Nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Rengeteg módon el tud indulni egy magyar iskola is, ha az intézményvezető kellően progresszíven gondolkodik, ha maga mögött tud 5-10 olyan tanárt, aki hajlandó belemenni egy ilyen közös kísérletbe, és ha a tankerületvezető nem tűzzel-vassal irtja ezt a dolgot. A 3200 magyar iskolából lehet, hogy tudnánk mondani 800-at is akár, ami valamivel már próbálkozik – mondta Major Gábor a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új részében.
A 28. óra korábbi adásaiban gyakran elhangzott a magyar közoktatásról, hogy nem 21. századi módszereket alkalmaz, és az is gyakori vélekedés, hogy másfajta magyarországi iskolákban, például az alapítványi fenntartásúakban ellenben gyakran alkalmaznak kifejezetten korszerű módszertani megoldásokat. A podcastsorozat új adásban ezért azt próbáltuk körüljárni két konkrét példa bemutatásán keresztül, hogy hogyan kerülhetnek alapítványi vagy forprofit szereplők révén korszerű megoldások a közoktatásba.
A vendégeink Major Gábor, az EdTech Magyarország és a Maker’s Red Box ügyvezető igazgatója és Németh Szilvia, oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezető igazgatója, és a Kreatív Partnerség Magyarország programvezetője.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A kreatív partnerség program keretein belül különféle kreatív szakembereket, például építészek, színészek, képzőművészek, zenészek kerülnek egyes tanárok mellé az iskolákban és az iskola által meghatározott tantárgyakban, osztályokban nyújtanak segítséget. A kreatív szakemberek és a tanárok a Kreatív Partnerség Magyarország mentorálása mellett dolgoznak együtt, és az adott tantárgyak óráinak egy részét a közösen kidolgozott kreatív módszertan szerint tartják. A program célja, hogy a tanárok megismerjék a kreatív oktatás módszereit, és hogy fejlessze a gyerekek kreativitását és kritikai gondolkodását, egyúttal növelve a tantárgyi teljesítményüket is.
A Maker’s Red Box készségfejlesztést célzó tananyagok kidolgozásával és ezek tantárgyi kereteken belüli, akár tanórán vagy iskolán kívüli alkalmazásával foglalkozó cég, amely az újszerű pedagógiai módszerek mellett az új technológiák iskolai alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Kerettörténetekre épülő módszertanuk lehetőséget ad arra, hogy a diákok egymással együttműködve tanuljanak, miközben összetett tárgyakat hoznak létre 3D nyomtató, lézervágó és hagyományos szerszámok használatával.
Major Gábor, Németh Szilvia, és Holtzer Péter
Abban Major Gábor és Németh Szilvia is egyetértett, hogy a magyar oktatási rendszerben van tere ezeknek a kezdeményezéseknek. “Magyarországon az oktatás nem sokkal rosszabb, mint más hasonló sorsú országokban. Bezzegországokat lehet sorolni, de ez alapvetően egy globális kihívás az oktatásban. A pedagógusokat hogyan állítjuk át a tradicionális módszerről, a tudásátadásról a készségfejlesztésre? Hogyan lehet ezt mérni, sztenderdizálni? Mindenki próbálkozik, de ennek inkább csak a módszertani irodalma van meg, mint a gyakorlata” – mondta erről Major Gábor. Szerinte Magyarországon ezeket a megközelítéseket “bele kell hekkelni a rendszerbe”, de ez egyáltalán nem lehetetlen.
“Senki nem tiltja meg a tanárnak, hogy érdekes, jó órákat tartson, és a közhiedelemmel ellentétben a Nemzeti Alaptanterv (NAT) sem annyira merev, mint amennyire ezt gondolják, hiszen abszolút lehet ezt NAT-kompatibilisen, jól csinálni” – mondta, példaként a digitális, fenntarthatósági, pénzügyi tudatosságagl kapcsolatos témaheteket hozva. “Ezeknél ott a szabadságfoka a pedagógusnak és az intézménynek, hogy ezekből valami jót hozzon ki, és ezek nagyon jól működnek” – mondta.
Németh Szilvia szerint a szülők szerepe óriási, a szülői alapítványok egyre inkább szóhoz jutnak az iskolákban. Itt azokról a szülőkről van szó, akik nem abban gondolkodnak, hogy elviszik a gyereket másik iskolába, hanem a szülői alapítványon keresztül mellé állnak bizonyos változásoknak, innovációknak. “Én oktatáskutatóként is úgy látom, hogy jelenleg most már ott tart a szülői társadalom, hogy mindenki keresi, hogy az ő gyereke számára melyik iskola jobb, legyen az hátrányos helyzetű, alsóközéposztálybeli szülő, tehát ez nem csak a felsőközéposztálybeliekre jellemző” – mondta.
A beszélgetés kapcsán felhívjuk a figyelmet a T-Tudok YouTube csatornáján 2023. tavaszán folytatásokban megjelenő „A jó oktatás titka” kisfilmsorozatra is, amelynek Németh Szilvia volt az egyik szakmai alkotója, és amely sok tekintetben kapcsolódik az elhangzottakhoz.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.
(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).
A 28. óra előző részei:
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
