene finanszíroznia.
Kedden közzétette az egyetem az egyetlen beérkezett rektori pályázatot. Takáts az oktatást princetoni, a kutatást bázeli tapasztalatai alapján újítaná meg, és haladna előre a nemzetközi rangsorokban.
Az OECD új kutatásai szerint az iskolai és egyetemi autonómia, a szakképzés késleltetése és a felsőoktatás anyagi terheinek könnyítése jelenti a fejlődés kulcsát.
Az agrárképzésekre jelentkezők száma csaknem megfeleződött, miközben a felvettek száma is háromnegyedére esett.