Hírlevél feliratkozás
Forman Balázs
2021. június 25. 15:06 Világ

A Fudan a legszűkebb világelitbe kerülne a magyar adófizetők támogatásával

(A szerző az Amerikai Földrajzi Társaság és az Amerikai Közgazdasági Társaság aktív tagja, a Regional Studies Association magyarországi képviselője, 2006 óta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégoktatója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Világszerte körülbelül négymillió felsőoktatási hallgató tanul külföldön, a fejlett államokat tömörítő OECD országaiban 3,3 millió. Az eltérő tartalmú statisztikák miatt a pontos szám meghatározása nehézkes, mindenesetre a fogadott külföldi hallgatók száma alapján az Amerikai Egyesült Államok vezet körülbelül 900 ezer hallgatóval, Nagy-Britanniában mintegy 430 ezer, Ausztráliában 300 ezer külföldi hallgató tanul. Kanadában és Új-Zélandon együttesen körülbelül 220 ezer, így az öt legnagyobb angol nyelvű ország részesedése a 46 százalékot közelíti világszinten.

A további megoszlás*200 ezer főt meghaladó létszámú külföldi hallgatót vonz még Németország, Franciaország, Oroszország és minden bizonnyal Kína. 130 ezer hallgatót vonz Japán, elsősorban Ázsia minden részéből. 70 és 100 ezer közötti hallgatót fogad Olaszország, Hollandia (ami kiváló teljesítmény lakosságszámra vetítve), Spanyolország, Törökország, Irán, Dél-Afrika.
Olaszország elsősorban európai hallgatókat fogad. Hollandia angol nyelvű képzéseivel a világ minden részéből várja a hallgatókat. Spanyolország Dél-Amerikára és az Európai Unió országaira koncentrál. Törökország elsősorban a Közel- és a Közép-Kelet, valamint a volt szovjet tagköztársaságok diákjait látja szívesen. Dél-Afrika a szubszaharai Afrika országainak diákjait fogadja. Irán meg bárkit fogad, aki hajlandó elismerni képzéseit, ez a közép-keleti, közép-ázsiai országokat, valamint nem utolsósorban Kínát és néhány afrikai országot jelent.
Oroszország a Szovjetunió felbomlása óta a most már külföldinek számító volt tagköztársaságok diákjait fogadja nagy számban. Kína meg elsősorban Ázsia és Afrika országaiból fogad nagy számban hallgatókat. Ez a két ország valószínűleg elsősorban műszaki és orvostudományok területén képez nagy számban hallgatókat, de pontos adatokat nem közölnek.
(lásd a csillagra kattintva) mellett érdekes, hogy az üzleti életbe készülők – leendő közgazdászok, jogászok – között van a legnagyobb kereslet a külföldi tanulmányok iránt, arányuk 26 százalék. Minden hatodik hallgató mérnöknek tanul külföldön, ezeknek a diákoknak a fele az Egyesült Államokban tanuló kínai. De bármelyik tudományterületet nézzük, az USA egyetemei a piacvezetők a fogadott külföldi hallgatók száma alapján.*A nyelvtanárok képzésében az angolszász országok részesedése 60 százalék, a német nyelvű országoké 15, Franciaországé 6.
A társadalomtudományi és kommunikációs képzésekben az USA 28, Nagy-Britannia 15 és Japán 14 százalékos részesedéssel rendelkezik. Őket Franciaország, Kanada és Németország követi 5-7 százalékos részesedéssel.
Az üzleti képzésekben – közgazdaságtan, menedzsment, pénzügy, könyvvitel és jog – az USA részesedése 27 százalék, Ausztráliáé 19, Nagy-Britanniáé 18. Messze lemaradva követi őket Franciaország, Kanada és Németország 5,3-8,8 százalékos piaci részesedéssel.
A természettudományos és agrárképzésekben a legmagasabb az OECD-n belül az USA részesedése: 41 százalék. Nagy-Britannia 15 százalékos, Franciaország 9 százalékos részesedéssel követi. Németország és Kanada 6,4 százalékos részesedése már inkább kicsinek mondható. Talán Németország alacsony piaci részesedése tekinthető igazán meglepőnek, tekintettel az ország nagyon erős ilyen jellegű hagyományaira.
Az informatikai és kommunikációs szakokon az USA vezet 32 százalékkal, Ausztrália követi 14 százalékkal, majd Nagy-Britannia 11 százalékkal. Németország 10 százalékos, Franciaország 8 százalékos részesedése szintén meggyőző.
A mérnöki képzésekben is az USA vezet 31,4 százalékkal. Őt követi nagyon kiélezett versenyben Nagy-Britannia és Németország 13,3 százalékos részesedéseikkel, majd Ausztrália, Franciaország és Kanada jön egyaránt 7 százalék körüli teljesítménnyel.
(Részletes adatok a csillagra kattintva.)

Az orvosképzés területe az egyetlen, ahol Magyarország is érdemi piaci részesedést tud felmutatni. Az OECD országai között a hetedik helyen áll hazánk 3,5 százalékos piaci részesedéssel. Ha Kínát és Oroszországot is figyelembe vesszük, hazánk akkor is benne van az első tízben. A magyar egyetemekre érkező külföldi diákok 48 százaléka orvosi képzésekre érkezik, ez Szlovákiában még magasabb, 56 százalék. Az okok között szerepelhet az egészségügyi képzés magas színvonala mellett a relatíve alacsony tandíj és az is, hogy a volt szocialista országokban viszonylag könnyű élesben klinikai gyakorlatra szert tenni a hazánkban tanuló német orvostanhallgatók véleménye szerint.*Némileg meglepő, hogy az oktatási területet olyan befogadó országok esetében választják viszonylag sokan, mint Izland, Chile, Ausztria és Portugália. Izland és Chile a földrajztanárok kedvenc országai a vulkánoknak köszönhetően, illetve utóbbi esetében a rendkívüli sokszínűség miatt is. Portugália a brazíliai tanárok kedvenc célpontja. Bécs mint a komolyzene örökös fővárosa vonzza a különböző nemzetek éneket és hangszereket oktató tanárait.
A művészeti oktatást is Izland esetében választják a legtöbben. Az ide érkezők 39 százaléka akar művészetekkel foglalkozni. A Japánba érkező külföldi diákok negyedét is az ország művészete érdekli a tanulmányai során. Az európai országokba érkező külföldi diákok 10-20 százalék közötti része ismerkedik a fogadó ország művészetével, kultúrájával. Lehet, hogy Olaszországban ennél magasabb az arány, de erről nincs pontos adat.
A társadalomtudományokkal foglalkozó külföldi diákok aránya Japánban a legmagasabb, 36 százalék. Ebben vélhetően komoly szerepe a japán nyelv nehézségeinek is: bármilyen sok érdekességet is mutathatna a külföldi diákoknak a japán műszaki képzés – hiszen a világ egyik leginnovatívabb országáról van szó -, az a nyelvi korlátok miatt vélhetően sokáig nem lesz követhető az európai és az amerikai diákok számára. Hasonló veszély fenyegeti a világot a kínai felsőoktatás kapcsán is. Kínaiul írni és beszélni tudó vendégoktatók és diákok hiányában a világnak fogalma sincs és nem is lesz arról, hogy a kínai egyetemek mit tanítanak a diákjaiknak.
A Lengyelországba érkező diákok több mint ötöde a történelem tanulmányozásával foglalkozik. Nem biztos, hogy Lengyelország ezt szeretné, de az ország jelenlegi területének viharos történelme szinte mágnesként vonzza a történész hallgatókat. Az európai országok esetében minden hatodik-hetedik külföldi hallgató akar ilyen témákkal foglalkozni. Találkoztam olyan svéd, földrajzot tanuló diákkal, akinek a szakdolgozati témája a tiszai árvízvédelem társadalmi hatásainak vizsgálata volt a folyó menti falvakban.
Az Ausztráliába érkező diákok fele üzleti tanulmányokat folytat. De Luxemburg és Észtország esetében sem sokkal kisebb ez az arány. Az Új-Zélandra és a Nagy-Britanniába érkező diákok több mint harmada is ilyen tanulmányokat folytat.
Természettudományokat tanul minden hatodik Svájcba és Norvégiába érkező diák. Svájc esetében talán Albert Einstein nyomában akarnak járni. Norvégia a tenger alatti kőolaj és földgáz bányászatának technológiájában világelső. De a Svédországba és az USA-ba érkező diákok közül is minden hetedik erre kíváncsi.
Az informatika iránti kiemelt érdeklődés a Finnországba érkező diákok körében figyelhető meg. Ez nem utolsósorban a Nokia egykori üzleti sikereinek is betudható, hiszen a cég a mobiltelefonok korábbi generációinak fejlesztésében maradandót alkotott. Az informatika különböző területein élenjáró Észtország, Írország, Svédország esetében az érdeklődés inkább csak átlagos. Az USA, Németország vagy Hollandia esetében a képzési kínálat sokoldalúsága mellett nem tud az informatika nagyobb külföldi hallgatói tömegeket vonzani.
A műszaki egyetemeknek, a különböző mérnökképzéseknek a Németországba, Svédországba, Szlovéniába, Japánba, Finnországba érkező diákok között van a legnagyobb presztízse. A Németországba érkezők diákok harmada ilyen tanulmányokat folytat. De a Dániába, Kanadába, Svájcba, Ausztriába, az USA-ba és Nagy-Britanniába érkező külföldi diákok hatoda is ilyen tanulmányokat folytat.
(Más országok szakosodásáról a csillagra kattintva lehet érdekességeket olvasni.)

Érdemes megnézni azt is, hogy az egyes képzési szinteken mekkora a külföldi hallgatók aránya. Az alapképzés mindenhol a hazai diákok képzésének színtere, itt a külföldi diákok részaránya az OECD átlagában 4, az EU27-ben 6 százalék.*Luxemburg mutatója is csak 25 százalék, Ausztriáé 18. Az USA-n kívüli angolszász országoké 10 és 16 százalék közötti. Az alapképzésnél még nagyon kevés szülő engedi, engedheti meg gyerekének a külföldi tanulmányokat. Ebben egy kockázatoptimalizálás is benne van: ha a gyerek a képességeihez, szorgalmához képest túl rangos és túl magas tandíjat követelő egyetemre jut be, akkor a sikertelen tanulmányok esetén a család túlzottan nagy veszteségeket lesz kénytelen elkönyvelni.

Sokan használják fel a hazai és nemzetközi rangsorokban alacsonyabban jegyzett egyetemeken szerzett diplomájukat arra, hogy a mesterképzésre már egy rangosabb egyetemre járjanak. A mesterszakokon a külföldi hallgatók OECD-átlaga 11,4 százalék, Magyarország már efölött van a 14 százalékos mutatójával.*Luxemburgban a külföldi mesterszakos hallgatók aránya 71 százalék, de 25 és 42 százalék közötti arány már csak Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Svájcban és Új-Zélandon van. A már említett országokon kívül csak Ausztria, Dánia, Belgium és Hollandia előzi meg még hazánkat ebben a mutatóban. 

A PhD-hallgatók között az OECD országaiban a külföldiek aránya átlagosan 26 százalék, de itt rendkívül szélsőséges arányokkal is találkozhatunk.*Luxemburgban ez az arány 87 százalék, Svájcban 54. 40 százalék feletti aránnyal találkozunk még Franciaországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában és Új-Zélandon. 30 és 40 százalék közötti arányban vannak külföldiek a doktori iskolák hallgatói között az USA-ban, Hollandiában, Svédországban, Ausztráliában, Dániában és Kanadában. Ez a sokat emlegetett nemzetköziesedés egyik példája. De ha a külföldi egyetemeken tanuló doktoranduszok számát, arányát nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy ez olyan, mint a labdarúgásban a Bajnokok Ligája: nem a nemzeti hovatartozás a fontos, hanem az egyéni karrierek országhatárokon átívelő pályája. Ismerek olyan kollégát, aki lengyelként az alapdiplomáját hazájában, mesterdiplomáját Svédországban szerezte, hogy a doktori fokozatát utána már Oxfordban védje meg. Most tanszékvezető ugyanott. A London School of Economics tanszékvezető professzorai között találkozhatunk német, spanyol, portugál, sőt török nemzetiségűvel. A Szingapúri Állami Egyetemre oktatóként nem vesznek fel olyat, akinek nincs legalább három külföldi egyetemről diplomája és doktori fokozata (együtt).

Ha a külföldi hallgatók arányát nézzük a hazaiak számához képest, akkor a rangsor élén Luxemburgot találjuk, ahol 100 hazai hallgatóra 45 külföldi jut. Ez a térségben jelen lévő európai intézményekben dolgozóknak és a gyerekeinek, az ország kis területének és népességének is köszönhető. A közepes méretű európai országok – Svájc, Ausztria, Hollandia, Belgium, Csehország, Dánia – 10 és 17 százalék közötti aránya tekinthető Magyarország számára referenciaszintnek, amit esetleg el lehetne érni a jelenlegi 7,1 százalékról. Nagy-Britannia 18,5 százalékos aránya kiemelkedően magas, ezt az angol nyelv, a magas presztízsű – 700 éves múltra visszatekintő – egyetemek teszik ezt lehetővé. Ilyen arány elérésének kitűzése az ábrándok világába tartozik.

A nagy népességű országok felsőoktatása legalább 90 százalékban a hazai hallgatóik oktatását végzi: a külföldiek részaránya Franciaországban 10, Németországban 8, Olaszországban 5, az USA-ban 4,6 százalék. Az amerikai egyetemeknek a külföldi hallgatókra nem a bevétel miatt van szükségük, azt biztosítják az amerikai hallgatók és családtagjaik, illetve a veteránok esetében a szövetségi költségvetés. A külföldi hallgatóktól azt várják el, hogy legyenek a legjobbak a választott tudományos területükön, a sportban, az akaraterejükben és a küzdeni tudásukban. Azt, hogy tudásukkal, személyiségükkel járuljanak hozzá pozitívan az egyetemi oktatás színvonalához, az egyetem presztízséhez.

Érdemes még egy szempontot megnézni, a külföldi hallgatók számát a saját állampolgárságú külföldön tanuló hallgatók számához képest. Ez az angolszász országokban kirívóan magas: tízszer, hússzor annyi külföldi hallgatót is fogadnak, mint ahány saját hallgatójuk kimegy külföldre. A nyugat-európai országok többsége három-ötször annyi külföldi hallgatót fogad, mint amennyi diákja külföldre megy. Magyarországon ez a mutató kétszeres. A volt szocialista országok közül a kisebbekben, a kelet-ázsiai országokban és más felzárkózó országokban ez a mutató egy alatti, vagyis több diákjuk megy külföldre, mint amennyit ők fogadnak.

Kínában ez a mutató 0,2: ötször annyi kínai diák tanul külföldön, mint amennyit Kínába beengednek. Tudást importálnak, gyűjtenek az egész világról. Az eddigi adatok szerint a külföldön mérnöki, természettudományos diplomákat, doktori fokozatokat szerzettek legalább felét haza is csábították magas fizetésekkel, csillogó karrierlehetőségének és stabil társadalombiztosítási ellátások ígéretével.

De Kína szintet lép, maga hoz létre külföldön egyetemet: a Fudan Egyetem budapesti campusát,

ahol a gondosan kiválasztott diákjainak a kínai oktatók megmutatják Európát és az Európai Unió világát. Tartózkodási engedélyük értelemszerűen a schengeni övezet egészére szól majd. Majd tanulmányaik végeztével államilag hazarendelik, hazacsábítják őket.

A Fudan Egyetem Kínában a harmadik, Ázsiában a hatodik, a világon a 34. a különböző rangsorokban. De az egyetem szeretne bekerülni globálisan a legjobb tízbe. Ehhez néhány éven belül hat-nyolc Nobel-díjat kellene elérniük, vagy az elismerést már megszerző tudósok közül kellene legalább ennyit hosszú távon foglalkoztatniuk (long term staff). Erre Kínán belül nem nagyon van esély. A másik út, amit Szingapúr követ, hogy globálisan jelen kell lenni, lehetőség szerint más kontinensen is különböző képzési programokkal, nyári egyetemekkel, közös képzések sokaságával.

A Fudan Egyetem is ezt az utat követi, de a remélt globális áttörés még nem következett be. Most számukra az áhított cél elérése felé vezető úton a legnagyobb lépés egy külföldön, más kontinensen létrehozott campus – ez lenne Budapesten. Számukra itt talán könnyebben elérhető lenne, hogy a hallgatók fele/kétharmada és az oktatók legalább fele külföldi legyen. Minden náluk dolgozó magyar és európai oktató, aki Kínán kívül szerezte valamelyik diplomáját, tudományos fokozatát, hozzájárulna a Fudan Egyetem nemzetköziesedéséhez, a rangsorokban való előre jutásához.

Mert eddig a nemzetköziesedés területén a Fudan Egyetem nem áll jól. Az USA-ból az elmúlt 20 évben hazacsábított 130 ezer kínai műszaki és természettudományos végzettségű kutatóból kevesen dolgoznak ott. Az egyetem legjelesebb kutatói, volt növendékei is mind Kínához kötődnek, kizárólag az országon belül elismertek. A volt tanítványok közül négy jelenleg a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, két miniszterelnök-helyettes, többen nagyvárosi és tartományi vezetők.

A világon erre az egyetemre a legnehezebb bejutni, mert a jelentkező hallgatók alig egy százalékát veszik fel. Büszkék rá, hogy nehezebb hozzájuk bekerülni, mint a Harvardra.

Már csak az a kérdés, hogy ennek az egyetemnek a globális ambíciói miért kerülnek - az előzetesen nyilvánosságra került információk szerint - a magyar adófizetők 540 milliárd forintjába.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFogy a hallgató és a pénz az egyetemeken, de a kormány kedvenceit nem kell félteniAz egy hallgatóra jutó állami pénzek összege a Testnevelési Egyetemen a legnagyobb, a jóval összetettebb és drágább képzést adó Semmelweis Egyetem csak a második.

Világ egyetem felsőoktatás fudan Kína Kínai Kommunista Párt Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2021. október 22. 10:34 Világ

Öntik a pénzt az erdőirtáshoz kapcsolódó projektekbe a globális nagybankok

A párizsi megállapodás hatályba lépése óta tíz multi 119 milliárd dollárnyi finanszírozást nyújtott erdőirtással összefüggésbe hozható mezőgazdasági vállalkozásoknak.

Pálos Máté
2021. október 21. 11:47 Világ

Közel állunk ahhoz, hogy az űrből azt is észrevegyük, ha egy tehén elböfögi magát

A műholdas károsanyag-kibocsátás megfigyelés lehetőségeket ad a nagyhatalmaknak arra is, hogy egymásra vagy kisebb országokra mutogassanak, ha a bolygó tönkretétele kerül szóba.

Torontáli Zoltán
2021. október 18. 06:43 Adat, Világ

A Lidl után az Aldiban is megnéztük, olcsóbb-e külföldön a bevásárlás

A francia és a román Lidl után most a brit Aldi árait hasonlítjuk össze a magyarral. Az eredmény néhány eleme sokkal mellbevágóbb, mint az eddigiek.

Fontos

Avatar
2021. október 21. 16:28 Pénz

Meddig marad szuper befektetés a szuperállampapír?

Elemző szerzőnk szerint csak addig, míg az infláció átmenetinek bizonyul. Ha valaki arra számít, hogy ez nem jön be, akkor máshova érdemes tennie a pénzét.

Torontáli Zoltán
2021. október 21. 06:09 Vállalat

Megnéztünk egy magyar körforgásos gazdaságot – állami támogatás nélkül aligha fejlődhetnek hasonlók

Az ország egyik legfejlettebb és legkomplexebb agrárgazdasága kiváló példát ad arra, hogy mennyire nehéz körkörösen építkezni.

Hajdu Miklós
2021. október 20. 15:54 Adat

Márki-Zay ott szerepelt jobban, ahol magasabb fokú az iskolázottság és a gazdasági aktivitás

Az előválasztás győztese a társadalmi-gazdasági szempontból kedvezőbb helyzetben lévő megyékben, a fővárosban pedig a kormánypártibb körzetekben szerepelt jól.