Egy kis Diótörő a gyerekkel, és a boldog karácsony szinte garantált

Kisgyerekkel színházba menni egészen sajátos élmény. Aki ezt rendszeresen teszi, egész biztosan ismeri azt a fajta boldogságélményt, amit az vált ki, hogy örül a gyerek. De eggyel jobb tud lenni ez az egész, ha mellesleg még a darab magában is élményt jelent – ami a gyerekelőadásokat rendszeresen látogató felnőtteknél azért nem magától értetődő.

Mondjuk egy Mazsola és Tádé bábjáték simán csak cuki és nosztalgikus, de azért legyünk őszinték, kevés felnőttet tud kicsit is lázba hozni – akiket meg mégis, azokat lehet irigyelnünk kellene. De mondjuk a jó öreg Süsü már sokkal viccesebb, vagy a látványosabb darabok, mondjuk az ezer éve népszerű és játszott A dzsungel könyve az ismerős dallamaivall már a felnőtteknek is kiszámítható élményt jelent.

A dolog persze ízlés kérdése, de valószínű, hogy elég sokan egyetértenének azzal, hogy a felnőttként is élvezetes gyerekelőadás-piac egyik csúcsa a Diótörő és Egérkirály, különösen ilyenkor, karácsony környékén.

Az Operaház rendszeresen műsorra is tűzi, a leghangulatosabb a december 24-i délelőtti előadás, ami még az ünnepfóbiás felnőtteket is kellőképpen ráhangolhatja a pulyka-hal-gulyás-bejgli-jézuska napirendre, szóval arra, ami ilyenkor elkerülhetetlenül történni szokott.

Persze az Operaház drága, kevesek kiváltsága egy ottani előadás, de a Diótörőt most a WestEnd Színház is a műsorára tűzte, sőt, az E.T.A. Hoffman meséje alapján készült darabot Budapesten kívül több nagyváros sportcsarnokában is előadják. Szóval sokaknak lesz közelebb és jóval elérhetőbb ez az előadás, mint úgy általában. A látványos, részben vetített díszleteket